Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-06 / 9. szám
Munkara fogta a ferjet Andre Agassi ujra nekivagott, hogy elfoglalja a vilag tenisztronjat Brooke Shields, az ismert hollywoodi csillag az „oka“, hogy ferje, akinek az atlantai olimpiat koveto honapokban nem sok mondanivaloja volt a tenisz ci'mu fejezethez, masodszor is nekivagott, hogy visszahoditsa a vilag tenisztronjat. Osztone es tehetsege, amelyrol egykor reget meselt a vilag, egyszerre csak cserben hagyta. Nehany honappal ezelott, amikor Stuttgartban megkerdeztek az ot esztendeje vilagelso Pete Samprast, vajon egykor legnagyobb rivalisa es egyben baratja, Andre Agassi visszater-e valaha a vilag elvonalaba, az nem tul sok eselyt adott honfitarsanak. „Nem hiszek benne — nyilatkozta. — A konkurencia tul eros, s Andre tulsagosan elkenyelmesedett, mitsemhogy kemenyen es rendszeresen dolgozni tudjon." Pete Sampras februarban a sajat boren volt kenytelen tapasztalni, hogy ezuttal oriasit tevedett. A San Jose-i ATP- torna dontdjeben Agassi ket jatszmaban laposra verte magabiztos baratjat. „Meg csak egy paranyi eselyt sem adott nekem“ — vallotta be ferfiasan a megszegyem'tett Sampras, majd hozzatette: „Ha Andre igy folytatja, rovidesen az elso tiz kozbtt lesz. Ennel a fickonal az ember valoban nem lehet biztos abban, mit varhat tdle". Mennyire igaza van! Szurkolok, meg az ajuldozo tiniimadoi is, a sajto, a szakmabeliek sem adtak volna egy lyukas garast sem az egykori irani bokszo- 16 excentrikus amerikai fianak visszatertere. S ezt nem is lehet a szemukre vetni. Maga Andre is elismeri, hogy belul maga is sokszor ugy erezte, bucsut mondott a profi tenisznek. Az atlantai olimpia utan, meg a tavalyi esztendo elso feleben is teljesen elveszftette a motivaciot, nem volt kedve a teniszhez. „Csak ucsdrogtem otthon es bamultam a falakat“— vallotta be. Egyetlen hasznos dolog foglalkoztatta — az altala letrehozott alapi'tvany, amely lakohelye Las Vegas arra raszorulo otthontalan gyerekein probal segiteni. A parizsi es a wimbledoni Grand Slam-tornat is kihagyta, viszont annal gyakrabban latogatta a Las Vegas-i jatekkaszinokat. „Ha ugy ereztem, a fejemre szakad a teto, jatszottam egy kicsit", mondja artatlanul. Persze, a dolog csoppet sem volt ilyen artatlan. Ferje semmitteveset a celratoro hollywoodi szineszno Brooke Shields nem volt hajlando elturni. A kek laguna ci'mu filmmel vilagszerte hfresse valt filmdiva az elmult nyaron energikusan kitartott amellett, hogy ferjenek mindenaron vissza kell ternie a teniszeirkusz nem konnyu vilagaba. Andre igy emlekezik: „Brooke kijelentette, bar tisztaban van vele, hogy ezutan ritkabban latjuk majd egymast, de teniszezokent sokkal jobban tetszem neki, mert ugy van csak igazi ertelme az eletemnek". Ez a par szo kinyitotta a szemet, ismerte el Andre, s belatta, hogy mennyire a padion talalta magat. Ezutan talan elete legnehezebb szakasza kovetkezett. A hangulatos teniszzseni elindult, hogy ujra visszaterjen oda, ahova egyszer mar felverekedte magat — a tenisz elvonalaba. Csakhogy ezuttal meg sokkal kemenyebb es faradsagosabb munka vart ra, mint az elso alkalommal. A nagy semmibol, ahogy Brad Gilbert edzo, az egykori vilagklasszis jatekos fogalmazott, lelkileg es testileg egyarant (az akkor keszult fotok elaruljak, hogy a sovanynak soha nem nevezheto Andre jocskan folszedett magara) — nem volt konnyu kiutat talalni. S foleg nem a esuesra. Agassi a 152. helyre esett vissza a vilagranglistan. Kell ehhez kommentar? Andre megemberelte magat — es dolgozni kezdett. S mivel meg egyszer meg akarta mutatni sajat maganak es masoknak is, hogy nem ocskavasba va- I6, iegyozte hiusagat s nem atallotta olyan jelentektelen tornakon reszt venni, amelyekrol egyebkent talan nem is tudott. Mi'g a vilag legjobbjai tavaly osszel az ATP-vilagbajnoksagon nyolc helyjegyeert verekedtek, Agassi keresztul-kasul bejarta Amerikat. A challangertornakon probalt visszaszokni a profi teniszhez, s nem utolsosorban osszeszedni minden ki'nalkozo pontot, hogy elobbre lephessen a listan. Mert hiaba hi'vtak Andre Agassinak, hiaba esedeztek elotte egykor a tornaigazgatok, a nagyobb rendezvenyek kapuja most zarva maradt elotte. Legjobb esetben a selejtezokben probalkozhatott — s ez megiscsak megalazo egy Agassinak. Nagy ero, hidegver es Brooke nem kis tamogatasa kellett hozza, hogy kibfrja. „Termeszetesen, sokan kinevettek— emlekezik —, de igyekeztem nem figyelni rajuk. Csak arra, hogy mit akarok". Nem volt konnyu lenyelnie a gunyos megjegyzeseket es grimaszokat, s fokent a megalazo veresegeket sem. Teljesen ismeretlen jatekosoktol kapott ki — nagyszeru temat szolgaltatvan ezzel a szenzaciohajhasz bulvarsajtonak, s jo szolgalatot teve az ot verb feltoro fiataloknak, akik egy Agassi folott aratott gyozelemmel a cfmlapra kerulhettek. „Neha azt hittem, ez az ut a vegtelenbe vezet“— vallja eletenek nem konnyu idoszakarol. Teny es valo: Andret a teniszvilag koran elkenyeztette. De ugy is fogalmazhatunk: Agassi kenyeztette el jatekaval a vilagot. Az isteni tehetseggel megaldott fiu azonban gyorsan alkalmazkodott, s rovidesen kezdte magat jol 6rezni azon a szinpadon, amelyet mar a nyolcvanas evek vbgen kiprobalt. „Tisztessegesen viselkedtem fiatal jatekostarsaimhoz, s ok ugyam'gy hozzam. Ezert nem volt egymassal semmi problemank, senki nem nezett ram gorbe szemmel". A megkozelfthetetlen Agassi, akit klanja ugy ovott a szurkolok hadatol, mint egy idegen bolygorol idetevedt jovevenyt (Ez, persze, nem csoda. Jomagam is megeltem a tornakon, hogy tiniimadoi orakon at acsorognak, varjak, hogy megjelenjen a kijaratban, lesik minden lepeset, ahftoznak egy-egy tekinteteert.) januarban furcsa szerepben jelent meg a Grand Slam-idenynyito ausztral nyfltszi'ni bajnoksagon. Az egykor korulrajongott csillagot sokan amolyan szocialis esetkent kezeltek. Ezzel is mesterien megbirkozott: magabiztosan mozgott a jatekosettermek embertomegeben, hosszasan elbeszelgetett tarsaival, s edzesre, meccsekre menet es jovet autogramokat osztogatott — a tobbi jatekos csemeteinek, de idegeneknek is. „Most meg sokkal csodalatosabb az egesz, mint annak idejen. Ennek is megvan a maga varazsa" — lelkendezett Agassi, aki, ha nines a spanyol Berasateguitol a nyolcaddbntoben elszenvedett balszerencses vereseg, a torna legnagyobb szenzacioja lett volna. A szenzacio nem veglegesen maradt el, csak kesobbi idopontra halasztodott. Mar akkor foltunt mindenkinek, hogy a pocakosodo Andre ujra sportos alakkal jelent meg, lefogyott — s mint maga mondta — olyan eroben erezte magat, mint talan meg soha. Amikor kijelentette, hogy ujra vilagelso lehet, tobben ketelkedve fogadtak a hirt. Egy honap elteltevel ok is kapitulaltak. S napjainkban, amikor ujra folyik a hare a tenisztronert s epp az egykor honfitarsaban es baratjaban ketelkedo Sampras kontojara, komolyan folmerul a kerdes, mikor mondja majd Agassi: nem hiszi, hogy baratja meg visszater a esuesra. Ilyen az elet... SEBOK MARGIT ANDRE AGASSI 1970. dprilis 29-en szuletett Las Vegasban (Nevada). M£r tizenhat bvesen bejutott a vilagranglista elso szdz legjobbja koze. Elso tornagyozelmet 1987- ben Itaparicaban aratta, azota tovabbi 34-et nyert. Harom Grand Slam-tornan gyozbtt: 1992-ben Wimbledonban, 1994-ben New Yorkban az US Openen, 1995-ben Melbourne-ben. 1995-ben 30 h6tig vilagranglista-eslo volt. Tovabbi sikerei: 1990-ben ATP-vilagbajnok, 1996-ban olimpiai bajnok. Az USA csapataval ketszer nyerte meg a Davis Kupat (1990, 1992). Brooke es Andre meg a tavalyi eskuvo elott Andre meg hosszu hajjal
