Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 11-12. szám - Magyar József: "A remény és a halál 19 napja" (dokumentumfilm forgatókönyv)

nek vége van. És ezek a srácok, ahogy vége volt a tűznek, azonnal kimentek ott a homokra, olyan borzasztó tüzet nyitottak ott az oroszokra, olyan borzasztó pusztítást csináltak közöttük, hogy az... az. Namost, mondom, 40-50, ott is maradt.- Meg is haltak?- Meg is haltak.- Szóval azokból nem jött vissza senki?- De, visszajött, talán. tíz. Tizenkettő, tizenöt.- A többi meghalt?- A többi meghalt. A Széna tér után elhallgattak a szabadságharcos fegyverek a Corvin közben, a Schmidt kastélyban, a Körtéren, és a New York palotában is, ahonnan eltávoztak az Igazság szerkesztőségének a tagjai. Tovább már nem volt miért védeni a palotát. Hetedikén este elhagytuk az épületet. Akkor már csak öten, vagy hatan lehettünk. Tizedikén a csepeliek is letették a fegyvert. Repülők, nehéztüzérség és páncélosok ellen reménytelennek tűnt a küzdelem. A szabadságharc utolsó nagy ütközete véget ért. ezután már csak itt-ott, elvétve az országban szólaltak meg a szabadságharcos fegyverek. A magyarok szabadságharca újra elbukott, mert mint már annyiszor a történelemben, újra egyedül maradtunk. Európa és a világ népei természetesen nekünk, a kicsik­nek szurkolva figyelték hogyan fordul a visszájára egy legenda. Hogyan győzi le a talpigotankba öltözött Góliát a szakadt parittyával vitézkedő Dávidot. Az Egyesült Államok elnöke Eisenhower 1956. november 14-én a következőket mondta: Szívünk mélyéig együttérzünk a magyarokkal, _és minden lehetőt megteszünk a szenvedők gyámolítására. Az Egyesült Államok kormánya azonban nem javasolja, és soha nem is javasolhatta azt, hogy védtelen lak­osság nyílt forradalmat kezdjen olyan hatalom ellen, melyet legyőzni nem képes. Lehet, hogy igaza volt az elnöknek. Ha a magyarok nem rob­bantják ki a forradalmat, vagy november negyedikén nem lőnek vissza a szovjetekre, életben maradt volna sokezer honfitársunk, ép­ségben maradt volna Budapest, sokszáz akasztófával kevesebbet kellett volna ácsolni, és kevesebb gondot, kevesebb fejfájást okoztunk volna a nyugati világ politikusainak. Ez talán mind igaz. A kérdés csak az, hogyha a magyarok óvatosabbak, belátóbbak, és nem csinál­nak forradalmat, akkor milyen lenne ma Európa, és milyen lenne a világ? Az alkotók köszönetét mondanak azoknak, akik visszaemlékezéseikkel segítették a munkánkat. Külön köszönet és hála támogatóinknak, akik nélkül a film nem készül­hetett volna el. Hajdú Szabolcs (vállalkozó) Történelmi Igazságtétel Bizottság 56-os Szövetség 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség 1079

Next

/
Oldalképek
Tartalom