Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Ordas Iván: Tallózás a dunántúli megyei lapok irodalmi rovatainak hasábjain
mérlegelés dolga, hogy ki milyen formában adja az irodalmat az olvasóknak. A lényeges dolog az, hogy csakugyan adja. Az egy hónapnyi idő rövid, de még így is fel lehet figyelni a szembeszökő ismétlődésekre. Nemcsak Thiery Árpád Jaguárja a példa. Sásdi Sándor, Várnai Zseni, Katkó István, Sándor Kálmán, Prukner Pál, Szép Ernő, Szinetár György és még elég sokan ugyanazzal az írással szerepelnek, nem is mindig különböző időpontban, a Dunántúl szinte valamennyi lapjában. A megyei lapok közigazgatási határok közé vannak szorítva. Ilyesformán, amit Győr megyében már olvastak, az Zalában még mindig újdonság lehet az olvasónak. Nem lehet vitatkozni afelett, hogy az egyes évfordulókra (májusban megemlékezés Várnai Zseniről, a nyolcvanéves Gárdos Mariskáról, Solohovról és természetesen magáról a május elsejei ünnepről) hasznosak a központilag küldött írások. Azt azonban mégis hangsúlyozni kell, hogy a szépirodalmi alkotásoknál — ahol a szerkesztőknek és rovatvezetőknek a megyeszékhelyi könyvtár is rendelkezésre áll válogatásra — nagyobb változatosságra kellene törekedniük a lapoknak. Aztán támad az embernek olyan érzése is — tallózgatván az irodalmi mellékletekben —, hogy néhány írónk a gyengébben sikerült írásait adja csak a megyei lapoknak, míg a meggyőzőbb alkotásokat a központi orgánumokban helyezi el. Ezt a megállapításunkat a megjelent elbeszélések, versek mérlegelése és a szerzők más írásaival való összehasonlítás adta. A Központi Ellátónak törekednie kell arra, hogy az írók necsak „másodvonalbeli” írásaikat bocsássák rendelkezésre! Az egyhónapos időszak sajtóanyagának átvizsgálása csak ízelítőt tud nyújtani a felmerülő gondokból és problémákból. Az a véleményünk, hogy ez a kérdés megérdemelné a még alaposabb s a feltétlenül hosszabb időre kiterjedő búvárkodást, elemzést. A megyei lapokat több százezer ember olvassa s ezeknek irodalmi nevelése, jó, művészi irodalmi alkotásokkal való ellátása — nem másodrangú feladat. Ordas Iván Vadon P. J.: Vietnami vendéglő Párizsban 135