Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Molnár Gergely: Orgoványi napló (részlet)

Február 1. Vasárnap. Rossz hírek szállingóznak haza a Budapestre Baski Laci és Schmidt hadnagy által elvitt orgoványiakról. Hogy egy részüket leölték a csepeli munkások a választások alkalmával, mások kórházban fek­szenek betegen, köztük Zilahi Sándor meg Józsa Sándor is. Az ő szüleik: Zilahi István és Józsa Zsigmond még tegnap felszaladtak Pestre. Mi is igen nyugtalankodunk Sándor hogyléte felól. A nagy nyugtalanságnak azután az lett a vége, hogy vasárnap délután 1 órakor én is kocsira ültem, hogy megyek Fülöpszállásra az 5 órai vonathoz, s onnét Pestre. Alighogy elindulok, a piactéren találkozók Illés Gergely tanítóval, aki mint a polgárőrség parancsnoka, hadnagyi ruhában jár. Kérdem tóle, hogy indul-e ma vonat Pest felé. - Nem! - volt a válasz. - De indul hétfő hajnalban 3 órakor. Kérdi, hogy miért akarok Pestre menni. Mondom, hogy Sándorhoz. - Hisz Sándort hazaeresztették Pestről. Ma reggel Király Sándor említette, ő meg a hazajutott Baski Lacitól hallotta - felelte Illés Gergely.- Mit köll hát nekem most tenni?- Először is Baski Gyulát tessék felkeresni vagy az apja, vagy az ipa: Nagy Király Imre házánál. De melyiknél lehet ő most? Baski Andráshoz indultam tehát, végig a csont­tá fagyott, göröngyös Csíra partján, az Izsák és Orgovány közti határúton. De ott még nem tudtak itthonlétéről.Egy órát időztem náluk, majd pedig a fagyos szántófóldeken-vetéseken keresztül - mert mint az ezer tó országa, olyan most e roppant vizes időben Orgoványnak ez a része -, igen, a vetéseken keresztül egyenesen kimentem a félegyházi műútra, és Nagy Király Imréékhez tartot­tam. Jól bealkonyodott, mire odaértem. Szerencsére ott találtam Baski Gyulát. A hír igaz volt. Sándor a kelenföldi IV. Károly laktanyából tanulmányai folytathatása céljából hazakéredzkedett, el is bocsátották. Tegnapelőtt - pén­teken - utazott Pestről Kecskemétre. Az ő gyereke már hazajött, Sándor pedig Lacinál maradt, s majd kedden jön ki az izsáki vonattal, mely most csak hetenként egyszer: kedden jár. Nagy Király Imrééknél este 9 óráig maradtam, együtt vacsoráztunk, s kellemesen elbeszélgettünk. Február 3. Kedd. Bementem Sándorért Izsákra. Meg is jött. Néhány elejtett szavából - mert nemigen beszél - azt vettem ki, hogy rémes dolgok történ­hetnek a kelenföldi laktanyában, ahol csupa kecskemétiek és orgoványiak vannak. A fehérterror teljes erővel dühöng. 10-15 zsidót is bevisznek naponként, meg nem-zsidókat is - és kínozzák őket. Egy zsidót például kiheréltek, és a golyóit megetették a másik zsidóval. Hamburger volt kommunista népbiztos feleségét éppen Bécs felé utazása közben fogták el s vitték be a kelenföldi laktanyába; „királyilag” bántak el vele, meztelenre vetkőztették-----­S ándor bizonytalan időre írásbeli elbocsátást kapott valami Ratzenberger nevű századostól, hogy jogi tanulmányait folytathassa. Schmidt hadnagy állítólag azt mondta neki, hogy 25-öt veret ám rá, ha a legközelebbi talál­kozáskor meg nem lesz az „index”! 707

Next

/
Oldalképek
Tartalom