Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán

JEGYZETEK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Kovács J.: A Magyar Szent Korona

(ikonológiai megjegyzések); Életünk, XXI. évf. 8. sz., 885—904. O., 1984.

2. Kovács J.: Lackner Kristóf a koronáról (mutatvány) ; Életünk, XXII. évf. 8. sz., 719—726. o., 1985.

3. Csömör L., Lantos B., Ludvig R., Poór M.: A Magyar Korona (az aranyműves vizsgálat eredményei); Életünk, XXII. évf. 8. sz., 727—740. O., 1985.

4. Magyar P.: A kor világképe és a korona (beszélgetés Pap G.. Ferencz Cs„ Ferencné Árkos I., Beöthy M. részvételével) : Üj Tükör, XVII. évf. 29. sz., 21— 23 o., 1980.

5. Pap G.. Ferencz Cs., Ferenczné Árkos

1., Beöthy M.: Téveszmék a magyar koronáról? Üj Tükör. XVII. évf. 35. sz.. 21.

0. , 1980.

6. Beöthy M., Fehér A., Ferencné Árkos

1.. Ferencz Cs.: Egy régi kor kozmológiájának emléke: A Magyar Korona;

Fizikai Szemle, XXXI. évf. 12. sz.. 473— 482. o.. 1981.

7. Beöthy M., Fehér A., Ferenczné Árkos

1., Ferencz Cs., Hennel S.: Eppur si . . .; Fizikai Szemle, XXXIV. évf. 2 .sz.. 75— 81, o.. 1984.

8. Koch S.: Die Edelsteine der ungarischen. Krone: insignia Regni Hungáriáé I., 145— 146. o.. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1983.

9. Csömör L., Kocsi M.. Lantos B., Lud- vigh R. és Poor M.: Jelentés (a Szem Korona aranyműves szempontú vizsga latár ól); 1983. április 13. (Magyar Nemzeti Múzeum és a Korona Bizottság irattára).

10. Beöthy M., Fehér A., Ferenczné Árkos

1.. Ferencz Cs., Hennel S.: Mérési jegyzőkönyv a magyar koronázási jelvények Magyar Nemzeti Múzeum-beli kiállításáról. — Korona, kard; jogar és országalma méretének meghatározása c. melléklete. —; 1982. augusztus 2. Budapest (Magyar Nemzeti Múzeum és a Korona Bizottság irattára).

11. Fehér A.: A Korona feltételezhető fém- tani, mechanikai tulajdonságainak változása az idők folyamán; 1981. december, Budapest (Magyar Nemzeti Múzeum és a Korona Bizottság irattára).

12. Beöthy M., Fehér A., Árkos I.. Ferencz Cs.: A Magyar Korona egyetlen, előzetesen megtervezett egység: (Hozzászólás.) — ,,A Magyar Korona és a koronázási jelvények” c. tudományos tanácskozás. 1981. IX. 22—24., Budapest.

13. Csömör L., Lantos B., Ludvigh R.. Poór M.: A magyar Korona aranyműves vizsgálatáról; Fizikai Szemle, XXXIV. évi.

1. SZ., 36—42. O., 1984.

14. Például : Lovag Zs.: Nézzük meg együtt a magyar koronázási jelvényeket; Művészet, XX. évf. 8. sz., 34—39. o., 1979. — Homlokzati Pantokrátor kép mérete (36. o.) 3.5 cm: a valóságban (a kazettával együtt) kb. 5,1 cm, kazetta nélkül kb. 5,0 cm. A Korona közölt átmérője (34. és 35. o.) 21.3 cm; elmellőzve, hogy az alaprajz közel ellipszis alakú, s a szemből nézeti átmérő 20,3 cm, míg az oldalnézeti 21,6 cm. Stb.

15. Beöthy M.: A magyar Korona vizsgálatáról és a koronázási jelvények megóvásáról; (Hozzászólás.) — ,.Á magyar

Korona és a koronázási jelvények” c. tudományos tanácskozás, 1981. IX. 22—24. Budapest.

