Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-11-25 / 31. szám

aki olimpiai kerettag es tanul valamit, az je­­lentos osszeget kaphat - es az edzok is. Az edzok kisfizetesu emberek, nagyon nagy az elszivoerd nyugaton, ezert el kell kovetnunk mindent, hogy oket itthon tartsuk. * Velemenye szerint mi az olimpiai mozgalom legegetobb tennivaloja napja­­inkban?- Boven akad tennivalo. Samaranch elnok a legfontosabbkent emlegeti a harom pi Iler - a sportszdvetsegek, a nemzeti olimpiai bizottsa­­gok es a NOB - egysegenek megorzeset. En­­nek az egysegnek a teherprobaja lesz az a doppingellenes konferencia, amelyet februar­­ban rendeziink Lausanne-ban. A kerdes az, hogy vajon minden olimpiai sportag csatlako­­zik-e hozzank, egysegesen tudunk-e fellepni ellenorzes, szankciok es neveles teren. * On szerint lehetseges az eldrelepes?- Ebbol a szempontbol a huszonnegyedik oraban vagyunk, hiszen ha a manipulacio es a csalas elhatalmasodik a sportban, az elveszlti alaperteket. Azt, hogy a vilag fiatalsagat ne­­velni tudjuk. Ha az egyenlo esely elve meg­­szunik, akkor nem lesz ertelme a versenges­­nek. Enjobb szeretek sportolokat latni a kiiz­­doteren, mintsem gyogyszergyari manipulalt fantomokat. * Megis valahol ott tartunk, hogy a koz­­velemeny lassan ketelkedik valamennyi eredmeny tisztasagaban.- Nemcsak a sportolok egymas iranti bi­­zalmat, hanem a nezoket, a kormanyoket, a csaladoket, a szponzoroket, a vilag kozvele­­menyet vissza kell szerezniink. S ez maskepp nem megy, csak ugy, hogy folyamatosan hely­­reallitjuk es ellendrizziik, a sport tisztasagat. * Ez nagyon nehez lesz, mivel a gyogy­­szeripar lepeselonyben van a doppingellen­­orzessel szemben. Egyediili megoldaskent a vertesztet latjak.- Ez egy eltulzott velemeny. Tudosokkal konzultaltam errol, a verteszt csak kicsivel jobb, mint a vizeletvizsgalat. A vesen 14 liter folyadek folyik at egy nap, minden megjele­­nik a vizeletben, ami a szervezetben barhol van. Inkabb arrol beszelnek, hogy az ellenor­zes szigoritasaval a csalokat egyre rafinaltabb modszerekre kesztetjuk. Nekiink a kutatasra kell sok penzt es energiat szanni, hogy elony­­ben legytink a csalokkal, kiilonbozo modsze­­reket ki tudjunk szurni es ez lesz a garancia, hogy tisztul a sport. En optimista vagyok, bi­­zom a tudomany erejeben es hiszem, hogy ne­­velessel es peldamutatassal lehet sikert elerni. * Igen am, csak a penz ereje sokkal na­­gyobb.- Megnyitottuk az utat a professzionaliz­­musnak, ezt bezarni nem lehet. Orultiink, hogy a nagytudasu sportolok megjelentek az olimpian. Valoban, a penz motival, de nem csalasra motival. Nem lehet azt mondani, hogy a nagyszeru sportemberek mind doppin­­golnak. Nemelyik sportban nines is ertelme a doppingnak. SEBOK MARGIT Aki vegigverette a vilagot Szomoruan iicsorogtek a magyar csapat jdtekosai 1949 majusaban a Pragabol Budapestre szaguldo vonaton. A 2 : 5-os vereseggel senki nem szamolt, meg SEBES GUSZTAV sem, akinek ez volt a be­­mutatkozo merkozese a csapattal. Otthon tobb szakember es sportujsagiro azt javasolta az MLSZ vezetosegenek, hogy Sebestol vonjak meg a bizal­­mat, es a kovetkezo merkozesen mar ne 6 iiljon a csapat kispadjan. De ez nem kovetkezett be. Az osztrakok ellen is o maradt a szovetsegi kapitany, es a magyar tizenegy - mar dtformdlt csapattal - 6 :1-re verte a „sogorokat". Sebes mar 1945-tol ott volt a csapatnal segededzokent Gallovich Tibor, il­­letve Guttmann Bela mellett. 1949-tol 1956-ig 66 alkalommal vezette a ma­gyar nemzeti tizenegyet Sebes Gusztav, mar a ma­­sodik vilaghaboru idejen reszt vallalt - ha kismer­­tekben is - a kommunista part es a magyar ellen­­allok hivei kozt a nemetek elleni harcban. Amikor a Hungariat 1940-ben megszuntettek, szemelye­­sen tiltakozott tobb jatekostarsaval Gidofalvy mi­­niszteri biztosnal. Sot a zsido szarmazasu es brok­­ke „emtekas” Briill Alfred (akinek szallodai vol­­tak Nizzaban) is hazajott kiilfoldrol, de 6 is ered­­menytelenul probalkozott az emlitett miniszternel. Kesobb hasonloan Braun „Csibihez” (aki akkor Oslo­­ban edzdskddott), ot is elhur­­coltak es kivegeztek. Sebes kdnydrdgve kerte Briillt, hogy menjen azonnal vissza Fran­­ciaorszagba, de a hires mece­­nas vagy naiv volt, vagy tul becsuletes - azt valaszolta Se­­besnek: ,,Gusztikam, nekem most itt a helyem, semmit sem kovettem el, es en magyar va­gyok. ” Sebes Gusztav is eve­­ket toltott Franciaorszagban es a billancourt-i Renault ceg­­nel is dolgozott. 