Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 3. szám - Kós Károly-Zalán Tibor: Az ország, az építő
16 CSANÁD: Láttam: sereg gyiilekszik itt. Bolgárföldre lesz a járás? ISTVÁN: Csanád úr! Vallatod a királyt? CSANAD: Bocsásson meg a király nekem, de katona vagyok, s ezért nem hagynám üresen az országot, amikor a Tiszától erdó'elvi Fehérváráig had gyülekezik a bolgár cár szövetségében. ISTVÁN: Erdőelvéig mondod? Vigyázz! CSANÁD: Jól mondottam, Nagyúr! RADLA: Bizonyosság ez? CSANÁD: Mondom, s igaz. ISTVÁN: Beszélj tovább! Tőlem mit akarsz? CSANÁD: Adj sereget nekem, Uram, s megveszem neked a marosi tartományt... s megölöm a lázadó vezért! GIZELLA: Gyula vajda is lázadó. Róla sem feledkezz meg! CSANÁD: Ha Ajtonynak vége, jobb kezét vesztette el a vajda. Azt tehetsz vele, amit akarsz. RADLA: A vajda a király atyafia. GIZELLA: Lázadó! Akár a többi...! ISTVÁN: Ha lázadó, elveszti tartományát és leüttetem a fejét. Király törvénye ez, és az Úristen parancsa __ másként n em tehetek... A sereget megkapod. 4. kép (Néhány héttel később.) VAZUL: Wolfer, a testőrző zászló fele ottmaradt a harcon, s a király is sebet vett, de egyetlen német lándzsája s kardja se lett véres? (Wolfer kardot ránt.) Tedd el a kardot, Wolfer! WOLFER: Ne állj az utamba, veled semmi dolgom. VAZUL: Tedd le, ha mondom, mert itt igazat mondtam. (Wolfer meglöki Vazult, az elkapja a kardot tartó csuklót, és üt.) Kushadsz, király kuvasza! Kardot vontál? Bátor vagy ittasan, német? HERMÁN: Vigyázz a nyelvedre, uram! VAZUL: Beárulsz a királynak, szolga? (István, Radla belépitek, nem veszik észre őket.) Hát mondd meg neki, s tudja meg bajor Gizella is, igaz, amit mondtam. Asszonyt s gyerekeket ragadtatok, üres várat megvettetek, de a tartományt nem vettétek, Gyulát le nem vertétek. Ezt vitézkedtétek, királyostul, Erdőelvén. ISTVÁN: Le a kardokkal! Ki mer fegyvert vonni a király csarnokában? Menjetek ki! Te maradj, Vazul! A te édesapád, Taksonyba Mihály úr, ma ura volna a magyari nemzet
