Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 12. szám - Száraz György: A tábornok XXXII. (életrajzi esszé)

„egyszerű lelkek” pusmogják: a Gömbös szerzetté „nagy szövetséges” igazán elöl járhatna Trianon „revíziójában, visszaadhatná az elcsatolt nyugati területet... De a „kész helyzeteket” akkor már Hitler teremti. Az 1926-os franikh ami-sí tás i ügyben is része van a német szélső jobboldalnak. Nohia mind a kormány, mind la vádlottak gondosan ügyelnek arra, hogy minél ke- vesehb fény essék a „fekete kapcsolatra”, annyi azért kiderül, hogy a pénzgyártás­hoz szükséges bajor papírgyár vásárlása iLu-den-dorff közvetítésével történt, s hogy a klisék ugyancsak német nácik segítségével készültek el. De most már Locarno után, vagyunk: Stresemann a francia—német közeledést szorgalmazza, a weimari köztársaság a nyugati határgarancdák után szabadabban mozog kelet felé. 1926 szeptemberétől pedig tagja a Népszövetségnek. Bethlen mind jobban szorgalmazza az együttműködést; a németek nem bánják, ha támogatást kap­nak a genfi tárgyalásokon, de szoros partneri viszonyt nem kívánnak, sokat nem nyerhetnének a magyar szövetséggel, viszont az gátolná őket mind a nyugati hatal­makkal, mind a keleti kis államokkal való politikai játszmájukban. Stresemann min­denesetre 1927-ben már nyíltan hangsúlyozta, hogy a birodalmi kormány feladatá­nak tekinti a külországokban élő német kisebbségek védelmét. S ami ezzel együtt jáír: fokzódik az 1925-ös Gömbös-levélben is említett „nagynémet agitáció”. Magyarországon 1926 őszére valamelyest újra kiépült a nemzetiségi iskolarend­szer. Bleyer mégis elégedetlen, nem is ok nélkül. Hisz csak 48 iskolában folyik né­metül a tanítás, 63-ban vegyes az oktatás nyelve, 308 pedig igazából nem nevezhető nemzetiségi iskolának: bevezették ugyan a kötelező német nyelvoktatást, de a többi tárgyat magyarul tanítják. A Volksbildungsverein is nehézségekkel küzd. Szervező munkájának középpontja előbb Budapest környéke, majd a Dél-Dunántúl. A helyi hatóságok inkább akadályozzák a munkát, kelletlenek vagy épp ellenségesek. A kor­mány be-beavatkozdk, de csak óvatosan, tekintettel a fajvédők Szította rossz köz­hangulatra; 'amellett külpolitikai előnyöket várna cserébe a nemzetiségi jogokért, s a csalódás időről időre lehűti az ügy-buzgalmat: Bethlenék azt sem tudják elérni, hogy a ki-santant-államofc német egyletei együttműködjenek az ottani magyar kisebbségi szervezetekkel. A német vezetők meg-megcsillantják az összefogás lehetőségét, de inkább csak zsarolás céljából: a csehszlovák, -román, jugoszláv kormányok pedig va­lóban külön engedményeket adnák nekik, nem erőltetik az asszimilációt, sőt segíte­nek, hogy régebben elmagyarosodott néptársaikat visszanémetesíthessék. Bleyerék érvelése is egyre inkább a „valamit valamiért” elvére -alapozódik. Ki­használva, ho-gy Berlin valóban odafigyel a -német kisebbségeik sorsára, mind sűrűb­ben hangoztatják: a magyar kormány csak -akkor remélhet támogatást a -birodalom­tól, ha megszünteti a honi nemzetiség hátrányos helyzetét. Bleyer alapjában véve irégi elképzeléséhez híven cselekszik: meg -akarja tartani a sváb paraszti tömeget nemzetiségében, s kinevelni belőle saját értelmiségét. Mi-vel úgy látja, hogy a magyar kormány erre -sem lehetőségeket, sem esziközöket nem -biz­tosít a kellő módon, elfogadja sőt kéri Németország segítségét. A 20-as évek máso­dik -felében már -birodal-mi pénzzel folyik a sváb parasztgazdaságok segélyezése, és nagyszabású műtrágya-akció kezdődik -német kémiai vállalatok közreműködésével. Nemzetiségi fiatalok tömege ta-n-ul ösztöndíjasként a birodalmi egyetemeken, 'a nyári szünidőben pedig -német diákok árasztják el -az itteni sváb falvakat. A imü-ne-heni Deutsche Akademie -irányításával folyik a Volkskunde és Volkswissenschaft, -a nép­ismeret és néptudomány -m-agyarország-i ágának kifejlesztése, különös tekintettel a „dunai német k-ultúrmi-sszió” vizsgálatára. Az ösztöndíjas fiatalok a jobboldali diák- szervezetekben ismerkednek a Volkstumsarbeit, a „népiségi munka” formáival, és völkisch ideológiával telítve térnek h-az-a, mint „népi -harcosok”, Volkstumskämpf er ék. Mindez persze már politikum. Bleyerék -mind szorosabb kapcsolatba kerülnek a segélyező állami, társadalmi és egyházi szervekkel, m-ajd . különböző hivatalok vezetőivel, politikusokkal, párt­vezéreikkel is. Előbb -pénzt, imia-jd -utasításokat kapn-ak a német követség közvetítésé­vel; a német kormányokat diplomáciai -beavatkozásra kéri-k, sajtókampányok rende­1131

Next

/
Oldalképek
Tartalom