Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)
sajtó gépet, amelyek közül az 1870-ben készült Kaiser típusút, az 1900-as évek elején „villanyerőre” átalakítva 1951-ig használtak. A nyomdagépeket június 12-én próbálták ki, elsó' nyomata egy kó'szegi nyomdatörténet volt, Chernél Kálmán összeállításában, akit az újság szerkesztésére is felkértek, de ő a laptulajdonos Leitnert „több okoknál fogva” visszautasította, ám magyar nemzeti szabadelvű érzelmei miatt a közreműködését nem tagadta meg, cikkeivel majd egy évtizeden keresztül emelte a lap színvonalát. 1881. július 10-én ezért a „szépirodalmi-, társadalmi-, közgazdasági-, ipar-, kereskedelmi és nevelészeti-hetilap” alcímmel kiadott elsó' „mutatvány-szám”, Ribiczey Aladár katolikus népiskolai tanító, főszerkesztő neve alatt jelent meg. Ribiczey bölcsészeti tanulmányai után 1880-ban került Kőszegre, 1883-tól polgári iskolai tanárrá nevezték ki. Több lapban is jelentek meg, főleg pedagógiai témájú írásai. 1888-ban Liptószentmiklósra helyezték, később Titelre majd Szegedre ment polgáriskolai igazgatónak. Hódmezővásárhelyre óvónőképző intézeti igazgatónak nevezték ki, végül Szabadkán lett az állami taní- tónőképző-intézet igazgatóhelyettese. Meghalt 1901-ben, Fiumében. A szerkesztő által jegyzett első vezércikk nem hagyott kétséget a lap elindítóinak szándékait illetően. „A haza minden előtt!” című írás egyértelműen a magyar nyelv terjesztését tűzte a lap elé. „E szent cze'l lapunk megindításának rugója! - Nem aljas haszonlesés szülte lelkűnkben az eszmét, hiszen még ezer aggály födi a siker reménysugarát... ” A cél megvalósításáért természetesen összefogást, valamint erkölcsi és anyagi támogatást várt, mely utóbbi alatt az előfizetések minél nagyobb számát remélték. Ebben az évben még egy magyar nyelvű sajtótermék is kikerült a Leitner-féle nyomdából. Ősszel György Antal helyi ügyvéd, a Csalán című élclap kiadó tulajdonosa jelentette be lapjának megjelentét a városi tanácsnál. A következő hónapban a Sumits István, majd Petőcz Sándor által átvett lapnak sajnos csak egyetlen példányáról tudunk. A címből látható, hogy a Kőszeg és Vidéke misszióját kiterjeszteni remélték a város határán túlra is, elsősorban a Kőszegi járás területére. Az alcím szerint lefedték a közélet valamennyi ágát, de a politikai jelleget - főleg a magas kaució miatt — kizárták, a második alcím „Több egylet közlönye” pedig ajánl- kozás, az érdekelt egyesületek híreinek közzétételére. Az induló lap rovatai évtizedekre meghatározták a lap szerkezetét, szinte változatlanok maradtak évek és szerkesztők hosszú során át, persze a vidéki lapok többnyire ezt a sémát követték. A vezércikk a szerkesztőség véleményét tükrözve próbálta befolyásolni az olvasóközönséget. A tárca rovatban általában egy-két vers mellett rövidebb prózai, irodalmi igényű alkotások szerepeltek. Az első számban ismeretlen szerző felejthető verse mellett, az ifjú, Chernél István Reggeli séta a szabadban című a Kőszegi-hegység szépségeit bemutató természeti leírása volt. A későbbiekben neves szerzőktől is sikerült - többnyire másodközlésre - írásokat szerezni, mint Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, de itt bontogatta szárnyait Kincs István kőszegi káplán, később ismert katolikus író is. Különfélék cím alatt helyi és környékbeli, a Veg)ies hírekben országos és nagyvilágból érkezett információkat tettek közzé. Az alcímben is szerepeltetett témaköröket befogadó szakaszok: „Gazdászat”, „Irodalom” (Leitner Nándor üzletének portékái), „Nevelészet” voltak. Nem 78
