Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Alexa Károly: Mi az, hogy "pannon?" Mi az, hogy "pannonizmus"? (3. rész)
közembernek vad kaland volt átbaktatni a komáromi hídon és meginni nem egészen egy koronáért egy korsó „csehszlovák” sört), de számára a világmindenség központja az a három kismagyarországi hely volt, amit sorsa kijelölt a számára. És ez a három lett írói legendáriumának terepe is. Dunántúli hely mindegyik: a budai Lágymányos, a Gellért heggyel, Siófok és a Leányfalut fél karral átölelő dunai táj, a Dunakanyar. És ez a tájszeretet nagyon szépen fejlik tovább nála valami egyetemesebb érzékenységbe a többi személyesen megtapasztalt magyar táj iránt is. Krúdy nyomán bóklászik pl. a Éelföldön (Podolini álmok), és elkeveredik egy Toporec táblával jelzett falucskába. Ez bizony Toporc, Görgey szülőhelye. „S egyszerre kibomlik, megvilágosodik a felvidéki téli hadjárat egész stratégiája, a bányavárosoktól a Szepességen át Kassáig: a táj meghittsége, a gyermekkorból ismerős helyek, folyócskák, utak és hágók, ez volt, csakis ez lehetett az a terep, melyen a visszavonuló, szétzüllő sereget egy hideg-logikus, konok akarat újraszervezte, és elvezette a branyiszkói bravúrig, a szabadságharc e váratlan, a lankadó, hátráló ügyet ismét támadásba lendítő fordulatáig.” Himnikus^ hang, tanúságtétel egy magyar táj és a tájba rögzült nemzeti história mellett. Es azt se feledjük, olyan időben, amikor a hivatalos szóhasználat csak a Bratislava vagy a Kosice szóalakokat bírta elviselni. És mi is a Dunakanyar? Ugyanolyan definiálhatatlan táj, mint majdnem minden más. Ma pl. még az itteni „hivatalos” (régiós fejlesztésekre vágyakozó) társulás is kétféle adatot emleget. Adaga sem tud dönteni, hogy 66 vagy 72 település tartozik ide. Mindkét számot komolytalannak kell vélnünk. Mert ugyan mitől is lehetne önmagával azonos régió az, amelynek olyan határpontjai vannak, mint Drégelvpalánk, Fót, Rétság meg Tokod? Amely három megyéhez is tartozik... A Dunakanyar épp annyira mítosz, éppen annyira és éppen úgy otthona egy „táji géniusznak”, mint a Kemenesalja, a Hortobágy, a Hargita, vagy éppen a felföldi Zsigmond király által elzálogosított városkák. Már az alakzata is mitikus a Dunakanyarnak: a hegyeken impozáns erővel áttörő nagy folyó és a partja. Tehát: sziklás-erdős hegyek, szelíden homokos partok és köztük hol csendesen folydo- gáló, hol megvaduló víz. Homéroszi, azaz istenek által lakott hely mindhárom. És egyben kultúrtáj - vallások, álmok és művészetek. Békés fajkeveredés - itt a református templomban a legnagyobb magyar beat együttes névadója a kántor, ott kólót táncolnak az ürmösbor dobolta ritmusra, amott remetéket keres a múltba merengő szem. Furcsa, zárkózott, községek és kisvárosok, domboldali tanyaházak, erdei rejtekek, amelyek ma már talán a helybeli festők képein érzik igazán otthon magukat, római kövek a parton és a víz alatt, s ott magasodik a Pilis, a magyar Atlantisz. Mint a mágnes ez a hely és szó: Dunakanyar. Itt az újpesti Szőnyi és az erdélyi-mezőségi Barcsay, a tolnai Mészöly Adiklós és a gyulai Krasznahorkai László, a gyergyóremetei Cseres Tibor és a losonci Szeberényi Lehel, a brassói Áprily Lajos és a kolozsvári Gyulai Pál, a tiszacsécsei Móricz és az örök vagabund Berda József... Folytatjuk 82
