Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
A „feliciter” egy-két kivételtől eltekintve csak egyházi kapcsolatban jön elő (episcopis ecclesias feliciter gubernantibus - számtalan példa az oklevelek „aláírásaiban”). III. Béla esetébeit ez lehet valami bizánci hatás is, mert a bizánci császári akklamaciókban szerepel az eytykhia (Const. Porph. de cer. ed. Bonn. 650, 7 sqq) és az eirénopoios (uo. 373, 5 sq) is. Anonymus tanulhatta a határozópárt az általa gondosan olvasott Ősgesta Béla-kori történetéből, mert I. Béla „episcopis feliciter est coronatus. Tfenuit autem regnum pacifice ...” (SRH I. 358), szóval a püspököktől szerencsésen megkoronáztatott és békével birtokolta a királyságot (ezt a helyet Szovák nem idézi). Nem zárnám azonban ki itt sem a bizánci hatást, hiszen Anonymusunk, Pál veszprémi püspök végül is Laszkarisz Mária kancelláija volt. Sokkal különösebb, hogy a világosan egyházi vonatkozású „feliciter” mit keres Tuhutumnél. AGesta szerzője netán Monoszló Péter erdélyi püspökre gondolt? 4. Dolgozatunkat kérdéssel zártuk. Lehet, hogy Pál veszprémi püspök az utolsó Anonymus-jelölt. Az Anonymus-kérdés kutatástörténetének ismeretében nyugodtan mondhatjuk: nem. Abban azért reménykedünk, hogy az elmondottak legalábbis meggondolkoztatók voltak szakértő és laikus számára is, így abban is reménykedünk, hogy az Anonymus-jelöltek szaporasága ritkulni fog. 5. Anonymus, illetve Pál püspök rokonságát illetően talán mégis arra kell gondolnunk, hogy a Szalók nemzetséghez tartozott. Erről egyrészt a Gesta vallana (Zolocu, Usubu fia), másrészt az a körülmény, hogy a Heraclius név éppen a Szalók nemzetségben fordul elő (Karácsonyi János: A magyar nemzetségek i. m. III. 50), abban az Eger-szalóki ágban, ahol egyébként egy Ehellőst (Akhilleus) is ismerünk. Első adatunk rá 1277-ben van, így nem lehetetlen, hogy nevét éppen Pál, a későbbi veszprémi püspök hatására kapta, aki a „tatárlevélben” 1248-ban emlegeti Heracliust császárt. Ha tényleg írt trójai történetet is, akkor az Ehellős név több, mint feltűnő, sőt annak bizonyítéka lehet, hogy Pál püspök valóban Szalók-nembeli lehetett. (Vége) 375
