Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 3. szám - Szabó G. Zoltán: Petőfi az egykorú horvátországi sajtóban (tanulmány)

Talpra mind szlávok A szabadság hív!

Így hát^ talpra mind szlávok!

Jellacic- hív!

Aki nem tudja mikor kell A saját nemzetségéért (fajáért) meghalni, Nem szláv, hanem bitang,

Kit a föld megátkoz!

Talpra . . . stb.

42. Agr. Pol. Ztg. 1848. Nr. 145—149.

43. Unwürdige, nichts besitzende hungrige Advokaten, unreife Studenten, ausländische verjagte Emissäre, böswillige Journalisten, einige dumme, eitle, übermuthige Kavaliere, waren unsere Führer; sie haben aber auch dem Lande eingeheizt, nim ist der Wohlstand pfutsch! die Oekonomie ist pfutsch, Siebenbürgen ist pfutsch, das Banat ist pfutsch, das Meer ist pfutsch, Kroatien pfutsch die Schuldenlast aber haben wir am Halse! Diess sind die Folgen des Wirkens Kossuht’s, Nyáry’s, Pe- töfi’s, Táncsics’s, Madarász’s, Bezerédy’s, Pálfy’s Ujházy’s, Vasvári’s u. a. m.

44. Figyelő 1849. 12. sz. 48. 1.

(Agr. Pol. Ztgv 1849. Nr. 17. S. 70.)

45. A propos, der Batjuska ist da! Seit zwanzig Jahren zittern die Magyaren wie ein Espenblatt in den Gedanken an den Eisbart des „nordischen Kolosses”. Nun sieht man, dass die Ahnung nicht trügt.

(Agr. Pol. Ztg. 1849. Nr. 25. S. 102.)

46. ... blutige Kossuthische Agitation, magyarisches Separationsgefühl, magyarische Volk-race Tyrannei gegen Slawen, Deutsche und Romanen, magyarische Suprematie etc

(Agr. Pol.’ Ztg. 1849. máj 12. Nr. 57. S. 245.)

47. Die Tragweite der communistishcen Ideen des Louis Blanc haben selbst bis nach Ungarn sich verirrt und diese werden da auf der Revolutionshorde in vollen Flammen erhalten.

(Agr. Pol. Ztg. 1849. jül. 19. Nr. 94. S. 385.)

48. Szabó Lajos: Védtársulatok. = Kolozsvári Híradó. 1848. jún. 27. 62. 1.

49. 27 lip. dérzali sü Magjari u Pesti kod múzeuma neku skupstinu. Govornici biahu Irányi, Petőfi, i ribar v Schröder. Sva trojica uvieravali su skupstinu, da su se Rusi vec krenuli kuci, jerbe je Englez- ka, Francuzka i Turska protiv interventie njihove odvazno protSstirala.

(N. N. 1849. Br. 85. str. 334.)

50. Jókai előszava a Petőfi összes művei 1892- ben megjelent első kötetéhez LXXVI— LXXVII. 1.

51. Pesti Hírlap 1849. júl. 1. 329. sz. 205. 1. Zörényi (ál)névvel jelzett írás.

52. Mátray Gábor: Töredék jegyzetek Magyarország történetéből. 178—180. 1. (OSZK Quart. Hung. 626.)

Id. még Kehrer 34. 1. (u. o. Quart Germ. 713—III.)

53. Március Tizenötödike 1849. jún. 30. 62. sz. 248. 1.

54. Budapest története IV. Bp., Akadémiai Kiadó, 1978. (Spira György: A forradalmi ország szíve 1848—49.) 102. 1.

55. Petőfi összes művei VII. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 214—215. 1.

56. Pesten laktomban egy nap hozzám jő Petőfi, hogy hívat Kossuth. Petőfi, én, Egressy, Vas Gereben s mások megjelentek! (. . .) Mi eljöttünk, de nem vettem észre, hogy valamelyünk valami nagy dolgot tett volna, és én már útban voltam családomhoz, talán másnap indultam is.

(Arany János levelezése I. Bp., 1888.

200—201. 1.)

57. Jókai Mór: Az én életem regénye. Bp., 1912. 107—113. 1. ugyanez, némi változással, mely a lényeget nem érinti: Jókai Mór: Életemből I. Bp., 1898. 216. 1.

58. Agr. Pol. Ztg. 1849. Sept. 19. Nr. 144. S. 539.