Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: A mai ifjúsági regény útja
mesélő célzatú történetei, kailamdjai mindig eredetiek. Kiss József LászlÓEiak sikerűit egy - looncep- ciójáhasn nem nagy, művészi mélyséígbein nem elkényeztető, de nagyon is megnyerő - stílusában könnyed és minden erői! it érettség nélküli humoros ifjúsági regényt lalkotnia. Más a (helyzet Kiss Dénes: Kányado?nbi indiánok és a folytatás, Az utolsó indián nyár című regényével. Kiss Dénes is laz úttörőmozgalom keretében szövi a cselekményt, az eseményeket. Alakjai természetesein mai (gyerekek és •pedagógusok. Belülről, hogy úgy mondjam, a gyermek szemével nézve ábrázol ő is, minit Mánidy. A 'hősei, Szürke, Hocoi, Ernő, Levente, Sajbán,, Mucuir stb. éppen úgy rájuk ragadt nevek (csúf,nevek vagy beceneveik), mint Mándynál, Kántor Zsuzsánál, vagy Kiss József Lászlónál. Nem követi ő sem a két ellentétes tábor harcának koncepcióját. Romantika, ikaáiainldosiság természetesen található la-z ő regényeiben is. Bővebben írtaim erről a két regényről aiz Életünk !l$7Q. 'évi 6. számában. Most inkább csak azt szeretném kiemelmi, hogy Kiss Dénes, különösen Az utolsó indián nyár-bem nem elégszik meg érdekes, esetileg tanulságos történetek szövésével, hús-vér eleven, valóságos alakok teremtésével. A regényben létrejön bizonyos kapcsolat az élet egészével. Mucur szerelme, amely párhuzamba ikerül legjobb barátja életének tragédiájával, több gyermek pír olblélmánái. A regényben megvan az áthallás ia teljes élet valóságára is. Ez .emeli ezt a művet magasabbra, s ad reményt arra, hogy az ifjúsági regény kezdi levetkőzni egyik, s talán legnagyobb hibáját, a valóság leszűkített ábrázolását. Ha nem is ilyen mértéíNfoen, de ez a törekvés .érezhető a Kulipintyóban és Szántó Tibor: A denevér-kastély című regényében is. Bővebben ez tuóibíbifól is volt már .szó laz Életünk hasábjain, ezért itt csak utalunk rá. Nem mondható el ez a törekvés Megay László: A foglyot etetni kell című regényéről. Pedig a maga nemében, már témájánál fogva is érdekes és figyelmet érdemel. Megay a felszabadulás után a rombadőlit Budapest gyeim ekeinek életéből mutat be egy darabkát. Dugó, a Bocsok, Veréb, Tomi suta kis kalandjainak, a világról alkotott zavaros képzeteiknek .a rajza valóban megragadó an plasztikus, hű, de úgy érezzük, hogy szándékosan leszűkített. S ez italán még nem is volna baj, ha az írónak volna bátorsága vagy ereje .a mélyebb láttató sra is, ha nem rekedne meg az úgynevezett gyermeki látás szintjén, amelyben igen kis miértékben játszanak csak közre a teljesebb valóság problémái. Inkább csak a végén, Bús Aranka, a tanítónő megjelenése mutat erre. Ötletes, a romos Budapestből több dolgot .jól érzékeltető mű Megay regénye. Három különböző típusú és értékű ifjúsági regényről szólunk még röviden. Varga Domonkos. Fiúkfálva című dokumentum jellegű regényéről azért csak röviden, mert bár valóiban érdekes, izgalmas témát dolgoz fel, de allbigha sorolható aibba a fejlődési menetbe, amely vizsgáiddá sank célja. Egészen sajátos, különálló, valóban dokumentum jellegű. A háború utáni, szüleiket elvesztett csavargó gyermekek sorsáról szól, s arról a hősi küzdelemről, amelyet a „Nagyfőnök” vív laz érdekükben. Dokumentum jellege mellett is, vagy ez esetiben talán éppen azért, rendkívül izgalmas. A romantika a helyzetből önként adódik, hiszen - ahogy a szerző el is mondja utószavában - valóban megtörtént dolgokról van szó. A Nagy főnök (Pataki Gyula) s a fiúk (Koviboj, Tulu, Kacsa, Siszti, Paraszt, Lesnyák, Frutti istb.) valóban élő személyek voltak. Mégis úgy érezzük, hogy hiába hárítja el az író a dicsőséget, mondván, hogy ő „csak tanúként kísérte végig a makacs küzdelmet” a Fiúkfalvia megteremtéséért, Fiúk fai vát mégis csak ő keltette életre, s kevés volna most a terünk arra, hogy bővebben elemezzük. Az ifjúsági regény műfaji kereteinek szélesítőjévé, a művészi megoldások gyarapítójává válhatott volna Erdős László: Kényszerleszállás című regénye is, de eleve elhibázta a kompozíciót. Nem a tematikával van probléma, hanem a fantasztikus kerettel, amely végül nem is annyira fantasztikus, mint inkább erőltetett. A képtelen, az abszurd nem idegen az ifjúsági irodalomban sem, de Erdős László regénye nem ilyen. Pedig az ötlet nem is új. Elég H. G. Wells Időgépére gondolnunk, csakhogy az fameasztükus a megformálásban is, míg Erdős valóságosan, sőt cselekvőképesen viszi vissza hőseit időgépén 193B-ba. Igaz, a cél érthető és nagyon nemes. Azon a tételen alapszik, hogy a mai fiiatalltság nem tudja elképzelni, meg kevésbé átélni az akkori kapitalista világ szörnyűségeit, s tálán el sem hiszi. Az időgép azért kell, hogy hiteles élményt nyújthasson. Sajnos annyi benne a zavaró körülmény, hogy a szép, fontos élményt nem tudja létrehozni az .olvasóban. Végül szóljunk pár szót egy érdekes kísérletiről. Mert másnak aligha .nevezhetném Gain,bárdi Zoltán Helvenkedők című regényéit. Nem a sorozatban jelenít meg, de jellegét tekintve ide tartozna, hiszen úttörők a főszereplői. A fülszöveg így tájékoztat: „Három fiú - becenevükön: Szunyi, Stopper és Otyec - a vakáció beköszöntővel elhatározza, hogy önkéntes nyomóivá sással teszi emlékezetessé a. nyarat.” Nos, a terv vallóra válik, sőt olyan fontos nyomra bukkannak, amely veszélyes és egyben politikai tett is. Lelepleznek egv ID-cs ellenforradalmi gyilkost, felkutatják az áldozat sírját és ezzel tisztázzák egy tizeinkilenoeis elv,társ múltját is. .A fiúk közben rengeteg kalandon, veszélyes és tszenved esekik el is íjápó kalandon átesve gyalog járják be csaknem az egész Alföldet. Érdekes, izgalmas kalandokkal teleszőtt regény, de ennél nem is több. Olyan feladatokait oldat meg három gyerimoklh ősével, amelyek aligha tekinthetők számukra reálisaiknak, s így legfeljebb qgyes részleteit tekinthetjük művészileg hitelesnek, jói misgfonmáiltinfalk. SERES JÓZSEF 381
