Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-03 / 11. szám
Milos Mecir: A teniszen kiviil annyi minden erdekel, csak epp MBS JDM Az ATP Tour hivatalos publikaciojaban 1991-ben jelent meg utoljara, az emlitett ideny nyaraig ugyanis nyilvantartottak a szamitogepes vilagranglistan. Utolso profi meccset azonban 1990-ben Wimbledonban jatszotta, ahol a sved Edbergtol kapott ki. Egy parizsi klinikan hatgerincmutetnek vetette ala magat — ezutan jatekoskent soha nem tert vissza a palyara. 4 33 eves Miroslav Mecirt palyafutasa idejen a vilag egyik leggyorsabb es legtehetsegesebb teriiszezojekent tartottak szamon. Edzo nelkul, tetszetos, utanozhatatlan stilusaval es halalos ketkezes fonakiiteseivel meghoditotta nemcsak a nezok, de a szakemberek szivet is. Ket evvel ezelott kapitanykent, a szlovak Davis Kupa-csapat edzeset figyelve a jugoszlaviai Budva ban nem volt meghatva attol a gondolattol, hogy edzoskddjdn. Tavaly Karol Kucera megis rabeszelte. Az eredmeny kezzel foghato —— a tam'tvany a vilagranglista 12. helyere ugrott eldre, mindossze nyolc hely valasztja el mestere legjobb helyezesetol. Ez eleg meggyozd... — Fajt a szi'vem, elvegre Szlovakia nem hemzseg a tehetsegektol. Ahhoz pedig, hogy jo jatekosokat neveljunk, szukseg van rajuk. Nem szabad elfecserelni a tehetsegeket — emiatt vallaltam a Davis Kupa-csapat kapitanyi tisztet is. Ugy gondoltam, valamit en is segithetek. Kajaval hasonlo volt a helyzet. Tudtam, hogy szenved Pragaban, mert mar elobb is fordult hozzam segftsegert. Mondtam, ugyan az edzoi szerep nem egeszen az en teruletem, de talan tudok segiteni. Ha egyszer valaki kituno jatekos, hogyhogy nem terulete az edzoskodes? Azert valami koze csak van a dologhoz? — Az eredmenyek brbmdt szereznek, megnyugtatnak, hogy jo uton jarok. Amit az elobb mondtam, nem ugy ertettem, hogy nem szivesen vagyok trener — a munkam ertekeleset pedig masokra hagyom. Nagy kuldnbseg jatekosnak es edzonek lenni. Az edzo tobbe-kevesbe a jatekosra van utalva — ez pedig vagy kepes arra, hogy megfogadja a tanacsokat es elorelepjen, vagy nem — esetleg megy a maga utjan. A palyan a jatekos az ur, a trener csak miatta van es nem fordftva. Ez az, ami miatt en nem tulsagosan igyekeztem erre az utra lepni. Csak azert vallaltam, hogy segitsek a hazai fiataloknak. Raadasul Kucera pozsonyi, mint jomagam, nem kell tavol lennem a csaladomtol. Eleget utazgattam, sokat voltam idegenben, most mar szeretnem a leheto legtobb idot veluk tolteni. Miert eppen Kucera? Kroslak is erdekelt volt, masok is szivesen beszalltak volna. — Az ember benyomasai sok esetben szubjektivek. Ami a megfigyelest illeti, az elso lepes a legkonnyebb. Az ugyesebbek azonnal felfogjak, mirol is van szo. Masoknak tovabb tart, mi'g eljutnak a lenyeghez. A jatekban felmerulo aprobb hibak rendszerint nem annyira komolyak, hogy teljesen valtoztatni kelljen egy-egy utesen. A felismeres nem nehez, sokkal inkabb az, mfg sikerul valtoztatni, kijavi'tani a hibat. Azok a jatekosok, akikrol szo volt, kepesek erre, tehat arra is, hogy haladjanak. w Nemcsak a szakmai tudasra gondoltam... Talan nem is tudatositja, de a kornyezete szamara ugyanilyen fontos az a legkor, amelyet maga koriil teremt. Egyaltalan, veszekedett mar valaha valakivel? (Nem tudom, zavaraban-e, vagy mert tetszik a dolog, de szi'vbol mulat a kerdesemen.) — Neha zavarba hozzak az embed. De a veszekedes nem az en stilusom. Igyekszem megorizni a nyugalmamat minden helyzetben, mindig talalni megoldast. Maskepp nem is akarom. Minden megy, csak oda kell figyelni, nem szabad elragadtatni magunkat. Ez a nyugalom nyilvan dsztonszeru. Lehet, hogy a sport is kicsit kdzrejatszott? — Ez nemcsak dsztonos, inkabb a kornyezet megfigyelesebol ered. Ugyanigy van a tehetseggel is. Ez is