Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-20 / 10. szám
$6ld)<il6s Sporttorteneteli A „csaszarsag“ kora Azok a hatvanas evek... Azok a sokszor emlegetett es elatkozott napok. Abban az idoben lett Magyarorszag a Jegvidamabb barakk“ az egesz szocialista taborban. Akkor volt egy remek Illes zenekar, egy ragyogo Szorenyivel es Brodyval. Aztan egy picit kinyilt a vilag, ujra publikalt Juhasz Ferenc es Nagy Laszlo, ismet lehetett beszelni Pilinszkyrol, kiadtak Kafka es Beckett muveit. A radioban megszolalhatott Igor Sztravinszkij zeneje, mert mint annyi sok minden mast, az 6 varazslatos muzsikajat is sokaig tiltottak. Megjelent az Uj Iras, divatba jott a szociografia, egy kituno Moldovaval es Vegh Antallal. Az en korosztalyom is az Ezekafiatalok „vilagot megvaltani akarok" csoportjaba tartozott. Mi is eltiik a magunk kis forradalmat... Egymas kezebol kapkodtuk a barna fedelu Kepes Sportot, es mienknek ereztuk az Ujpesti Dozsat Benevel es Goroccsel, az MTK-at Sandor „Csikarral“ es Nagy Pistaval. Tovabba volt egy szikrazoan ragyogo Fradink Varga Zoltannal es Albert Floriannal, a Csaszana\. A Ferencvarosnal volt olyan idoszak, amikor Europa legjobb csapata volt. Albert Florian igazi megkoronazasa az 1967-ben elnyert europai Aranylabda-dij megszerzese volt. Ekkor ez a mi szemunkbe Nobel-dijnak szamftott. A koronat valamikor 1968 tavaszan adtak at a Csaszarnak — nem a zold gyepen, ekkor ez volt a szokas — hanem a Gundel etteremben. Ez is egy „jo magyar szokas". Valakik ugy gondoltak, hogy a koronazas ne kapjon nagyobb nyilvanossagot. A Csaszar zenitje csucsan nemigen volt kedveben, hogy a Fradin belul magahoz olelje „alattvaloit“. Matrai Sandort a 80-szoros valogatott egyenesen utalta. Pedig Matrai Sanyi kilenc evvel volt idosebb Csaszaranal. Viszont Rakosi Gyula a csapat jolly-jokkere es mindenese, a tizenegyeslovo Novak Dezso, a halkszavu Fenyvesi Mate es a granitkemeny Szucs Lajos neman turtek „fdndkuk“ allurjeit. Aztan egy szep napon a hasonloan nagytehetsegu Varga Zoltan szembefordult a Csaszarral. 0 nem akart masodhegedus lenni! En meg emlekszem egy 1965-os Honved — FTC rangadora, ahol az egesz 90 perc soran „nenikenapot“ — ekkor kuldozgettek egymas anyosat es nenikejet a „melegebb“ videkre — tartottak a palyan. Egy-ket fanatikus Fradiszurkolo szerint Albert Florianrol harom dolgot neveztek el Budapesten: megpedig az Albert-kekszet, Albertfalvat es a Florian teret. Viszont a meg fanatikusabb Fradistak szerint, ha Varga 1968-ban nem disszidal, akkor az Ulloi uton marvanyszobrot emeltek volna szamara. Varga Zoli profieveit az akkori NSZK-beli Hertha Berlin csapataban kezdte. A nem eppen magyar vermersekletnek kedvezo Bundesliga bajnoksagban es ervenyesftette vilagklasszis letet. Aztan a Dortmund szi'neiben egy bajnokin rugott „olldzva“ — ezt csak Kocsis Sanyi tudta annak idejen — egy gyonydru golt. E pompas latvany egy evig ment bevezetokent az akkor nemet telesportban. Odahaza talan az banthatta a Csaszart, hogy a nala fiatalabb Varga dinamikusabban, fifikasabban es latvanyosabban focizik. Albert Florian emberi intelligenciaja nagyobb volt, sot joval magasabb az akkori magyar fociatlagnal. Ezt meg en is tanusithatom. Ugy husz evvel ezelott egy oregfiuk meccs utan, egy kulturhazban hallottam ot enekelni. Azt hittem, hogy Simandy Jozsef enekli azt a bizonyos A csitari hegyek alattcimu nepdalt. Varga zsenialis dolgokat muveit az NSZK-ban eltdltott idoben a palyan. A nezoter surun megtelt jo jateka lattan. Aztan odaig fajult a dolog, hogy egy jellemtelen edzo „nyflt parancsba" adta ki Varga likvidalasat. A trukkmuvesz 31 evesen feladta a kilatastalan kuzdelmet, es tovabb „disszidalt“ — Hollandiaba. Albert Fiori — akit mi legalabb annyira kedveltunk, 1969-ben Daniaban, egy vb-selejtezo merkozesen sulyos labserulest szenvedett, 28 evesen. Egyevi kenyszerpiheno utan tert vissza a palyara, de mar nem lett a regi. Mindket Fradista vilagklasszis volt. Kar, hogy a valogatottban sem Baroti, sem lllovszky, sem Sods Karoly nem tudta a nemzeti szfnek kepviselete erdekeben osszehangolni e ket vilagsztar istenadta tehetseget. Varga Zoltan 1996-ban a Ferencvaros edzojekent kemeny munkaba kezdett. Vasfegyelmet es profiszellemet lobbantott meg a zoldfeherek kozott, de nemcsak a jatekosok koreben. Ez a Fradi vezetoinek nemigen volt az inyere. Nekik inkabb a kodos, zavaros hetkoznapok hangulata imponalt. Vegul Varganak — a szurkolok szeretete kozepette — viharosan tavoznia kellett. Szomoruan olvastam egy pesti sportlapban Varga velemenyet: „Nekunk magyaroknak, valami orult tortenelmi elrendeltsegbol eredden, vagy makulatlan hosokre vagy szazszor legyilkolt halottakra van szuksegunk. Nalunk valaki vagy foldreszallt angyal, vagy hetprobas gazember. Es a legszomyubb az, amikor mindkettot ugyanarrol az emberrol bizonyitjuk be. “ Es mindezek utan az is egy szomoru teny, hogy lenyegeben ok ketten is csak „egyek“ voltak azok kozijl, akik fdlott atsiklott a focitortenelem a viharos magyar focidramak egen. BABIAK LASZLO Az 1965-os gyoztes Fradi csapataban Varga (az iilo sorban balrol a masodik) es Albert (balrol a harmadik) az elnyert kupaval.
