Életünk, 1993 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 3-4. szám - HARMINC ÉVE INDULT ÚTJÁRA AZ ÉLETÜNK - Káldi Jánosné: Az ÉLETÜNK szellemi-irodalmi előzményei, indulása és elemzése 1963-tól 1967-ig (tanulmány)
Mindezeken kívül sok-sok egyéb témájú költemény látott napvilágot az életünk lapjain. Ezek zöme is érdemes lenne arra, hogy szóljunk róluk, idézzünk belőlük. Az eddigiek is meggyőzően bizonyítják, hogy az Életünk lírája tematikailag széles körű. A költők figyelmesek, körültekintőek. Jó szemük van; általában helyesen látják a valóságot, a lényeget. Formai tekintetben is változatos ez a költészet. A versek nagy része - a mai költészet gyakorlata szerint - szabadvers. ilyeneket találunk Devecseri Gábortól, Kassák Lajostól, Bárdosi Németh Jánostól, Károlyi Árnytól, Fodor Andrástól, Káldi Jánostól, Kulcsár Jánostól és Pál Józseftől. De szép számmal tűnnek szembe kötött versek is: elsősorban Illyés egy-két versére, Jankovich Ferenc, Weöres Sándor, Hajnal Gábor, Vasvári István, Sólymos Ida műveire és Pákolitz István életrajzi elbeszélő költeményére, az Évgyűrűkre utalhatunk. A közölt versek közt találunk kiemelkedőket. Ilyenek —megítélésem szerint—Illyés Gyula Szétlőtt temetője, Devecseri Gábor Télemakhosz utazása című költeménye, Simon Istvántól a Szőlőszem, Kiássák Lajostól a Születésnapi ünnep, Kónya Lajostól a Bujtogató táj, Weöres Sándortól az Epilógus, Káldi Jánostól a Duke et decorum est pro patria móri című vers. Ezek a mai magyar líra legjobb terméséhez tartoznak. Egyébként így ítélte meg ezeket a verseket a Magvető Könyvkiadó szerkesztősége is, mert az említett verseket - Devecseri Gábor verse kivételével - felvette a Szép Versek című antológia köteteibe. A széppróza Hatvanhét elbeszélés és négy regényi'észlet képviseli a szépprózát. íróik között gyakrabban találkozunk Urbán Ernő, Szentiványi Kálmán, Molnár József és Morvay Gyula nevével. Urbán Ernő Pesten él, de sárvári születésű, tehát a születés jogán „tartozik” az Életünkhöz. Szentiványi Kálmán a Veszprém megyei Berhida szülötte. Molnár József Sopronban él. Morvay Gyula Nagykanizsán tanár. Néhányszor feltűnik Bertha Bulcsu, Bakó József és Kodolányi János neve is. A prózaíró törzsgárda azonban a helyiek közül adódik. Pozsgai Zoltán, Dávid József, Pósfai H. János, Bertalan Lajos, Maros László, Szabó Jenő, Debreceni Imre, Farkas Imre, Vágási Imre, Ferenczy Károly nevét kell megemlíteni a többször szereplő helyiek közül. Egy-egy esetben találkozunk a Pécsett élő Thiery Árpád és a Budapesten élő Berczeli A. Károly és Szamos Rudolf nevével. Legtöbb elbeszélést az Életünk Morvay Gyulától (hatot) és Szentiványi Kálmántól (négyet) hozott. A széppróza tartalma eléggé változatos. Számbavételünk szei’int a legtöbb prózai írás a második világháborúról szól. Ilyen témájú Kodolányi János Emlékezés Pável Petrovszkijra, Horvát László A gázló, Szabó Jenő Aki hallja a szirénát, Morvay Gyula Az utolsó gyors, Pozsgai Zoltán Lepedő a toronyban és a Gomblyuk az óraláncon, valamint Takács Imre Suhancok című műve. A szerelem bonyolult problematikája is többször jelentkezik szépprózai megfogalmazásban, természetesen más-más szituációban, más és más gondolatokkal. E témakörbe tartozik Bertha Bulcsu A szeplős lány, Szamos Rudolf A táncos nő, Szentiványi Kálmán Titkos szerelem, Fázsy Anikó Bérletet venni boldogságra, Szabó Jenő A vasárnapi leány és Vágási Imre A híd című írása. Molnár József a szektás, fanatikus Szikora Erzsébet ártalmas közéleti működését világítja meg az Ártatlan kártevő mellképe mozaik-technikával című elbeszélésében. Bertalan Lajos egy fiatal falusi agronómus figuráját mutatja be a Tiszta levegőben. Debreceni Imre a kiemelt, majd a munkások közé visszakerült munkáskádert és annak nehéz helyzetét rajzolja meg Ahetedik műszakban. A pedagógia problémája vetül elénk Koncz István Répa, retekjében. Szentiványi Kálmán az elvált apa és az anyánál maradt kamaszfiú feszült viszonyát írja meg a Férfiak egymás közt című elbeszélésében. Urbán Ernő Önérzet és A töltőtoll című rövid írása egyaránt a falusi élet miliőjét idézi. A legmegmunkáltabbak, pszichológiailag leghitelesebbek Kodolányi János, Morvay Gyula, Debreceni Imre, BertaBulcsu, Molnár József és Takács Imre prózai munkái. 376
