Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 2. szám - BOZSOKI TANÁCSKOZÁS, 1983 - Ézsiás Erzsébet: Színházi nyitány

AZ, ŰJ MAGYAR DRÁMATERMÉS

Bonyolultabb a helyzet a mai magyar drámák (bemutatásával. A rendkívül eredmé- ményesnek (bizonyuló, állandósult író-rendező kapcsolatokon kívül (Görgey Gábor— Sándor János, Csurka István—Horvaii István, Hernádi Gyula—Jancsó Miklós, Bere- ményi Géza—Gothár Péter, Vámos Miklós—Valló Péter) teljesen esetleges, hogy melyik színház mikor és miért mutat be magyar drámát. Sokszor úgy tűnik, még mindig a „Wpiipálási” kényszer és a „kötelezd penzum” szemlélet hozza létre ezeket a bemutatókat.

Az idei évadnyitás — számszerűségét tekintve — kedvezőnek mondható. Csaknem valamennyi vidéki színház, a fővárosiak közül pedig öt tűzött műsorra magyar drámát. A bemutatott szerzők névsora is impozáns: Németh. László, Örkény István, Ily- lyés Gyula, Csurka István, Hernádi Gyula, Gyunkovics Tibor, Gáli József, Spiró György, Czakó Gábor, Urbán Gyula. Ezúttal a sokat kárhoztatott ősibemutató szemlélet sem érvényesült, hiszen a darabok többsége utánjáíszás. (A két Bolyai Nyíregyházán, a Pisti a vérzivatarban Szolnokon és Debrecenben, Királyi vadászat Kecskeméten, Döglött aknák Győrben, Ki lesz a bálanya? Zalaegerszegen).

A budapesti öt mai magyar (bemutatóból kettő nem egészen új. Illyés Gyula Fák- lyalángj&nak Thália színházi előadása tisztelgés a halott mester emléke előtt. Czakó Gábor immár húsz éves abszurd drámáját, a Disznójátékot jelenleg a József Attila Színház játssza, korábban a Dunaújvárosi Bemutató Színpad műsorán szerepelt. Űj darabbal valójában csak Gyurfcovi-cs Tibor, Urbán Gyula és Spiró György jelentkezett.

Gyurkavies Tibor számos vígszínház! siker után át(vdssza?)pártolt a Madách Színházhoz. Az igazi meglepetés azonban az, hogy új művében elpártolt saját jól bevált íród módszerétől, a groteszktől is. A Fészekalja mindenképpen váltás drámaírói pályáján. Noha realista színművet nem először ír (hiszen ilyen volt a korábbi Madách színházi bemutató, Az isten nem szerencsejátékos is!) de ennyire hagyományos drámát még sohasem írt. Amennyire tiszteletreméltó a megújulási szándék, olyannyira kétséges a létrejött eredmény. Gyurkovicsnak nem igazi műfaja a tragédia, és ez a naturalista színjáték — amit a Madách Színház stílusa még föl is erősít — végképp idegen itőle. Gyunkovics Tibor, aki oly mélyen és lalaposan ismeri az emberi kapcsolatrendszer-szövevényeket, és .annyi 'darabjában (leplezte le őket ■morbid humorral, a Fészekaljában mindent (túlságosan komolyan vesz — talán a személyes élmények vagy az önéletrajzi 'elemek túlsúlya miatt. De a darab nem emelkedik túl az egyszeri történés szintjén.

A Fészekalja mikroközössége egy férfi nélküli család hat nőtagja: anya, nagyanya és négy lány (egyikük férjnél), összezárt életük mindig a hiányról szól, a nemlétezőről, a távollevőről: a férfiről. A sok éve elvált .anya végül — a családi béke érdekében — kitalál egy nemlétező szeretőt. A magára kényszenített szerepjátszás azonban öngyilkosságba kergeti: a megjátszott komédia igazi tragédiába fullad. Ez a befejezés éppoly erőltetett, indokolatlan, mint amilyen szervetlen a drámai szövetben. (Ugyanilyen idegen elem a ‘hetedik nő, a szomszédasszony figurája.) Ez a magyar Bemiarda Álba háza — amely a női szerep ínséges irodalmunkban egyszerre hét színésznőnek ad lehetőséget — valójában épp a nőalakok megformálásával .marad adós. Nincs igazán hitele, tétje és súlya színpadi jelenlétüknek. Az egyedüli kivétel a nagyanya figurája, akiibe az író legtöbbet .átmentett a groteszk bájból és iróniából, és akiből Tolnay Klári játéka eleven személyiséget, ismerős típust varázsol a színpadra. Csak a rövid, egyszavas, pattogó dialógusokban szikrázik fel Gyurkovies drámaírói ereje: a szituáció-teremtés és a dialógus-technika. A darab egyetlen groteszk hangszerelésű jelenetében az anya egyik kollégáját — aki egyébként szerelmes belé — szeretőjéként mutatja be a családnak. Ez a morbid szituáció azonban már egy másik dráma.

A három új magyar bemutatóból kettő fiatal szerző műve. Urbán Gyula személyében új drámaírót avatott a Józsefvárosi Színház. Az Itt a piros, hol a piros? cí180