Életünk, 1988 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 11. szám - WEÖRES SÁNDOR KÖSZÖNTÉSE - Aranyi László: Lucifer és Ahrimán (A steineri antropozófia nyomai Weöres Sándor költészetében) (tanulmány)
ARANYI LÁSZLÓ Lucifer és Ahrimán A STEINERI ANTROPOZÓFIA NYOMAI WEÖRES SÁNDOR KÖLTÉSZETEBEN Mi a művészet? Varázslat, mondhatnánk a Schlegel fivérek által ki nem mondott, ám esztétikai rendszerükből egyértelműen levonható végső következtetésként. Persze, amit a német romantika sugallt, s később már-már eszelős következetességgel Josephin Péladan, iilletve Amerikában Aleister Crowley a mindennapi művészi gyakorlatában megvalósított, voltaképpen magától értetődő, lévén a művészet a jungi értelemben vett archetípus, és szerepe eredendően mágikus-szakrális. A művész '-e- hát mágus; s hogy valódi adeptus-e, viagy egész pályaívé^ át bűvészinas marad, netán szemfényvesztővé, vagy éppen boszorkánymesterré válik, az mindig az adott alkotói személyiség sorsát meghatározó külső és belső konstellációktól függ. Mondják, Weöres Sándor számtalan alakváltozásra képes, afféle próteuszi alkat. Költészetének megnyilvánuló, felszíni rétegeire ez a közhellyé koptatott megállapítás kétségtelenül igaznak tűnik, de mindaz, miről hallgat a mély, egy zárt, monolitikus alkotói szeimélyiségstruktúrát sejtet, hiszen a három-négy esztendős korából származó különös gyermekrigmus, a „Csorna csórna cepelin, Csorna csórna Csepelül, csórna csórna narancs” ugyanabból az attitűdből fakad, mint az Elysium, vagy a Tűzkút nagy versei. A természeti népek varázslóinak, a titkos tudományokba beavatottaknak, a gólemkészítőknek, alkimistáknak lelki beállítódása ez ... Fáradhatatlan kísérletezés, kutatás, kaland, intervenció a megismert mögöttes tartományainak felderítésére. Játék is, de nem úgy, hogy ő játszik, hanem ővele játszik az elbűvölt ismeretlen .. . Az individuum alkati, pszichés sajátosságai mindenkinél előbb-utóbb, mintegy önigazolásul, meglelik saját szellemi életterüket. Magyarán: ki-ki választ magának egy, vagy több szellemi vezetőt, különféle tanítások, bölcseleti rendszerek talaján építi föl saját világképét, világnézetét, szabadon és tudátosan, de nem minden lelki predesztináció nélkül... A rendkívül mélyértelmű ind mondás szerint „ha a tanítván}' megérett, a Mester megjelenik ...” A Weöres-i szellemiség több, az életműben világosan felismerhető filozófiai rendszerből táplálkozik A léteikben rokon pályatársak, Hamvas Béla és Várkonyi Nándor közellétéből adódó szellemtörténeti iskola hatásán, a Tao Te kingből leszűrt, modernizált, européer-re szabott/alkalmazott taoizmuson, a psziohologizáló (jungiánus) mítoszkutatáson, -értelmezésen, a heideg- geri egzisztencializmuson kívül okkult; teozófiai, antropozófiai tanítások nyomai is kimutathatók Weöres Sándor életművében, ahogy azt Kenyeres Zoltán Tündérsíp című, kitűnő monográfiájában helyesen feltételezi. Szolgál is egy érdekes adalékkal, miszerint „Weöres gyermekkorában Csöngén és Celldömölkön működött egy antropozófiai kör. .. Egyszer Csöngén, másszor Celldömölkön gyűltek össze, s messze földről érkezett vendégek is megfordultak náluk... Weöres édesanyja eljárt ezekre az összejövetelekre, s magával vitte a német nevelőnő jóvoltából németül már meglehetősen jól értő kisfiát.” Aztán Kenyeres lelkiismeretesen megkísérli a teozófia és antropozófia rendszerét vázlatosan összefoglalni, de ezzel bizony adósunk marad, mivel nem autentikus forrásokra támaszkodik. „A szellemtudományból kiáradó világszemléletet ilyen lmodon a kereszténység végrendeletének végrehajtása gyanánt tekinthetjük. Hogy az ember az igazi kereszténységhez eljusson, be kell fogadnia azokat a szellemi 'tanításokat, amiket csak a szellemtudomány adhat meg.” Steiner egyik — magyarul is olvasható — munkájából (Előadások János evangéliumából) idéztem e sorokat. Nos, mi is ennek a különös bölcseleti rendszernek a lényege, mely az egész kultúrtkörünket átható ke975
