Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Kertész Erzsébet: Cilikétől Szösziig
Cilikétől Szösziig A magyar lányregény útja A múilt század végén — amikor már imiaigyarosodotit a három részből egyesített főváros - indult útjára a magyar Iáinyregény. Indulását egy jószemű és jóórzékű kiadónak: Woifner Józsefnek köszönhette. Addig csak az érzelgős, mémetibőll fordított regények jutották el az ifjú olvasókhoz. Woifner József, aki először az E?i Újságomat indította meg, és ezzel magyar lapot adott a gyerekeik kezébe, gondoskodni akart róluk akkor is, amikor már kinőttek az En Újságomból. így született meg henne egy lánylap megindításának gondolata. Merész elgondolás volt, elsősorban azért, mert nem tudta, lesz-e igény a lápra, s a magyarosító .szándék mellett a lap üzleti vállla'kozis volt. Másodszor mert nem voltaik ifjúsági írók. Magyar ifjúsági irodalom a múlt század hetvenes éveiben még nem létezett. Amikor az En Újságom megindult, gyerekversek, gyerokmesék írására meg kellett hódítani az írókat. És most újabb feladat következett: az ifjúság számára kelltefct íróikat toborozni. Ezt a feladatot az írók eleinte nem szívesen vállalták. Az idegedből fordított, gyakran selejtes „serd.ülteblb ifjúság számára’' írt regények elvették a kedvüket a műfajitól. Gorkij híres mondása: - „Az- ifjúságnak ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, osaik kicsit jobban!” - akkor még nem hangzott el. így kezdetben minden írót kül'ön kellett megkérni: írjon valamit az ifjúság számára. Woifner József induló lapjához először szerkesztőt keresett és ezt megtalálta. Tutseik Annában, egy Kolozsvárról felkerült fiatal írónőben. Amikor a kiadó felkérte egy lánylap szerkesztésére, először .egy cs-omó külföldi leány-ifjú sági folyóiratot adott át, hogy tanulmányozza át azokat és még véletlenül se hasonlítson az induló lap egyikhez sem. Magyar lapot akartak a magyar lányok kezébe adni. Intsek Annát kérték, gondolkozzon valami ,jó címről és Pósa Lajos, aiz En Újságom szerkesztője választotta ki a tucatnyi cím közül a Magyar Lányok címet azzal, hogy: „Ez jó, rövid, ritmikusan cseng és benne van az egész programunk!” Meg kell mondani, hogy a Aí agyar Lányok kezdetben őszinte patriotizmus jegyében indult, csak később vált nacionalistává, sőt sovinisztává. A Magyar Lányok megindulásától, 18£Fi-tői számíthatjuk a magyar lányregények születését. Előtte is akadt néhány „ileányifjúsági regény” de ezeket nem igen számíthatjuk magyar lány regényeiknek. Német regényeket plagizáltak, megmagyarosíitották a neveket és a 'színhelyet, 'különben a történet maradt a régi. Hogy csak egy példát említsek: Christine Holm: Bakfischhetis Leiden und Freuden c. regényéből lett Szabóné Nogáll Janka: Zsófika naplója c. munkája. Kivételt talán csak B. Büttner Lina: Egy rút kislány története c. munkája képezte, amely a maga idejében öt kiadást ért el. Ez nem annyira a mű jóságára, inkább az ifjú olvasók igényeire jellemző. Igen, a fiatal lányok igényelték a isjpedáiisan nekik és róluk .szóló könyvöket. Ezeket az igényeket a meginduló Magyar Lányokban szereplő írók és írónőik igyekeztek is kielégíteni. Elsősorban a szerkesztő: Tutseik Anna, akt számos jószámdékú, nevelő célzatú regényt árt (a jószándék és nevelő célzat felülmúlta az irodalmi értéket) és megteremtett egy figurát: Cilikét, aki kedves ismerőse, sőt barátnője lett nagyon sok fiatal lánynak. Ciliké viszontagságain az idősebb generáció sokat derült, sokan ismertek magukra buzgó, tettre kész, szeleburdi kislányban. Ciliket megismertük, mint rövidruhás .süldőlányt, és elkísértük egész nagymama koráig. Lehet, hogy Ciláké naiv, mondhatjuk, időnként butácska volt, mégis létezett, .élő alakká vált. És egész a második világháború végéig az egyetlen élő lányaink a magyar ifjúsági irodalomban. A Iányregónyékben nincsenek Nemecsekek, Nyilas Misük, Bornemissza Gergelyek, hogy csak ,a legismertebbeket említsük, csak Gilikéník van, akit kezdetben nagyon kedveltek, s később, amikor az ötvenes években elvetették a lányrcgény szükségességét, sőt létjogosultságát, a lányregényeket mint .káros Cillike-irodalimat emlegették. Pedig Ciliké minden csacsisága mellett egy korszakot képviselt, azt a kort, amikor a kislányok még azon igyekeztek, hogy minél hosszabb legyen a szoknyájuk, szépítő szerként kréta- port és a kamrából elcsent alkörmös festéket használták. lúitseik Anna kömé gyülekeztek az írók, ő vette rá Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Bródy Sándort, Gárdonyi Gézát, hogy a Magyar Lányokba írjanak, -és ezáltal rangot kapott a lap. És ő adott teret sok írónőniék, ;aikik megtalálták adottságuknak legmegfelelőbb területet: az ifjúsági és elsősoriban <a lányregényt. Ezek 'közé tartozott Herman Ottómé, a természettudós Herman Ottó felesége, akinek regényeiből a vidéki élet és a természet szerető te árad. Fallyné Hentallcr Mária .sok kedves könyvet írt, ezek között legsikerültebb: A Sződy lányok. A Bach ikoriszslkibain lejátszódó itörtémietjbem két testvér elkerül egymástól. Az egyik Becsben nevelkedik, a másik Magyarországom marad. A bécsi kislány idővel Magyarországira kerül, eleinte fanyalog mindenen, de később lelkes honleánnyá válik. Gaál Mózes, aki Pósa Lajos után .az En Újságomat szerkesztette, sok kitűnő történelmi regénye mellett néhány szép lányregényt is írt. Ma már kicsit elavultak ezek a könyvek, de őszinte humánum 382
