Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - Marin Georgiev: Falusi állomás, Július, A halász (versek, Utassy József fordításai)

Július

Patájával kapál a csődör, nyugtalanul nyerít a völgyben, sörénye leng, nem lát a gőgtől, izma, ina is szinte görcsben.

Fújtat a nyári rekkenettől, levegővel, fűvel magához veszi a felhőkből — az esőt, a napból meg — a forróságot.

Neki a föld már keskeny út csak. Karcsú kancák mintha belőle bújnának ki. És hogy nyurgulnak — pejek, párállóak, erősek.

Jönnek! — bőre előre érzi.

Ám vére túlharsogja. íme: porfelhővé szakadnak szét mind.

S a csikók nyargalnak nyerítve.

1187