Életünk, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Beöthy Mihály - Fehér András - Ferenczné Árkos Ilona - Ferencz Csaba - Hennel Sándor: Észrevételek a "korona-kutatás" kapcsán
BEÖTHY MIHÁL Y—F EHÉR ANDRÁ S—F ERENCZNÉ ÁRKOS ILON A—F ERENCZCSABA—H ÉNNÉL SÁNDOR Észrevételek a „korona-kutatás” kapcsán A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények kutatása 1978-as hazakerülésük óta érthetően megélénkült. A vizsgálati lehetőségek bővülése, az adatok hozzáférhetősége ugyanakkor nem-humán szakmájú kutatók, illetve mesterek érdeklődését is felkeltette. Ennek eredményeként több, alapvetően új, a szokásos történész-művészettörténész állásfoglalásnak részben vagy egészben ellentmondó ténymegállapítás, illetve hipotézis is publicitást kapott. Ezek alapja végső soron az, hogy a Korona szerkezetén és elemein (valamint a jelvényegyüttes többi darabján) végzett következetes mérés és elemzés olyan tényeket tár fel, amelyek — szerintünk — a Korona egységes és tervszerű készítését bizonyítják, ás indokolttá teszik a jelvényegyüttes egészéről ezidáig kialakított kép újragondolását, esetleg revízióját is. Az Életünk — úgy gondoljuk a lehető legjobbat cselekedve — több, (csak) a Koronával foglalkozó, általában az úgymond „hivatalostól” eltérő véleményt, illetve eredményt tartalmazó cikket jelentetett meg1—5. A kutatás korrektségének a megőrzését azonban 'többek között a nézetek ütköztetése, a vita biztosítja. Írásunkat ugyan vita-cikknek szánjuk, mégis az ismeret-közlés dominál benne, hiszen a tisztán szakmai vitáknak (.amit ismételten javasolunk) pl. a Magyar Tudományos Akadémia lenne a fóruma ez ügyben is. * Kezdjük a Korona „megtekintésével”. Szerkezete és megjelenése jól felismerhetően mutatja, hogy sosem szánták rendszeres viselésre. A mérete nagy (belkerülete mintegy 64 cm!), tehát csak a pántjain függve marad meg a fejen. Ugyanakkor a számos finommívű ékítmény mellett a rajta elhelyezett rekeszzománc képek nagy száma (19 darab) is hangsúlyozza szimbolikus jellegét, szemben a (világszerte szokásos) pusztán dekoratív feladattal. Ennek megfelelően az ékkövek sem ritka, értékük miatt felrakott drágakövek — a világból innen-onnan összevásárolva vagy összeszedve — hanem féldrágakövek vagy még egyszerűbb anyagok8, feltehetően szintén valamilyen k óra bel i j elen tés tártál ómmal. Szerkezetileg a Koronát .abroncsból és pántokból alakították ki (1. ábra). Az abroncs kb. 1,2 mm vastag arany lemezből készült .szalag, a négy pánt és az azokat egyesítő középlemez jóval vékonyabb, kb. 0,4 mm vastag9 arany lemez. (Ha egyéb hivatkozást nem teszünk, akkor az adatok a 10—12. sz. jegyzet alatti anyagokban lelhetők fel. Az aranyműves vizsgálatok adatai a 9. sz. jegyzet alatt) Az abroncs a Korona legszilárdabb, alaktartó és teherviselő eleme. Forrasztással végtelenítették, s ugyanúgy illesztették rá a kövek foglalatait, a képek ún. kazettáit és az arany díszítő elemeket. (Eltekintve a II. Mátyás idejében felrakott, az eredeti, úgymond megsérült követ pótló, hátsó nyolcszögletű kő foglalatáról.) Az abroncs felső éléhez elöl és hátul egy-egy kóplemezt (pontosabban foglalatot) forrasztották. A felső élhez csatlakozik elöl — a Pantokrátor (világbíró Krisztus) képpel együtt — 9 oromzatból álló párta, hátul pedig a nagyobb igazgyöngyök jobb és bal oldalon egyaránt 709
