Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10-11. szám - Kedves Gyula: A szabadságharc huszárezredei
a magyar tisztek aránya az 50%-ot. Ennek ellenére kétségtelen volt a magyaros szellem, s számtalan nem magyar származású tiszt harcolta becsülettel végig szabadságharcunkat. Közülük az egyik legkiválóbb Ernst Poelt von Poeltenberg első kapitány, a Sándor-huszároktól, aki Pöltenberg Ernőként lett ismert, s a honvédség tábornokaként halt mártírhalált Aradon a magyar szabadságért, bár magyarul tökéletesen jószerével csak káromkodni tudott. Némelyik ezred egész sor kiváló parancsnokkal erősítette a honvédsereget. A Han- nover-huszároktól négyen is tábornokok lettek, akik közül Kiss Ernő altábornagy és gróf Vécsey Károly tábornok az aradi vértanúk közé tartozik. Fényesen helytálltak a Würt- temberg-huszárok is, akik közül Répásy Mihály és Lenkey János tábornokok a legismertebbek. Kiváló csapatparancsnokok sorát adták a Miklós-huszárok, s vakmerő rohamokat végrehajtó legénységével tűnt ki a Ferdinánd- és Coburg-huszárezred. A huszárok rendkívül színpompás, zsinóros, sujtásos, cifra öltözetet viseltek. Valamennyi ezred más és más színösszeállítású volt, amiben azonban volt némi szabályszerűség. A felsőruházat és nadrág azonos színű volt a „kék huszároknál”, míg a zöld mentés huszárok piros nadrágot viseltek. Az azonos színű ezredeket a csákó és a gombok eltérő színe különböztette meg. A harcban a díszes nadrág helyett egyszerűbb szürke, belső oldalán térdig borozott lovaglónadrágot hordtak. Az ezredek színeit az alábbi táblázat foglalja össze: Csákó Gombok Sötétkék ruházat Császár-huszárok Székely-hu s zár ok Ferdinánd-huszárok fekete fekete szürke sárga fehér sárga Világoskék ruházat Hannover-huszárok Reuss-huszárok Vilmos-huszárok buzérvörös fűzöld fűzöld sárga fehér sárga Búzavirágkék ruházat Württemberg-huszárok Nádor-huszárok fekete fekete sárga fehér Sötétzöld mente, Sándor-huszárok világoskék fehér buzérvörös nadrág Coburg-huszárok Radetzky-huszárok Miklós-huszárok buzérvörös buzérvörös fekete sárga fehér sárga A zsinórzat fekete-sárga gyapjúból készült a legénységnél. A tisztek a sárga gombos ezredeknél arany-, a fehér gombos ezredeknél ezüstzsinórozást viseltek. A ruházat fontos kiegészítője volt a minden ezrednél azonos, fehér színű bő huszárköpönyeg. Ezt a szabadságharc folyamán beosztott újoncok esetében nem egyszer szűr helyettesítette. Lábbeliként csizma szolgált. A huszárok fő fegyvere a szablya volt, amellyel a közelharcot vívták. Az 1824 M. huszárszablyát használták. Fontos kiegészítő fegyverük volt az 1844 M. huszárkarabély, illetve az 1844 M. lovassági pisztoly, amit párban használtak. Ezek a lőfegyverek még elöltöltők, de viszonylag korszerűek, Augustin-rendszerű, gyutacsos elsütőszerkezettel rendelkeznek, ami jóval megbízhatóbbá teszi a fegyvert. A töltényeket, helyesebben töltéseket - mivel papírhengerbe egybe csomagolt ólomgolyóról és lőportöltetről van szó - a bal vállon átvetett vállszíjas tölténytáskában tartották. A tiszteknek egyébként ez szolgált szolgálati jelvényül is, persze jóval díszesebb kivitelben, mint a legénységé. A karabélyt szíjon vállra vetve viselték, a pisztolypárt pedig a nyereg két oldalán lógó bőrrel bevont fa pisztolytokban tartották. A szablya a huszár derekáról vörös színű bőrszíjon lógott le, csakúgy mint az egyik leghuszárosabb darab, a tarsoly, ami ebben az időben inkább jelkép volt már, mintsem célszerű tárolóeszköz. A tisztek nem használtak karabélyt, pisztolyaik pedig a legkülönfélébbek voltak, az 909
