Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8.szám - Tandori Dezső versei
- itt Szép Ernő klasszisa, modora kéne! igen, (Ah, Engi!) ha csak úgy összeesel az utcán valami (lamiva, lavima, valina) enyhén hasogató altesti fájdalom (dalom testifáj, tesztifál) de-most-aztán-már fokozódásától, (tánctesztifájl) van még esélyed, nem vitás, hogy a homok vagy a kő (homokkő) (epe, vese, prosztata, igen! miegymás) rendeződik, (kid ő) nem tép, mint régen (stílusa egy bizonyos rétegnek), (kerget, én) és abba is hagyom. Élni csak átmeneti megoldás, (sádolgem) (O, mi mindent felajánlottam, elhagytam, csak lehetne!) Levelezni semmilyen megoldás sem. Mert elmondani, (danimelo) ami érdekes lenne valóban, vagy tilos, vagy veszélyes, (szély) netán nem ildomos. Ország, város, család, munkahely, szakma, (ak) ezen belül árulás, rejtély, szeretés, reménytelenség, önhiba, (ab) abba is marad. Egyebekben magánbeszédeket folytatunk, (kunt fátyol) és senki sem kötelezhet, hogy le is hallgassuk, (kuss, hagall) egy idő múlva rájövünk, igen, hogy a magunk magán- (gugán) beszélgetésének lehallgatására nincs megrendelőnk, (redőkelmeg) a tömegesen rögzítheteden rögzítésére semmi egyedi okunk (kun) író mit írna. írjanak, aki nem írók, mi mg: Id. J. A., a költészet. (S maga.) Aleddig, eladdig Emlékvers-elő Aleddig, eladdig: míg kiring a ladik: kiringja magából, partja milyen közel, partja milyen távol, soha nem éri el, ragadt szárazából, soha nem hagyja el, víz cseppje se máshol, csak a tapadásból van ez a pergő víz, nem is ér a partig, mert a styx csak aszpik, a styxnek kharónja maga csak a stux úr, foxtrottot dúdolva, trotlisága trotykol, 133
