Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 3. szám - Bisztray Ádám: Szilveszteri ólomöntés; Léghajóban (versek)
Léghajóban A csuklyás, az arcát elrejtő sorra minden homokzsákot kilökött, azokban kenderkóccal átkötve Nannyó udvarhelyi kertje volt. Szállhatok már szabadon fölfelé a lakatlan, sötétlő égbe. Régen jó volt lebegnem, áldott a madártávlat. Kezemben a Küküllő kék szalagja, utcák és faragott kapuk kusza rendje, várnak omladéka, hid és egy ladik, Napáldozatban tompán fénylenek a Sétatér zöldes bronzgömbjei, csak a volt sétálók maradnak rejtve, fölöttük épp hervadásba fog a vadgesztenyesor, csókák és galambok keringőznek a tornyok keresztje s buzogánya közt. Fakulnak a színek, terül a sötétség, a leplet fényes hegyű lándzsa döfi át, könnyű a kosár, visz, visz, visz a csuklyás, az arcát elrejtő. Szépnevű hegyeim sem látszanak többé a kormos köd fölött.
