Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kuntár Lajos: Könyv és könyvtár Nemescsó községben
vétve, inkább az idősebb szülők részéről tapasztalható az olvasás tiltása. Annyira nem változott meg ugyan a helyzet, hogy a felnőtt lakosság is általánosan olvas (legalábbis könyvet), de minden faluban akadnak már példaadók: 50—60, sőt ennél is idősebb könyvtári tagok. Az olvasás helye igen változatos. Bizonyos mértékben az olvasási igényre is enged következtetni az a tény, hogy huszonegyen a klubban, tizennyolcán a könyvtárban, kilencen a vonaton, négyen a váróteremben s öten másutt is ölvasnak. A lakáson kívüli olvasás azonban még csak az ifjú és a fiatal korosztályoknál fordul elő. Közülük kerülnék ki azok, akik a vonaton eltöltött időt is olvasással hasznosítják, nem pedig kártyázással vagy beszélgetéssel. Számuk persze még nagyon alacsony, de példájuk és a könyvtáros tudatos tevékenysége növelheti táborukat. A falusi viszonyok még ma is erősen befolyásolják az olvasás idejét. Vonatkozik ez az időszakok közti eloszlásra és az időmennyiségre egyaránt. A 77 olvasó közül csak 53 (68,8%) olvas egész éven át. A többiek csak a téli hónapokban. A napszakokra vonatkozóan feltett kérdésék válaszaiból 'kitűnik, hogy hatvanhárom, tehát több mint nyolcvan százalék, csak este olvas. Délután csupán 17 ifjúnak van lehetősége erre az időtöltésre. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági munka idényjellege, továbbá az eljáróknak a munkaidőnél nagyobb elfoglaltsága erősen meghatározza az emberek szabadidő-mértékét. A felhasználást illetően egyelőre nem mutatkozik jelentősebb módosulás. A nők továbbra ás a ház körüli munkákkal, beszélgetéssel, kézimunkázással töltik az ünnepeken és az esős napokon jelentkező szabadidejüket. A férfiak otthoni és másutt vállalt munkával, kocsmázással s más tevékenységgel ütik el az idejüket. Sok vizsgálódás igazolja, hogy vannak, akik a kevés idejükből is .szakítanak a művelődésre, az olvasásra időt, de sokkal nagyobb azoknak a száma, akik bár nem tudnak mit kezdeni a felesleges idejükkel, mégsem, művelődnek, olvasnak. A népművelés egyik fontos feladataként jelentkezik a dolgozók szabadidejének kitöltése, a művelődési lehetőségek megmutatása, illetve azok megteremtése. Észre kell venni, és jobban figyelni arra a tényre, hogy nagyon sokan vannak, különösen az alacsonyabb műveltségűök között, akik egyelőre csak sajtótermékeket olvasnak, ezeken keresztül elégítik ki olvasási igényüket. Ma már falun is alig akad ember, aki valamilyen újságot, folyóiratát ne olvasna. Nemescsón a nem könyvtári tagók közül 92,6 százalék olvas valamilyen sajtóterméket. Az előfizetés, a lapok rendszeres vétele minden korosztályra jellemző, a feleségnél azonban természetszerűleg jelentkezik az érdeklődés. A Vas Népét időseik és fiatalok egyaránt járatják, hasonló a helyzet a Képes Újságnál is, a Népsportot, a Ludas Matyit, s természetesen az ifjúsági lapokat azonban csak a fiatalok vásárolják. Hiányossága a nemesosói helyzetnek, hogy jelenleg egyetlen folyóirat sem jár a faluba, pedig a mezőgazdasági és a műszaki ismeretek megszerzéséhez, bővítéséhez ezekre feltétlenül szüksége lenne a családok többségének. Az olvasni tudás csak szükséges, de nem elégséges feltétele az olvasási igénynek.. Bizonyos könnyed olvasási készség is kell ahhoz, hogy valaki megszeresse a betűt, a könyvet. Ez a szeretet annyira fokozódhat, hogy nemcsak a rendszeres olvasást biztosítja, hanem a könyv birtoklását is elősegíti. A könyvvásárlást természetesen erősen befolyásolja az anyagi helyzet, de a könyv szeretete, ennek mértéke a legdöntőbb tényező. Azt nyugodtan lehet állítani, hogy könyv nélkül ma már alig akad falusi ház, saját könyvtára azonban kevés családnak van. Minimálisan 10 kötetet véve alapul, illetve a „könyvtár” fogalmát ennél a könyvállománynál meghúzva, Nemescsón a családok valamivel több mint egyharmadánál (35,3%,) van csak állandóan jelen a könyv. Az természetes, hogy nem könyvtári tagok közül kevesebben vásárolnak könyvet: 174
