Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 8. szám - Tandori Dezső: A levél címzettje ismeretlen (próza)

zésekkel, hogy egy veréb, Szpéró, az Elza nevet érdemli ki, az oroszlán nevét, és Samu, a most öt és fél éves hímveréb, olyan, mint egy kutya, és Gulliverrel a körvetkezőik történitek; s ő nemaslak suhant, de le is jött, merít én otthagytam a háromlulkú székeit, és elmentem billentyűzni a Samu flali főodúja alá, és a számiban egy tépett papírt vittem, -az volt a számiban, és akkor Gulliver lejött, előbb az asztalon álló kalitkájára, majd a váltamra szökkent, és megrángatta a papírost a számban, elment, akkor papírost cseréltem, nem tudom, miféle „logikáival”, hogy az majd nem lehet esetleg i nftuenzapapír, nem vagyak az, jött megint, és hagytam, hogy erla., jav., elragadja a számból ezt az alak papírt (Szép Ernő a szóló tízeseikből. Néked):

: aztán mit lá'tolk világosan a billentyűiktől visszafordulva: lesi, aki majd csak eztán lesz Gulliver, ahogy Másikunk betér, s ugyanazt aligha fogja látni (ugyanezt, megint élig):

: két sziget az áramlatban, a két papírdarabka, lépkednek ugyanabban a folyóban Kettős Jacques-hoz; egyszerű öltözetük is jacques-vászon:

: lesi pedig elejti a szájpapírt, s nekilát, hogy Sz. E. és P. J. könyvéből cibál- ja ki a cédulákat, kedves „A—Az”, s hogy az oka mi? Nem tudom, ám ajándékul iderajzolom néked ezt:

685