Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Bakonyi István: A rejtelmes lét költészete. Kalász Márton: Az imádkozó sáska
pedantéria és légiesség”, a „józanság és maesimalizmus”, az „íróság elhárítása” — nos, nem iilik-e mindez A mennyezet és a padló, a Még így sem költőjére, az „Itt éjszaka koalák járnak”, a Miért élnél örökké?, A meghívás fennáll és a Valamivel több írójára? Tandori éppúgy elutasítja az „irodalimiságot”, mint annak idején Tho- reau, s éppúgy a „létezés tanítását” keresi, mint a waldeni erdő remete filozófusa. Az már valójában lényegtelen különbség, hogy a magyar költő sajátos nagyvárosi mitológiával veszi körül magát, az amerikai pedig az élő természet mitikus aurával övezett dolgaival, s hogy Tandori a koalák, kaktuszok és verebek „rousseau-i” ma- gánvilágában találja meg azt a magyarázatot, vagy legalábbis azt a lelki békességet, amelyet Thoreau a waldeni erdő fenyői, tölgyei és juharfái között keresett. A Walden-idézés című tanulmánynak ilyen módon szinte példázatos jelentése van: a tanulmányíró világképét, költői szemléletét és magatartását világítja meg. Éppilyen .példázatos — s az előbbi parabolával mélyen összefüggő — a tanulmánykötet címe. A zsalu sarokvasa, mint kifejezés, maga is Thoreau-tól származik, a teljesebb idézetet Tandori mottóként írja tanulmányai elé: „Egy enyhe esti hang a fülem által felmagasztal, és az életet kimondhatatlanul ünnepélyessé teszi körülöttem. Lehet, az Uranust hallom, lehet, a zsalu sarokvasát.” Ez az idézet már az 1978-iban közre adott Még így sem című verseskönyv „fülszövegében” is szerepelt. A költő akkor az alkotó munkát ösztönző „bátorító bizonytalanságot” akarta általa érzékeltetni. Most mintha más értelme is volna, egybecsengően azzal, hogy Thoreau létszemléletéről, illetve irodalomfelfogásáról olvasunk Tandorinál. A waldeni erdő filozófusa a köznapi élet és a természeti lét jelenségeiben kereste a létezés „leglényegesebb tényeit”, azokat az alapvető igazságokat, amelyekre a „létezés tanítani tud”. Hasonló törekvések vezérlik Tandori Dezső munkásságát: ő is a köznapiban, az egyszerűben, a „közhely- szerű létezés” dolgaiban és alakzataiban keresi a nagy létigazságokat. Ebben az összefüggésben tulajdonképpen mindegy, hogy Uranus üzen, avagy a zsa-lu sarokvasa csikorog. A létezés mindenképpen magasztos dolog: csodálatos és nagyszerű a wal- dend fenyők s a budai verebek létezése is. A zsalu sarökvasának csikorgó hangjában bizonyára Uranus üzen: a lét szépsége és értelme szól. Ezt a meggyőződést is kifejezi T.horeau-t idéző mottó és tanulmány, valójában emellett az életszerető? derűlátó? bölcs? meggyőződés mellett érvelnek Tandori Dezső irodalmi tanulmányai. (Magvető Kiadó, 1979) pqmogAts Béla A rejtelmes lét költészete KALÁSZ MÁRTON: AZ IMÁDKOZÓ SÁSKA Hétköznapi és életre szóló cselekvéseink indítékairól még ma sem tudunk mindent. Az emberi lélek mélysége, az érzelmi és gondolati motivációk gazdagsága egészében mindennapjaink nyelvén megfoghatatlan. Emlékeink, vágyaink és akaratunk mozgatják tetteinket. A logikai láncolat viszont legtöbbször kitapinthatatlan. A költők feladata többek között az, hogy ezeket a titkokat fölfedezzék. Kalász Márton is erre törekszik. Két évvel ezelőtti, Szállás című kötete olvastán is fölfigyelhettünk már legújabb lírája mélységeire és tömörségére. Világképe azóta összetettebbé vált, költői nyelve még művészibb lett. Az imádkozó sáska versei közül jónéhány benne volt a Békéscsabai Megyei Könyvtár korábban kiadott és korláto279
