Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-08 / 14. szám
Merfoldkovek avagy: FORBAD ALOM A SPORTBAN A jegen Idtott tripldk mar regen nem lepnek meg senkit, sot a negyfordulatos ugrasokat is megszokjuk lassan. Az alomhatarok is egyre jobban kitolodnak - az atletikai pdlydkon, a medenceben, mindeniitt, ahol merheto a teljesitmeny. A sportnak, eletunk mas teriileteihez hasonloan, megvan a maga tortenelme. De kik es mi is volt az, akik vagy ami historiat irtak? Ime, egy csokor... Atletika A kiralyno, azaz a legregibb olimpiai sport minden egyes versenyszamanak kulon forgatokonyve van - a vagtatol a doboszamokon at az ugrasokig. A doboszamok a szigoritott doppingellenorzes utan meglehetosen stagnalnak, a futok sorra dontik az alomhatarokat, a magasugrasra ugyanaz jellemzd, mint a dobokra. Egyebkent a magasugras, amely mar 1800-ban szerepelt a Skot Magaslati Jatekok musoran, az igazi nagy forradalmat az ugrostflus valtozasa jelentette. Az atlepot az ollozd, azt a gurulo, majd a hasmant (straddle) technika valtotta fol, aztan jott az amerikai Dick Fusbury -- es a flop. Az ugro felkorivben nekifutva felugras kozben a levegoben hanyatt vetodik at afblbtt. Rudugras Az amerikai George Davis 1961. majus 20-an elsokent ugrott uvegszalas ruddal (elotte fa-, bambusz- es acelrudakat hasznaltak) vilagcsucsot (483 cm). E murudak hasznalataval uj korszak kezdodbtt a rudugrasban. 1963-ban az amerikai Brian Sternberg elsokent ugrotta at az dt metert, 1985-ben az ukran csoda Szergej Bubka (akkor meg szovjet) a hat meteren is tuljutott. Mukorcsolyazas Az elso haromfordulatos ugrast 1958- ban mutatta be az amerikai David Jenkins. A parizsi vilagbajnoksagon tripla Salchowot ugrott. Tovabbi merfoldkonek szamitott az 1962-es pragai vb, ahol a kanadai Donald Jackson tripla Lutz-cal rukkolt ki. 1966-ban a pozsonyi Eb-n a noi mezonyben is megjelent a harom fordulat: a kesobb tragikusan elhunyt Hana Maskova tripla Salchowja volt a szenzacio. 1983-ban a helsinki vb-n az orosz Alekszandr Fagyejev mar negyfordulatos formaban mutatta be, 1989-ben a parizsi vb-n a kis japan Midori Ito a vilagon elsokent mutatott be a noi mezonyben a ferfiaknal is neheznek tartott tripla Axelt. 1991-ben a muncheni vb-n a francia Surya Bonaly negyfordulatos Toeloopja irt tortenelmet. Gyorskorcsolyazas A hatvanas-hetvenes evek fordulojan megjelentek a muszalas versenymezek, amelyek elonye a jobb levego-ellenallas volt. Az aerodinamikat a hetvenes evek derekan meg tokeletesitettek a svajciak - Franz Krienbuhl bevezette az egyreszes csuklyas mezt. Tovabbi forradalmat maga a korcsolya okozott, 1996/97-ben a regi un. norveg versenykorcsolyat, amelybol az elso korszeru acelpengeju valtozatot a mukorcsolyazo Axel Paulsen keszitette, felvaltotta a kulonleges tollszerkezettel elatott cipo, amely megakadalyozza, hogy a penge fekezzen a jegen (alig lathato a nyoma). Ennek kovetkezteben a kozdp- es hosszutavokon koronkent (400 m) fel masodperccel is felgyorsultak a versenyzok. Kerekparozas 1984. januar 19-23-a kozott az olasz Franceso Moser a palyakerekparozas egyoras vilagcsucsat 50,809, majd 51,151 kilometerre javitja. A kerekre a jobb aerodinamika miatt specialis lemezt szereltek, ugyanilyen celbol a kerekpart meg triatlonkormannyal lattak el, hogy a versenyzonek a leheto legelonyosebb poziciot lehetove tegyek. Manapsag ilyen kerekparokat hasznalnak a palyaes orszaguti versenyeken is. Siugras Teljesen a veletlennek koszonhetd a nagy fejlodes. A sved versenyzd Jan Bokloev 1988-ban talalta fol az un. V-stilust. Verseny kozben tul eros volt a szel, s Bokloev igyekezven megakadalyozni a bukast, a sileceket V-alakban tartvan biztonsagosan foldet ert. Kesobb mar csak ebben a stilusban ugrott. Elonye a jobb legmunka, s ezaltal az ugrashossz novekedese. Hatranya: a siugras nemzetkozi szabalyai szerint a sileceket ugras kozben szimmetrikusan es parhuzamosan kell tartani a levegoben. Emiatt a V-stilus kovetdit helytelen testtartas miatt a birak sokaig lepontoztak. Csak az 1991/92-es idenyben valtozott a helyzet - - a szabalymodositas elismerte a V-stilust. Ennek meg is lett a hatasa, az 1992-es albertville-i teli olimpian ket ilyen stilusban versenyzd ugro nyert aranyermet: az osztrak Ernst Vettori (normalsanc) es a finn Toni Nieminen (nagysanc). Sifutas A szukseg torvenyt bont - es elgondolkodtat. Amikor a finn Pauli Siitonennek 1974-ben viaszolasi problemai akadtak, a kantnival (a slide ele) sodorta magat elore. Az eredmeny az volt, hogy sokkal gyorsabban haladt, mint a tobbiek. A Siitonen-lepes, amely kesobb korcsolyazo futotechnikakent valt ismertte, kezdetben sok kritikat valtott ki, 1985 ota azonban egyedulallo versenymodkent tartjak szamon az eszaki siversenyeken. Bobsport A szankozas egyik versenyaga, kulonlegesen kikepzett jeges versenypalyan. A sporteszkoz kormannyal es fekkel ellatott kulonleges szanko, amelyet ket vagy negy versenyzd iranyit.A negyvenes evek vegen, az otvenes evek elejen forradalmi valtozasokat eszkozoltek a szankokon s ezeket napjainkra meg jobban tokeletesitettek. Manapsag a bobok uvegszal- es aluminiumkonstrukciobdl keszulnek. A szankok aljanak mindket oldalara 12—14 mm szeles, ket reszbol allo korcsolydt szerelnek, az orr-reszben levo korcsolyakat kormanyzasra hasznaljak, mig a hatsokat mereven rogzitik a bobra. A bob aramvonalas kikepzese csokkenti a levego ellenallasat. A bob nemzetkozi merete: hossza negyfos szankonal 3,80 m, ketfosnel 2,70. A szanko tomeget valtoztatni lehet 23 kg-os elteressel. Az ujabb modositasra az 1952-es osloi olimpia adott okot: a jocskan megterhelt nemet negyesfogat hatalmas elonnyel nyerte az aranyermet. Ezutan jott a korlatozas - nemzetkozi versenyen az egesz tdmeg (bob+versenyzok) negyes eseteben 630, kettesnel 390 kilo lehet. SEBOK MARGIT Surya Bonaly nevehez fuzodikaz elso negyfordulatos ugras A lesiklas lassan a Forma 1-hezhasonlft. Ami a gyorsasagot illeti
