Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 4. szám - Bakó Béla: Kulturális antiszemitizmus az első világháború előtt Szombathelyen
hog)1 szolgálatába állítva a progresszív eszméinknek egy kevéssel hozzájáruljanak ahhoz a vagy 'munkához, mellyel egyensúlyozni akarjuk az oktatómunkáját, kik egyenesen a fiatal lelkek niegmételyezésére törnek... .. .A gyengébb ítélőképességéifelnőttek után most a gyenneklélek megrontását tűzte ki céljául a szabadkőművesség. Tisztában vannak a testvérek is azzal, bog)’ akié az ifjúság, a gyermek, azé a jövő. ’ Mint jól látszik a cikk végén az újságíró kommentárja éles hangon ítéli el a kezdeményezést, a keresztény, nemzeti szellem megrontóját látva benne. A kulturális zsidókép a politikai mellett a zsidóprobléma második legjelentősebb ágazatát képviseli. Tény, hogy a zsidók túlreprezentáltak a korszakban a kulturális élet valamennyi területén. Ennek oka az úgynevezett rekompenzá- ciós jelenség, miszerint a zsidóságnál jellemző egyfajta túliskolázottsági hajlam, minek következtében a zsidók az értelmiségi pályán 40-60%-ban voltak jelen. Mivel összlétszámúkat tekintve országos viszonylatban kisebb számban szerepeltek, a kulturális többségük a magyar társadalom magyar oldalán ellenérzéseket szült. Ezt használta ki az antiszemita retorika, így kialakult egyrészről a zsidó értelmiség elleni ellenszenv, a másik oldalról pedig a - már fentebb tárgyalt - zsidótlanított zsidó irodalom. Mindezek alapján elmondható, hogy a kulturális életben az antiszemita nézetek meggyökeresedése egy sajátos válaszreakciót eredményezett, miszerint a zsidó, mint karakter szinte teljesen kiveszett az irodalmi életből. Jegyzetek 1 Isaac Deueher még a múlt század hatvanas éveiben is leipanaszolta, hogy az oxfordi nagyszótár a „zsidó” szó másodlagos jelentései között az uzsorást és a kemény üzletembert is nyilvántartja. : Ungvári Tamás: Ahasvérus és Shylock: a „zsidókérdés” Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Bp., 1999. (továbbiakban: Ungvári, 1999.) 406 p. ' Karády Viktor: Zsidóság Európában a modern korban. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 1997. (továbbiakban: Karády, 1997.) 503 p., (Nagyítás. Szociológiai kömnek) 4 Karády, 1997. ' Az intellektucl nem értelmiséget jelent általában, hanem azon belül egy típust. Ez a típus nem a társadalmi munkamegosztás szerinti tevékenységi kör alapján határozható meg, bár összefüggésbe hozható vele. Leginkább a szabadfoglalkozású értelmiséghez (lateiner) áll közel. Bővebben lásd: Csepeli György: lm., p. 114-115 6 Karády, 1997. Eejtő Ferenc: Magyarság, Zsidóság. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2000. (továbbiakban: Eejtő, 2000.) 338 p. (História Könyvtár Monográfiák 14.) ' Ungvári, 1999. Ahogyan Werner Sombart, a századelő nagyhatású szociológusa - Max Weher protestantizmus teóriája nyomán - a zsidóságot a mohóság és pénzszerzés kapitalista praktikáival azonosította, úgy vélekedett a Huszadik Század úgynevezett „zsidóvitájában” Ágoston Péter is. " Fejtő, 2000. " Wagneri találmány a korban sajátos neologizmusnak számító „Verjudung”, azaz az elzsidósodástól való félelem. Ahasvérus, azaz az ellentörténelem szelleme oly erős, hogy fertőzete legyengíti az éppen csak lábra kapó nemzeti kultúrákat. Bővebben lásd: Ungvári 1999. |: Ungvári 1999. I_’ Szombathelyi Újság, 1913. december 7. " Szombathelyi Kis Újság, 1914. március 13. II. évfolyam 59. sz. 1. o (vezércikk) '' Szombathelyi Újság, 1910. február 6. 16. évfolyam 6. szám 5. o. 50