szukseges, de meg inkabb fontos a megfigyeles, s egyben a dolgok tudomasul vetele. Ha ez sikerul, uj ter nyilik a fiatal jatekos elott — s ez neha nagyon gyorsan erezteti hatasat. Ellenkezoleg is ervenyes: kepes megkavarni a dolgokat a fiatalok fejeben. En nem veszek mindent tul komolyan, s talan epp ez a jo. Igyekszem megmagyarazni a sracoknak, mi a fontos, azt, hogyha a palyara lepnek, nekik kell jatszaniuk, az edzo nem teheti ezt helyettuk. Kepesnek tartja Kucerat arra, hogy a ranglistan behozza mesteret? — Jelenleg nagyon kozel van hozza. S van egy fel eve ra, hogy meg elorebb lepjen. Kar, hogy Amerikaban nem sikerult. A jatekos minden gyozelemmel tovabb nd, nagyobb lesz az onbizalma. Ha pedig tul soka tart a sikertelensegi sorozat, gyorsan elvesziti a talajt a laba alol. w Hogyan sikerult megdriznie emberi arcat a profi teniszben, amelyrol kozismert, hogy az ott kdzremukddok neha eleg messze jarnak a valos elettol? — Lehet, hogy en is megjatszom magam... De komolyan. Igyekszem ugy elni az eletemet, hogy abban azoknak is drornuk teljen, akik kdruldttem elnek. Ebben nyilvan szerepe van annak a kornyezetnek, amelybol jovok. Mindenutt ragad valami az emberre. Egyesek kepesek fdldolgozni, masok nem. Vannak olyanok is, akik hangoztatjak, hogy egyik naprol a masikra megvaltoztak. Ilyesmiben nem hiszek. Montrealban egy japan etteremben egdsz este kepes volt arrol meselni, mi is az a szusi. Raadasul konyvet is kapott a halakrol, ami kdztudottan nagy hobbija. — Kedvelem az ismeretterjeszto konyveket, nemcsak a halakrol szoldkat. Azt a konyvet, amit emleget, meg nem volt idom vegigolvasni, folyton uton vagyok. Egyebkent a szusiert elek-halok. Sok olyan halfajta van, amelyik nyersen is fogyaszthato, csak tudni kell elkesziteni. A nyers hus allitolag nehezen emesztheto, viszont tartalmaz olyan anyagokat, amelyek fozessel karba vesznek. Hogy mi egeszseges es mi nem, az meg mindig vitatema. Ki kell probalni mindent, persze — mertekkel. •• Honnan ered ez a nagy halaszszenvedely? — Kisrackent nem szerettem a halat a szalkak miatt, de mar akkor is szivesen maszkaltam a patakban, ha nem is fogtam semmit. Aztan Pozsonyba koltdztiink, s ott olyan restibe jartunk, ahol eleg egyhangu volt az etlap. Hogy egy kicsit tarkitsam, megtanultam halat enni, s meg is kedveltem. Ehhez persze meg kellett ismerkednem a hal anatomiajaval, hogy elobb eltavolftsam a szalkakat. Az ismeros szakacsok latvan, hogy szeretem a halat, adtak nehany receptet — ezeket en is megtanultam elkesziteni. w Mitol valik szenvedellye a halaszat? — Szamomra attol, hogy osszekot a termeszettel. No meg olyan kutatomunka, amely kozben az ember fantasztikusan megpihen. Foleg, ha egyedul megy. Ha nem fogok semmit, legalabb setalok egyet, s szedek nehany gombat. *■ Mikor volt utoljara halaszbot a kezeben? — Az utobbi ket evben keveset. Ezert is nem akartam visszaterni a teniszhez, mert tudtam, hogy igy lesz. Pedig rajta kivul annyi minden van, ami erdekel — a csaladom, a kertem. Imadom turni a foldet, ultetgetni, metszegetni a fakat, a bokrokat, akvariumom is van. Annyi mindenbe fogtam, s most minden all... *• De a tenisz nem, sot... — Mint minden sport, a tenisz is fejlodik, annak ellenere, hogy en a valtozasokat nem neveznem radikalisnak. Mas ember mas stilust hoz magaval — ennyi az egesz. A konkurencia viszont egyre kemenyebb, egyre jobban meg kell dolgozniuk a sracoknak a sikerert. •• De egyre tobb penz is jon a konyhara. — Ez igaz. De mar az en idomben is eleg sok penz volt a teniszben. A fontos az, hogy egyre tobb fiatal kap kedvet hozza, ami bsszefugg a penzzel is, de azzal is, hogy hfresek legyenek. Ez nagy hajtoero, de a legnagyobb megis a konkurencia, ami arra keszteti oket, hogy jobbak legyenek masoknal. SEBOK MARGIT