16. P . J. Kelleher: The Holy Crown of Hungary; American Academy in Rome.

1951. — ADukász Mihály kép méretei: 35. o.

17. Kovács É., Lovag Zs.: A magyar koro

názási jelvények; Corvina, ' Budapest.

1980. — A baloldali csüngök képe: 41. o. A csüngök eltéréseinek említése: 37. o.

18. a fennmaradt bizánci, stb. rekeszzománc képek, illetve azokkal díszíteti tárgyak méreteiben sem a kb. 25,4 mines hüvelyk, sem a Korona képeinek abszolút mérete nem lelhető fel jellemzőként. Például: Bizánci Művészet Szovjet Múzeumokban, Corvina, Budapest. 1978.

19. A két kép nyilvánvaló összetartozása

értelmezési problémákhoz vezetett a régebbi, többfelől eredeztetés vélelem hívei körében. Például: Bakay Kornél: A magyar államalapítás; Gondolat, Budapest, 1981. (195. o.). — Kovács É., Lovag Zs.: A magyar koronázási jelvények, Corvina. Budapest, 1980. (56—57. o.). —

Stb.

20. Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete ;

Gondolat, Budapest, 1978. (122. o.).

21. B. L. van der Waerden: Egy tudomány

ébredése; Gondolat, Budapest, 1977. (168.

198, 298. o.) — Stb.

22. Például: Szvetnik J.: Die technische

Beschreibung und der Zustand der Krone; Insignia Regni Hungáriáé I., 153—

160. o., Magyar Nemzeti Múzeum, Buda- peset, 1983.

23. Váczy P.: Ellenvélemény a koronáról,

História, VI. évf. 3. sz., 16—18. o.. 1934.

24. Például: Benda K., Fügedi E.: A magyar korona regénye, Magvető, Budapest, 1979.

25. A régebbi alapozású nézetek körében elég általánosan elfogadott, hogy a pántok hosszabbak voltak, s rajtuk pántonként 3-3, összesen 12 apostol lett volna, melyek közül az összeszerelés előtt egyet-egyet levágtak. Például: Kovács É.. Lovag Zs.: A magyar koronázási jelvények, Corvina, Budapest, 1980. (80. o.). — Fej ereklye-tartó és ,,csillag”-hipotézis u. o. az 54—55. oldalon.

26. Ipolyi A.: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása, Budapest, 1886. — A pántok rajza a 140 .oldalon (5. ábra) és 141. oldalon (6. ábra) található, míg a „re- konsrtuált” „eredeti” „latin korona ’ a 138. oldalon (3. ábra).

27. Fügedi E.: Uram, királyom, Gondolat. Budapest, 1974. (A 80. és 81. oldalak közötti 2. kép. „A Szent Korona és felépítése, A felső rész vagy latin korona” felirattal.)

28. A szegecselések bármely koronafelvételen jól látszanak, például: Kovács É., Lovag Zs.: A magyar koronázási jelvények, Corvina, Budapest, 1980. (19—22.

o. és 39. o.). — A pántvégek különböző benyúlási mélysége: The Holy Crown of Hungary, American Academy in Rome. 1951. (Plate VI., 11. és 12. kép). — Természetesen a megtekintések és különösen a „vizsgálatok” során szintén bárki láthatja, de a Magyar Nemzeti Múzeum koronázási jelvények kiállításán is.

M.: A magyar korona aranyműves vizs29. Csömör L„ Lantos B„ Ludvigh R„ Poór gálatának eredményei, Zománc 1975— 1985. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep, Kecskemét — 36—40. o. és 93— 130. o„ 1985. — A kereszt vélelmezett! korábbi rögzítési módját a 117. oldalon írják le és a 116. o. 14. rajzon és 125. o. 21. rajzon mutatják be, egyben ez utóbbin az András-kép aljának nem létező (!) nagyfokú takartságát is rajzolva.

724