1986-ban 80 evesen erte a halal, nem sok­kal konyve (Oromok es csalodasok) megjelenese utan. A valogatott csapattol 1956-ban „biicsuzott” (lemondattak), es megint a csehszlovakok elleni merkozesen. Az a bizonyos 1954-es vb-donto ot is alapo­­san megviselte. Annak estejen bezuztak lakasa ab­­lakait, es az 1956-os forradalom idejen meg be is lottek hozza. Meg 80 esztenddsen is kapott fenye­­getd leveleket. A donto (2 : 3) elvesztese utan, szomoruan setalgatott Szepesivel a magyar csapat szallashelyen a slothourni parkban. Kemenyen oda is mondta a nepszeru kommentatornak: „Ti szemetek, Ti vagytok az oka mindennek, mert Te a radioban, az ujsagirok meg a lapokban nagyitjak fel a dolgokat.” E sorokat Sandor „Csikartdl” tu­­dom, aki akkor nem mint tartalekjatekos, hanem mint nezo(!) volt kinn a vb-en. Erre a vb-re egy sztahanovista gyalust (6 volt az orszag legjobb gyalusa) is kivittek egy sportvezetd helyett - egy bizonyos Pioker Ignacot. Szegeny, jo melds volt, nem is tehetett arrol, hogy az elvtarsak tobbszor is kitiintettek es bevezenyeltek a kommunista partba. Amikor 1956-ban kitort a forradalom, az a Pioker annyi verest es pofont kapott, mint a koszorus lo­­va. Amikor az emberek megpillantottak az utcan, egybol ramutattak: „Aha, ottjon a „ voros Pioker” - pofozzuk meg. ” A Bozsik „Cucurol” irott konyvben Sebest is megszolaltattak. A konyv elkeszult, elolvastak a kiadd szerkesztoi, lektorok stb. Kesobb a Franklin-nyomdabol felhivta ot egy szedo, hogy a konyvben van egy mondat, amely az adott ossze­­fuggesben felreertheto, de senki sem vette eszre. Sebes Gusztav szajaba a kovetkezo mondatot ad­­tak: „Meg ma is kapok ragalmazo leveleket, azt hiszem, tobbet erdemelnek...” A „tobbet erdemel­­nek” helyebe igy bekeriilt a „tobb elismerest” er­demelnek. 1956 novembereben szemelyesen haza akarta hivni az akkor Nyugat-Europaban feketen portyazo csapatot, amely Hungaria nev alatt meg Del-Amerikaba is eljutott (a csapatot Ostreicher Emil a Honved egykori penztarosa vezette, ke­­sobb Spanyol- es Olaszorszagban jatekos tlgy­­nok), ahol 10 ezer dollarert jatszottak (egy Merce­des ara akkor 2000 dollar volt) es kaprazatos ered­­menyeket ertek el. A csapat tagjaira - foleg Ko­­csisra, Cziborra es Puskasra - nagyon lesujtoan hatottak az otthonrol kapott hirek. Egy belga ujsag meg Puskas halalhiret is kozolte. Ennek ellenere tobb jatekos 1957 telen haza mereszkedett (Bozsik, Grosics, Szusza, Hidegkuti, Tichy, Machos stb.). Egy bizonyos Nagy Marcell keme­nyen szorgalmazta Puskasek megbiinteteset. Az a kommunista Nagy Marcell, akinek mar a zsebe­­ben volt az Ausztraliaba szolo kivandorlo level, es a Horthy-rendszerben is komoly penziigyi funkci­­oban foglalatoskodott. Meg 1960-ban a romai olimpia ide­jen Sebes Gusztav (Magyar Olimpiai Bizottsag elnoke volt) tett egy titkos kiserletet (allitolag Kadarek is bele­­egyeztek), hogy Ocsit haza­­hozza. Szemelyesen ment el Madridba a Vilag Kupa don­­tore (Puskas ket golt rugott - 5 : 1), es a gyozelmet Puskas la­­kasan tinnepeltek. Sebes min­dent bevetett, hogy a „szagul­­do ornagyot” meggyozze, de o nem allt kotelnek. Az 1952-es helsinki olim­pia utan tobb hazai ujsagiro megkerdezte a neves edzot, hogy milyen rendszerben jat­­szott a magyar valogatott. E kerdes tobbszor is el­­hangzott.- ,,Hazadnak rendiiletlenul” - felfogasban vagta ki magat kemenyen Sebes. Megesett, ha rit­­kabban is, hogy az aranylabu fiuk is vereseget szenvedtek. Igy volt ez 1949-ben is - amire e ira­­som bevezetojeben mar utaltam - a csehszlovakok elleni 2 : 5 utan. A meccs utan nyomott volt a han­­gulat. De a vonaton lassan oldodott a levertseg, es mire magyar foldre ertek, mar daloltak is a jateko­­sok. A kedelyes notaszo hallatan egy allomason valaki felszolt az ablakban konyokld Sebesnek.- Inkabb futballozni tanitotta volna meg oket, mint enekelni. Valahogy Sebes Gusztavot sem tudjak a „he­­lyere” rakni a sporttorteneszek. 1985 tavaszan a magyar teveben Vitray Tamas egy Sebessel ke­­szult interjuban talaloan jegyezte meg: „Reme­­lem, egyszer majd megbocsatjak a sikereit, Guszti bacsi”. BABIAK LASZLO Ferencvaros-Hungaricp merkozes 1930-ban. Sebes Gusztav (balrol) kemenyen dllja a san*

Next

/
Oldalképek
Tartalom