Életünk, 1994 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 7. szám - Beke György: Megrokkant élet - burgenlandi magyarok között
a vasárnap délutáni litániákat is, amelyeket a környező katolikus helységekben teljesen elhagytak. Szerdán reggel, tanítás előtt diákmise, minden gyermek jelen van, a szülők közül is jönnek. A szentmiséket Galambos atya magyarul mondja, a szertartásokat tudatosan a nyelvművelés iskoláivá alakította. Az ének szintén magyarul, legjobban kedvelik a Kájoni-dallamokat. Szentségimádás kétszer évente, március 8-án és december 23-án, nagyböjt és karácsony előtt. A nagybőjti lelki napokra, továbbá a búcsúkra vendég gyóntatókat és szónokokat hívnak meg. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület vezetőségi tagjainak sorában „erdélyi neveket” is találok. Salát Imre máriafalvi római katolikus plébános Marosvásárhelyen született, 1949-ben, a gimnáziumot Vásárhelyen, a teológiát Gyulafehérváron végezte, majd tanulmányait megtoldotta a bécsi egyetemen. A hajdanán Vas megyéhez tartozó Mariasdorf neve után a kimutatásokban nem találok magyar népességet, de az ott élő Salat tisztelendő úr nem lazította meg kötését a nemzettel, a Kultúregyesület alelnöke, tanulmányokat ír magyar témákról (Egyházüldözés Romániában, A máriafalvi templom története). Erdély adott evangélikus lelkészt Őriszigetnek, a brassói születésű Mezmer Ottót, aki Kolozsvárott végezte a protestáns teológiát. Felsőőr református papja pedig anyaországi, Öcsödről, egykori nagykőrösi és debreceni diák. Nagyon kedvelik a hagyományos körmeneteket. Gyertyaszentelőkor a templomot kerülik meg, virágvasárnapján barkaszentelés, feltámadási, bú- zaszentelési, Flórián-napi, keresztjáró, elsőáldozási, úrnapi és őszi termény- hálaadási körmenetek. Helyi szokás, hogy halottak napján körmenetben vonulnak a szelíd domboldalon álló templomból a faluházával szemben emelt hősi emlékműhöz. Alig van család, amelyből egy vagy több férfi ne maradt volna ott a második világháborúban. Galambos plébános úr kissé keserűen jegyzi meg, hogy a vasárnap délelőtti mise után az alsóőri férfiak leginkább a vendéglőbe térnek be, ebéd előtti poharazgatásra. Mindenképpen falusi szokás. Felsőőrön, ahol szintén szolgált Galambos Iréneusz, más lett a rend: mise után a „kontaktcentrumban” jönnek össze, egy csésze kávé vagy valami ártatlan italféle mellé, elsősorban diskurálgatni. Polgári vonás, amit Galambos atya Alsóőrön is szívesen meghonosítana, de eddig még nem sikerült. Búzgó Mária-tisztelők az alsóőriek, búcsúkra járnak Lékára, még többen Mariázellbe. Feljegyezték, hogy 1980-ban már az ötvenedik zarándoklatot vezették innen Mariazellbe, ahol akkor Mindszenty József bíboros nyugodott. Magyar ruhába öltözött alsóőri lányok Mária szobrát vitték magukkal. Háromnapos gyalogos zarándoklat. A gyaloglást 1947-ben abbahagyták, majd a nyolcvanas évek elején felújították. Mégpedig - a fiatalság kívánságára. Faluja múltjáról pontos adatokat találhatott Galambos atya - dolgozata megírásakor - a vidék történelméből. Feljegyezték, hogy a régi templom ott állott, ahol most a hősi emlékmű. Az 1696-os kánoni vizsgálat jegyzőkönyve feltüntette, hogy a templom kazettás mennyezetű, szentélye színesen kifestett, a „paraszt barokk” stílusában. Az új templom, a mostani, a domboldalban 1769-ben épült, 1833-ban bővítették, szószéke és oltárai a falusi barokk stílusát viselik. A főoltáron Szent István király és Szent Imre herceg szobra, miként mindenütt a magyar katolikus templomokban. 623
