Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Cseres Tibor: A Székely Hadosztály dicsősége, kálváriája és anabázisa (regényrészlet)

Moldován Csongort az első dandár tisztikarának képviselőjeként indították, jelölték ki jövendő „átképzésnek” s ő két napig hallgatta, a marxizmus időszerű feladatait — aztán engedély nélkül visszatért a dandárhoz.

A politikai megbízottak nehezményezték, hogy a székely hadosztály katonái nem a Vörös Hadsereg sapkáit viselik, hanem Bocskay-sapkát, melyet ssstollal, illetve fáctántollal hordanak. Az is szabálytalannak minősült, hogy zubbonyuk hajtókájára piros-fehér-zöld szalagot varrtak, s noha a tisztek zubbonyán a rendfokozati jelek erősen megkopottak voltak, a beosztottak megszólításkor vagy jelentéstételnél mindig feljebbvalóik rangját használták. S valamennyien azt hirdették, hogy ők szükebb hazájukért, Erdélyért harcolnak és kockáztatják életüket.

Az összetűzések és megaláztatási kísérletek az arcvonalon s méginkább az arcvonal mögött napról-mapra megismétlődtek. A két legvállalkozóbb százados, Moldován Csongor és Verbőczy Kálmán a jövő tekintetében lehetetlen állapotnak tartván a magyar hadsereg cseperedő, éledező alakulatai közötti viszályt, felkeresték Stromfeld Aurél ezredes vezérkari főnököt, hogy egyrészt a Székely Hadosztályon belül kialakult viseleti és viselkedési szokásokat az állandóan harcban álló csapatok körében ne tiltsák, ne változtassák meg, s ne is bolygassák. Ezeknek az embereknek harci kedve töretlen s ez az indulat az újonnan felállított proletár alakulatokban még nem fejlődött, talán még nem is fejlődhetett ki. Becsülje meg a proletár állam hadvezetősége ezt a meglévő harcértéket a Székely Hadosztályban.

— Nincsenek illúzióim az újonnan felállított munkás-zászlóaljak hadrafoghatóságának dolgában — mondta Stromfeld, miután végighallgatta a két fiatal százados kérését-panaszát. — Azt is tudom, nincsen birtokunkban az alakuló hat hadosztály kötelékében még egy olyan zászlóalj, mint a ti hadosztályotok keretében bármelyik batalion. Tudom, hogy a Székely Hadosztály 150—160 kilométer széles arcvonala olyan erős, mint a legerősebb pókháló. Erős, mert ti erősek vagytok, de pókháló! S végtelenül sajnálom, hogy az erősítésül kirendelt Zászlóaljak . ..

— Közül — vágott közbe Verbőczy — mindmáig egy sem érkezett arc- vonalunkra.

— Nekem, hozzám eddig ennél sokkal kedvezőbb jelentések érkeztek be — borult el a vezérkari főnök arca, s becsöngette parancsőrtisztjét: — Kérem őrnagy urat, számoljon be a frontra küldött osztályok helyzetéről.

— Nagykárolyba rendeltük a győri 19-es csoport négy zászlóalját, a 21-es székely gyalogezred támogatására.

— Jelentem, hogy ma hajnalig — szólt Moldován százados — egyetlen katona sem érkezett Győrből, mert magam ma a 21-esek körében ébredtem.

— Budapestről — folytatta a parancsőrtiszt — a második nemzetközi ezred első és második zászlóalja s az első nemzetközi ezred negyedik zászlóalja indult útnak. Sopronból egy 18-as Zászlóalj egy üteggel, Vácról az első ezred két zászlóalja. Hatvanból és Salgótarjánból a 29 és a 32. ezred egy-egy zászlóalja ...

— No, ez utóbbiak — ütötte fel fejét Verbőczy — tegnap érkeztek meg Vajára. Menetből támadtak.

— Derék! — kezdett örülni Stromfeld.

— Nem derék az, ezredes úr, mert nem a románakat támadták meg, hanem a pihenőben lévő székely huszárszázadot, elszedték géppuskáikat s lovaik egy részét. Tisztjeiket szidalmazták, sőt a főhadnagy parancsnokot inzul- tó.k is.

205