Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-02-11 / 3. szám

Jana Novotná, az idei Mesterek Tornájának győztese állítja: A tenisz gyönyörű, szigorú és kegyetlen — DE CSAK SPORT J ana Novotná kevésbé hálás riport­alany, mint Hingis, Gráf, netalán Sabatini volt. Talán ezért is kevés­bé hajkurásszák őt a kollégák. A pályán férfias erővel veri a labdát, s minden si­keres ütése után ökölbe szorítja a kezét, ha valami nem sikerült, hangosan pöröl saját magával. A magánéletben keveset beszél, a kérdésekre tárgyilagosan vála­szol, s azokat legszívesebben edzőjére és állandó kísérőjére, Hana Mandlí­­kovára bízza. Annak ellenére, hogy Belgiumban és Floridában van otthona, brünni és cseh mivoltát soha nem tagadta meg. Nem vágyott Monté Carlóba, a teniszezők Mekkájába sem, szerinte Belgiumban sem panaszkodhat az adókedvezmény­re. Az adóügyeit egy hivatalnokra bízta, így Graf-féle botrány nem fenyegeti. Jana, ha annak idején megkérdezték, mi lett volna, ha nem teniszező, azt felelte, tanítónő, mert édesanyja nagy hatással volt rá, s ő maga eminens tanuló volt, le is érettségizett. S még valami közreját­szik: imádja a gyerekeket. Érdekes mó­don, ha egyszer befejezi pályafutását, nem szeretne edzőként dolgozni. Igazi otthont akar, ingázás nélkül. Maximum egyszer-kétszer átugrani évente Ameri­kába. Jana Novotná szülei, több más példá­tól eltérően, továbbra is dolgoznak, an­nak ellenére, hogy lányuk milliókat ke­res. Nem utaznak vele, mint Sanchez vagy Hingis mamája, ami Jana szerint előnyös, mert a szülők és ő maga is megőrzik identitásukat, önállóságukat. Az iskolában utálta a matematikát, imádta viszont a testnevelést s a cseh, az orosz nyelvórákat és a földrajzot. Ma­napság, ha nem teniszezik, legnagyobb kedvtelését abban leli, ha átrendezheti a lakást. Három évvel ezelőtt minden ult­ramodern és fekete-fehér volt, manap­ság a klasszikus stílust és a melegebb színeket helyezi előnybe. A pénz, amelyből elég szépen hozott össze, biztonságot, szabadságot és füg­getlenséget jelent számára. Ennek elle­nére, Beckerhez hasonlóan, állítja, hogy a teniszben a pénzjutalmakat illetően már túllőttek a célon, ami semmi jót nem szül. Ráadásul, a 30-40 milliót kereső já­tékosok egy része már nem tud örülni a győzelmének és a természetes dolgok­nak. Nem így Jana. „Szerencsém volt. Azáltal, hogy szerény viszonyok köze­pette nőttem föl, megtanultam tisztelni az apró örömöket és a kicsiségeket.“ Ezért nem henceg csodaautókkal, ha itt­hon van egy Octaviával közlekedik. Nincs szüksége arra, hogy egész éven át a garázsban vesztegeljen a luxusau­tó. Az életben a legnagyobb összeget, 80 ezer dollárt, pedig épp egy autóért adta ki, de később túladott rajta. Nem panaszkodik, azt mondja, boldog ember. A teniszben és az életben is sze­rencsés. A tenisz csak sport — csodála­tos, szigorú és kegyetlen, de csak sport. Szigorú és kegyetlen, mert nagy igénye­ket támaszt a játékosokkal szemben. Ak­kor is edzeni, játszani kell, amikor nincs kedvük hozzá, szigorú szabályok írják elő a tornák számát, s ha az ember igazolat­lanul kihagyja, komoly büntetést rónak ki rá. Mindezek ellenére csodálatos is, mert nagyon sokat is ad egy-egy játékosnak. Ezért utálja Jana, ha a fiatalok panasz­kodnak a sok utazásra, a kevés gázsira. Szerinte olyan lehetőségek tárulkoznak ki előttük, amilyenről közönséges halandó nem is álmodik. Számára a tenisz kábítószer. Soha­sem unja, mindig tudnia kell, mi történik. De nemcsak a teniszpályán. Otthon van a többi sportban is. A sízést maga sem veti meg, hokiban Jágr a kedvence, de az atlétikai vb-t is végigszurkolta. A poli­tikában is tájékozott, bár nézeteit nem veri nagy dobra. Barátaival imád elüldö­gélni, a partikat is kedveli — persze, nem a