Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József

ezek közül bármelyik elmarad az egyén tájékozódásából, bármely szintet nem éli meg kellő intenzitással, akkor az ember nem teljes ember. Magam is nehezen tudok elképzelni valakit, aki úgy lelkesedik őszintén az emberiségért általában, vagy az emberiség értékeiért, hogy eközben közömbös marad nemzeti közössége iránt. Előbb-utóbb mindenkinél ki szokott derülni, hogy mégiscsak képvisel valamilyen speciális nemzeti, etnikai vagy vallási közösséget, amit esetleg leplez, legalábbis nem hangsúlyoz. De a gyökerek, igenis, ott vannak a mélyben. Mennyivel természetesebb, szebb, becsületesebb, ha valaki nyíltan vállalja azt az etnikai közösséget, amelyből vétetett, Nyírő József esetében a székelységet.

Erre az erdélyi irodalomból is számos példát említhetnék Benedek Elektől Tamási Áronon, Nyírő Józsefen keresztül a székelyudvarhelyi Tompa Lászlóig, Kacsó Sándorig, de mondhatnám Balázs Ferenc nevét is. Én csakis a tisztelet, a megbecsülés hangján tudok szólni azokról, akik vállalják azt az értékrend- szert - kisebbségi körülmények között süllyedő értékeket —, amelybe beleszülettek, ahelyett, hogy veszni hagynák; megtartásukra, közösségi éltetésükre törekszenek. Nyírő József épp ilyen író.

De így van más népeknél is. Bármilyen kultúrába született valaki, elsősorban abból tud meríteni, amelyet jól ismer, amelyben gyermekkorától benne él, vele lélegzik. Miért épp a székelyeknek, az erdélyi magyaroknak nem szabad ezt? Miért épp Nyírő József hibázna, amikor ezt teszi? Hisz az egész emberi kultúra úgy épül fel, hogy közben nemzeti kultúrákra, ha tetszik, nemzeti irodalmakra tagolódik, amiből aztán összeáll egy nagy egész. Viszont a nagy egész nemzeti sajátságok nélkül nem létezhet. Nem hiszem, hogy akár Nyu- gat-Európába, akár Amerikába vagy más kontinensekre betörhetnénk olyan irodalommal, amely a különböző világhóbortokat, divatokat másolja, amelyből hiányzik a mi egyéniségünk. A világdivat termékeiből épp elég van a nagyvilágban. Más népek fiai arra kíváncsiak igazán, hogy mi az a sajátos, amit a magyarság vagy adott esetben a székelység adni tud az emberiségnek.

Említetted, hogy Nyíró' József nagyszerű irodalomszervező is volt. Valóban, az Erdélyi Szépmíves Céh nem az első vállalkozása Nyírő Józsefnek Kós Károllyal. A húszas évek elején Kaláka néven, saját pénzükből, könyvkiadót alapítottak. Nyírő József a Kaláka alapítása kapcsán még adósságba is keveredett, amit meglehetősen nehezen, de mégiscsak törlesztett. Ennek a Kalákának egy kiágazása volt a Vasárnap című néplap, amely 1921. november 13- án indult, s amelyet főszerkesztőként Benedek Elek, felelős szerkesztőként Kós Károly jegyzett. A Kaláka kiadásában több könyv is megjelent, köztük Sipos Domokos Istenem, hol vagy? és Szombati-Szabó István Lavinák éneke című kötete. A Kaláka betéti társaság a kalotaszegi magyar tömegek politikai fóruma volt.

A betéti társaságról kapta nevét a Benedek Elek köré tömörült kalákások írói mozgalma. ,Á kalákások mozgalmának élén Benedek Elek amolyan második Kazinczy szerepet vállalt: bábáskodik a romániai magyar irodalom bölcsőjénél, távszervező, tanácsadó, aktív résztvevője az irodalmi életnek. Tőle várnak biztatást a fiatalok, amikor sorra bemutatkoznak írásaikkal...” - közli Szabó Zsolt (Benedek Elek, Bp., 1974., Előszó).

Benedek Eleket nem hívták meg ugyan a marosvécsi találkozókra, de a székely írók, akik Helikon tagok voltak, Benedek Eleket tekintették mesterük661