Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Szegedi Kovács György: Az "ellenséges" irodalom; Rabságban; A lyukon át; Start cél nélkül (novellák)
a keze. Te jó ég, mintha engem nézne -anőa polgármester felé fordult. - Egy kócos nó' ül mellette. A férfi is odanyomta szemét a lyukhoz, mire eró'teljes köpés hallatszott. A polgármester elkapta fejét a bodegától, dühösen törölgette arcát:- Büdös csatornapatkány. „Lehet, hogy Jézus is látta a Kis Göncölt, ahogy én látom. Persze csak akkor, ha annak az istállónak a plafonján is volt akkora lyuk, mint a mi »istállónkon«, és az a lyuk is éppen a Kis Göncölre nézett... Pedig O király volt... Nem érdemelt istállót. Bezzeg mi: ez a bolond Gizi, meg én, egy nagy marha, csak ezt érdemeljük. Szeretem nézni a Kis Göncölt. Olyan jókedvűnek tűnik. De mitói olyan vidám? Biztosan lerántottál egypár felest, mi? Miból telik neked ennyi piára...? Ide csak a Kis Göncöl nézhet be, meg a suhanó felhóit, senki más, még a polgármester, meg a kurvája se.” A folyosón ápolatlan szag terjengett. Az alaposan lerongyolódott társaságban akadt néhány kevésbé szakadt reménykedő is. Még ők tűntek a legboldogtalanabbaknak. Egy nő ölében kisbaba visított. Már kiszóltak többször is, hogy csitítsa el, de a szeme sem rebbent, mint ahogyan a sírás sem zavarta. Mozdulatlanul meredt maga elé, akár egy hulla, csak éppen nyitva maradt a szeme, amikor elhagyta a lélek. Viszont Bandi lelkivilágát sem indította meg különösebben a magyar valóság. Egykedvűen birizgálta zsírtól összeálló, kenyérmorzsás ősz szakállát, s titokban azon derült, hogy beláthatott néhányszor egy hajladozó cigányasz- szony szoknyája alá.- Következő! - szólt ki az irodából egy fásult női hang. Bandi határozottan fordult be az ajtón, s miután becsukta maga mögött, ajkát alig mozgatva csak annyit mondott: ,Jó napot.” Egy nő és egy férfi várta odabenn. Ok nem köszöntek.- Miért nem jó maguknak egy belvárosi szükséglakás? - A nő iratai között böngészve kérdezett, anélkül, hogy felnézett volna.- Isten mentsen asszonyom. Ott néhány hónapon belül mindketten feldobnánk a bakancsot... Pardon... a talpunkat... mert bakancsunk nincs — nevetett idétlenül a férfi, s ajkát annyira felhúzta, hogy teljes terjedelmében virítottak hiányos, letöredezett, sötétbarna fogai.- A szeméttelepen előbb-utóbb magukat valami nyavalya éri. - A nő először nem nézett Bandi szemébe.- Egy szép téli napon ott fognak megfagyni. Romlott étel, vagy patkányok végeznek magukkal, meg a lepra és tudom is én. Teljesen mindegy, ott nem maradhatnak! - pattant föl a férfi.- Ne haragudjon uram, nekünk az egy aranybánya!- Édes Istenem! - A nő összekulcsolt kézzel az ég felé nézett. - Mondja, mit esznek maguk?- Az önök asztalára hányszor kerül egy héten Pick szalámi? ... Nem kell fanyar képet vágni. Én már csak megismerem a romlott szagot. Kenyér van 843