játékosbulikat. Olyan hét éve nem is tudják rászedni, hogy elmenjen. Inkább választja a mozit. Amerikában mindent láthat, de ő válogatós. Kassza­siker ide vagy oda, kell, hogy a mozi va­lamiről szóljon. Hangversenyre, színházba is szíve­sen eljár. A Drakula jobban tetszett neki Az opera fantomjánál, Antverpenben David Copperfield illuzionista előadásá­ra váltott jegyet. Ilyenkor jó ideig dü­höng, mert nem tud rájönni a titokra, ho­gyan is csinálja. Az 1997-es év jól sikerült, bár nem túl jól indult. Januárban csak a tévé képer­nyőjéről figyelte a Grand Slam nyitótor ­náját, az Australian Opent. Állítólag, csak azért, mert ez az esemény nem vonzotta. Edzett, pihent, hokimeccsekre járt — és görkorcsolyázott. Februárban tért vissza a tornák világába. Megnyerte Madridot, de Párizsban, bármennyire vágyott Grand Slam-győzelemre, a 3. fordulóban kiesett. Wimbledonban vi­szont ott volt a nagy lehetőség kapujá­ban. Életében másodszor. „Ha van en­nek a sportnak Istene, Novotnának nyernie kell“ — nyilatkozták a szakem­berek a Mary Joe Fernandez elleni nyolcaddöntős krimi után. A döntőben megint nem az ellenfél, Martina Hingis, győzte le. Önmaga, illet­ve sérülése kerekedett felül. Az első játszmában játszott fiatal riválisával, de a folytatásban már jelentkezett a fájda­lom. Az elvarázsolt kastély ajtaja ismét zárva maradt. New Yorkban, az US Openen a leg­jobb nyolc között búcsúzott. A Mesterek Tornája előtt, amelyet ugyanebben a vá­rosban rendeztek, de csarnokban, har­madik volt a világranglistán. Hingis és Davenport volt a mesterjelölt. De a mes­teri cím Novotnáé lett. Élete legjobb meccsét játszotta, jellemezte a döntő után Hana Mandlíková. Kiűzte magából a rossz szellemeket és bebizonyította a vi­lágnak, hogy képes bajnoki tornát nyerni. Egykori teniszcsillagok ma Björn Borg. A svéd jéghegy, a fake­retes ütővel játszó csoda, több vállalko­zásba fogott, de szép csendesen min­denütt tönkrement — ugyanúgy, mint házasságai. Miután egész vagyonát el­veszítette, visszatért a teniszhez, igaz, csak a veteránok tornáira. Ezeken kívül bemutatókon játszik (nemrég Beckerrel együtt Bécsben) s a Club Med-ben edzősködik. Jimmy Connors. Az amerikaiak „Jimbo“-ja egy menedzsercég tulajdono­sa, bár ehhez csak névben van köze. A tenisztől nem tud megválni, mindenütt ott van, ahol történik valami, s egyik leg­szorgalmasabb játékosa az öregek tor­nájának. Wojtek Fibak. A főleg páros­játékosként kiváló lengyel szorgalmasan gyártja a milliókat. Párizsban modellügy­nökséget létesített, Varsóban lapkiadót. Monté Carlóban a művészetek követe­ként tartják számon, s üzleti partnerei között ott van János Pál pápa is. Iván Lendl. Teniszre legfeljebb néző­ként jár, hátgerincbántalmai miatt nem játszhat. Az amerikai Connecticut állam­ban jól menő ingatlancéget vezet, egyébként családjának és itt-ott a golf­nak él. Amatőr és profitornákon is részt vesz. John McEnroe. Imitt-amott rajthoz áll a veterántornákon. Egyébként az NBC tévéállomásnak dolgozik — legne­vezetesebb tenisztornák szakkommen­tátoraként. Saját repülőgépe és New Yorkban képzőművészeti képtára van. SEBŐK MARGIT Jana Novotná 1968. október 2-án született Brünnben. Nyolcéves korá­ban kezdett teniszezni. Első sikerét 1988-ban a szöuli olimpián érte el, Helena Sukovával párosban ezüstér­met nyert. Legnagyobb sikerei: 1997-ben megnyerte a Mesterek Torná­ját, Wimbledonban, ugyan­úgy mint 1993-ban, döntős volt. Ezenkívül még egyszer volt Grand Slam-torna fináléjá­ban: 1991-ben Melbourne­­ben, párosban 12-szer nyert. A WTA Tour keretében 17 tornagyőzelmet aratott. Világranglista: idén először ke­rült a 2. helyre. Pénzdíj: Eddig hivatalosan csaknem 9 millió dollárt ke­resett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom