Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-05 / 18. szám

Ne legyen a bosszu eszkoze! Alft jelent a valas es a gyermek elvesztese a ferfi nak? Sok olyan ferfi van, aki nem is erdemli meg, hogy apanak szolitsak. Nem is viselkedik igazan apakent, Sajnos, megpecsetelik a gyermekuk sorsat azzal, hogy a feladatuknak nem tettek eleget. Valas utan Vannak olyan ferfiak is, akiket erdekel a gyermekuk, meg a valas utan is. Azok az idok mar regen elmultak, amikor az apat csupan a felnottkor kiiszoben levo fia kezdte erdekelni. Ma mar pici koratol gondozza az aprosagot, elkiseri a kismamat a tanacsadoba, jelen van a szulesnel, vagyik a gyermek utan. Igaz, nines a gyermekevel koldbkzsinorral bsszekotve, de kialakul kbztiik (ha nem a szules elott, akkor biztosan utana) egy nagy­­on eros erzelmi kapcsolat. S ez utan az elsza­­kadas mindkettdjiiknek nagy fajdalmat okoz. A ferfi a valas utan gyakran erzi a csalo­­dottsagot, tudatositja, hogy mint ferj kudarcot vallott, egyszerre meg apai szerepe is kerdesesse valt. Felmeriilhet benne a gyotro kerdes: vajon mire vagyok alkalmas? A volt feleseg gyakran hangoztatott mondata: “Nines jogod az en gyermekemhez!” - a rem6nytelen­­seghez vezetheti ot. Ezt koveti a rezignacid, a beletorodes, vagy pedig kezdodik a hare, hogyan lehetne apa a valas utan is. A nok erosebhek A gyakorlati tapasztalatok alapjan a birosA- gon, a sziilok jogainak rendezese sor&n rend­­szerint a gyongedebb nem az erosebb. A birosagnak nem konnyu a feladata, ha helyesen akar donteni. A valas miatt altalaban mindket sziilo hibasnak mondhato, tehat a gyermek el­­vesztesevel az egyik fel megk&rosodik. De a gyermekrol nem targyalhatnak ugy, hogy ajandekkent megkapja a jobb sziilo. Az elso helyen a gyermek jogai es szuksegletei kell, hogy alljanak. A gyermek gyakran 6rzelmileg szetzilalt, es a valasok nagy resz6nel egyaltalan nem lehetseges kimondani, hogy ki vagy mi a gyermek szamara a jobb. A valas utan a no tovabbra is anyakdfcit szerepel, mig a ferfit m61yen erinti a teny: tobbe nem lathatja gyermeket. Sok ferfinal fel­lep az apai fajdalom, keseruseg, de valojaban ez a feleseggel szembeni gyulolettel fugg ossze. Az apak egyszerre kenyte­­lenek lesznek harcolni a rendszeres latogatasokert, m inden napert, lekiizdeni a veszteseget, ha a gyer­­meknek eppen nem tetszett a kivalasztott film, ha nem fzlett a siitemeny a cukraszdaban, 6s belenyu­­godni az 6, valamint a gyermek emlekeibe. A gyermeknek, az apa­nak, de a volt felesegnek is legjobb, ha a partneri ellen­­teteket nem viszik at a “sziiloi teriiletre”, hanem manipulaljak a gyermeket A mostohaapa es a gyermek Nehany nd ugy oldja meg ezt a helyzetet - es egyben a sajat erzelmi szuksegleteit is kielegiti hogy uj partnert keres, aki egyuttal a gyermekenek is apja helyett apja. Az uj csaladtag befogadasa ktilonbozd lehet. Maskepp veszi az uj apat kis­­gyermek, maskepp viszonyul hozza a fiu, aki kozben atvette a csaladban a ferfi szerepet. A felmeresek eredmenyei arra utal­­nak, hogy a 11-12 eves kor a legkritikusabb ilyen szempont­­bdl. Amiatt is keletkezhetnek konfliktusok, hogy az igazi apa helyzete, a hozza vald viszony mellekvaganyra keriil. A gyer­­mekben gyakran felmeriil a nehezen megvalaszolhatd kerdes: hogyan viselkedjen a valodi apja­­val szemben, es mikent vis­­zonyuljon a mostohaapjahoz, akivel 61. Egyertessel, tiirelemmel Mindig fennail annak lehetosege, hogy a gyermek a mostohaapjahoz megtalalja az utat, hogy valodi kapcsolat alakuljon ki koztiik. Azokban az esetekben, amikor a biologiai apjat nem is ismerte, sziilokent is elfogadja, mivel az apja nem teljesiti kotelessegeit. Gyakran gdrdngyds ut vezet az ilyen kapcsolat kialakitasahoz. Na­­gyon sok segitokeszsegre, tii­­relemre es elsosorban szeretetre van sziikseg valamennyi erintett reszerol. A mostohaapanak arra kellene torekednie, hogy a gyermeket oszinte gondoskodAsaval es allando segitsegnyujtasaval nyerje meg. Mig a sajat apanak a csaladban termeszetes tekintdlye van, kemenyen is rendelkezhet a dolgok felett, a mostohaapa gyakran nem tudja, mikor legyen szigoru 6s mikor ne. A valddi apa sok helyzetet konnyen megold, a mostohaapdnak kdriilmenyesen kell merlegelnie, hogy valami­­lyen aprosaggal ne valtson ki aztan hosszan­­tarto ellenszenvet. Mindezt viszont meg lehet oldani, ha valoban erdeklodik a gyerek irant, ha turelmes, ha szeretetet kinyilvanitja. A nonek, az anyanak meg kellene teremteni a koriilm6nyeket ahhoz, hogy a mostohaapa min61 kozelebb keruljon a gyer­­mekhez. A hazastarsaknak elsosorban tisztazniuk kell a csaladban betoltott sze­­repuket, a gyermekekkel szemben alkalmazott hataskoruket, hogy koztiik ne alakuljanak ki ellentetek, amelyek az egesz csalad eletet meg­­nehezitenek. TAMASNE GAL VIOLA es nem hasznaljak ot a bosszu eszkozek6nt. Az anyanak - ha ez nem lehetetlen - hagynia kel­lene, hogy a gyermeknek joga legyen az apjahoz, az apanak, hogy joga legyen apanak lenni, es olyan felteteleket teremtsenek, hogy a talalkozasokra lehetoseg nyiljon. A mi tdrvenyeink erre vonatkozdlag igenc­­sak foghijasak. Ez6rt mulik elsosorban a sziildkon, hogy a gyerek 6rdek6ben f61retegy6k partneri viszAlyaikat, m6g akkor is, ha ez neh6z. Sziilokk6 vdltak, 6s ez felelosseggel jar. A gyermek fejlodese a csonka csalAdban nem torvenyszeriien veszelyeztetett. Az apai szerepet r6szben potolhatja a nagyapa vagy mas ferfi a csaladbol, illetve a barat i kdrbol. Az is gyakran elofordul, hogy az anya probal elsajatitani nehany szerepet azokbol, amelyek az apat illetnek meg. Ezt viszont nagyobb erzessel kell felvallalnia, nehogy “ket szek koze” keriiljon: se az anyai, sem pedig az apai feladatoknak nem tud eleget tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom