Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 8-9. szám - Lekl Béla: Török eredetű személy- és helyneveink

Kochord, 14. sz. Hydas-Kuchun, 1429: Hydas-Kochord, Nagy Kochord, 1477: Naghko- chard, Kiskochard, 1549: Kiskochord, Naghkochord, 1773: Kochord, 1910: Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, 1973: Kocsord.7 További fontos támpontul szolgálnak a rokon küküllői Oláh-Kocsárd első írott alakjai is: Kuchard (1278), Kohard, Chuchan (1332/37), Kochar (1360), Chokar (1349), Kuchard (1379), Kochard (1470) Kochord (1494), Cochyard (1504)8. No és persze ismerjük az 1276-ban előforduló Kochord és Kochard személynevet is.9 (A cs hangot a középkorban leggyakrabban a eh jelölte.)

Akisebb-nagyobb eltérést mutató neveknek ez a színes skálája elkápráztató. Ezek mindegyikét nem lehet íráshibával vagy a XIII-XIV. század valóban meglévő magyar hangfejlődési tendenciáival, pl. a magánhangzók nyíltabbá válásával magyarázni. Bár a Kuchurd, Kuchard korai alakoknak ez utóbbi szerint szabályos fejleménye lehetne a Kocsord és Kocsárd. A megoldást az 1986-ban megjelent Rásonyi—Baski-féle török személynévtár adja meg. Ebben minden változatnak (Qucsur, Qucsar, Qocsur, Qocsar), de még a teljesen eltérőknek is (Qutur, Qucsan, Quchun, Csokar) megvan a török őse.10 Tehát a hangátvetést mutató Csokar alakot sem tekinthetjük csak magyar fejleménynek, mert megvan a törökben is.

Miért a neveknek ez a kavalkádja? Csupán a török fajú és a korabeli magyar nép helynévadási szokásáról van szó. Az egymással rokonságban lévő birtokosok neveit fedezhetjük itt fel. A tulajdonosok rokonságát vagy kapcsolatát fejezik ki az egymással etimológiailag is rokon, olykor pedig csak hasonló hangzású nevek.

Természetesen e török személynevek az Árpád-korban hazánkban is elterjedtek (Kacar: 1171, Kuthur: 1252, Kochon: 1329, Kuchur: 1338, Kochwr: 1296).11 Ugyancsak d toldalék nélküli Kucsar12 alakban találjuk nemesi család neveként 1646-ban Tren- csénben. Ma is előforduló tulajdonnév (keresztnév is!) Kocsár és Kocsor formában.13

Mindezeknek a neveknek a török köznévi háttere is felderíthető. A Kucsur, Kucsar, Kocsar, Kocsor, Kacsar nevekben egy qocsar-qucsar ’átölelő’, valamint egy kacsar ’menekülő’ igenév jelentkezik.14 Ebből keletkezett a kacsar ’menekülő’ törzsnév is, a Perzsiában uralkodott türkmén eredetű dinasztia neve.15 Alakváltozatai és jelentése alapján a sabar (szuvar, szovar), a kabar (Kuar, Kovar) népnevekhez hasonlít. Kucar és Chukar pedig - érthető módon - ugyanazt a pozsonyi várjobbágyot jelöli 1213-ban és 1236-ban. Nevét viseli a Chukarfalva helynév.16 A Kuthur (1342) névben viszont az ótörök qotur kosz, rüh’ köznév lehet. Ez megtalálható a Kodor (1292: Kudur), a Koto- riba és Kotormány helyneveinkben.17

A név változataival keleten is találkozunk. Kucsar Nekün fia mongol főember a Dzsingisz kán előtti időben.18 Örmény előfordulása Kocsar,19 a törökországi pedig a Kacsarli és Kocsarli helynevek, valamint a Kocsar, Kucsur, Kuchun személynevek.20

De kik lehetnek azok a török fajú emberek, akiktől a Kocsord név származhatott? Egyértelműen a besenyőkről van szó. 1303-ból származó oklevéli adat szerint Mátészalka, Csaholy és a Krasznán túli Kocsord között Besenyő nevű falu volt, „a krasznai rév őrzésére rendelt besenyő harcosok egykori települése”. Ma is számos itteni Besenyő dűlőnév emlékeztet rájuk, melyeket már Pesty Fr. is említ.21 Kocsord, de a szomszédos Csaholy első ismert birtokosai is a besenyő eredetű Káta nemzetség tagjai.22 A nemzetség a Kraszna hosszabb szakaszát kaphatta meg, mivel a közeli szamosszegi Kocsor- hát dűlő neve23 (1296: Kuchurdfoka)24 szintén ugyanazokhoz a besenyő katonai elemekhez kötődik. A Kuchurdfoka nevet tartalmazó és a szomszédos Dobos határát leíró oklevélben több más török név is előfordul: Deeg, Eyeg, TWstelek, Kokod, Gude.

Kocsord falu nevének első említésével teljesen egyidőben, 1276-ban, Kocsord és Kucsard nevű személyek a közeli ungvármegyei Csepel birtokkal kapcsolatban az - ugyancsak török nevű — Chemey, Buda, Dede és Gude társaságában szerepelnek.25 Ezek után nem meglepő tehát, hogy a Küküllő vármegyei Kocsárd (1278: Kuchard), ma Oláhkocsárd mellett szintén ott találjuk Búzás besenyőt (1349: BeseneuJ.26 A közeli aranyos-tordai Székely kocsárd neve (1291: Kuchard)'27 természetesen ugyancsak rokon e nevekkel.

898