Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-04-08 / 7. szám

Ki a magyar? Kedves es jo hangulatu osszejove­­tel zajlott le a minap Pozsonyban, a Zichy palotaban. Goda Marika, az is­­mert szlovakiai magyar enekes az Onoknek szol a dal cimu CD lemeze megjelenese alkalmabol tartott ke­­resztelot. A szep szamu magyar es szlovak kozonseg koreben evek ota nem la­­tott baratok, ismerbsok udvbzoltek egymast magyarul, szlovakul. A ketnyelvuseg senkit sem zavart. El­­lenkezoleg. Mindenki termeszetes­­nek tartotta, hogy ki-ki anyanyelven szolaljon meg, mondjon velemenyt, koszbntse baratjat, ismeroset. A megnyito, majd a CD megkereszte­­lese utan Goda Marika nehany is­­mert es nepszeru dalt is eloadott, nagy sikerrel. Aztan kotetlenul folyt a szo. Az esten a fiatalok es a kozepge­­neracio kepviseloi mellett veteranok is megjelentek. Olyanok, akik ott all­tak a kozel otveneves Uj Szo es Csemadokindulasanal, es akik az ot­­venes evek elejen egyebek kozott azert faradoztak, hogy az akkori part­es allami vezetes engedelyezze a szlovakiai magyaroknak Komarom­­ban Jokai Mor, Pozsonyban pedig Petofi Sandor szobranak a visszaalli­­tasat. (Csak zarojelben jegyzem meg, hogy Radnai Bela feher mar­­vanybol faragott, eletnagysagu szob­rat nagymeretu unnepseg kereteben Pozsony egyik foteren, a Nemzeti Szinhaz elott, a mai Hviezdoslav te­­ren 1911. szeptember 8-an lepleztek le. Az elso vilaghaboru utan alakult Csehszlovak Koztarsasag elso evei­­ben azonban lebontottak, es a polga­­ri demokraciaban tobb evtizeden at Pozsony egyik marhaistallojaban el­­rejtve tartottak.) Az emli'tettek faradozasa nem volt hiabavalo. Az otvenes evek eleje ota Jokai Mornak is es Petofi Sandornak is all a szobra... Es ujra all az elso vi­laghaboru utan eltavolitott szamos mas jeles magyar szemelyisegnek a szobra es az emlektablaja azoknak a baloldali gondolkozasu magyaroknak es szlovakoknak az ugy erdekeben tett lepeseik eredmenyekent, akik el­­iteltek az 1946—1948 kozotti idoszak­­ban a szlovakiai magyarokat ert jog­­serteseket es szot emeltek az igazsa­­gert es azert, hogy az ertekeket az utokor is becsulje... Es az utokor, ha kezdetben csak botladozva is, de megtette a megbecsules iranyaba az elso lepeseket. Komaromban az 1964 ota rendszeresftett Jokai Napok alkal­mabol Jokai Mor, Pozsonyban pedig a magyar szabadsagharc es forradalom evforduloja alkalmabol — ugyancsak a hatvanas evek eleje ota — marcius 15-en Petofi Sandor szobrat koszo­­ruztuk evente. Az akkori vezetes nem tett kulonb­­seget. Az evfordulok es az emlekna­­pok alkalmabol szervezett rendezve­­nyekre mindenkit hivott es szeretettel vart. Es a szlovakiai magyarok a kul­­turalis rendezvenyeken es a koszoru­­zasokon — a rendori megfigyelesek ellenere — szazaval vettek reszt. Sza­­momra ezert is furcsa es szomoru, hogy ma viszont a szlovakiai magyar szervek es szervezetek alkalmazottai szelektalnak. kulonbseget tesznek magyar es magyar kozott. Goda Marika emh'tett estjen, ahogy a tavaly novembereben Ady Endre szuletesenek a 120. evforduloja alkal­mabol rendezett Ady-esten a Magyar Koaliciot senki sem kepviselte, es nem tisztelte meg az osszejbvetelt kepviseletevel a Magyar Koztarsasag PozsonyI Nagykovetsege es a Ma­gyar Koztarsasag Pozsonyi Kulturalis Intezete sem. Sot, az utobbiak kepvi­­seloi nem csupan az emlitett rendez­­venyen nem vettek reszt, hanem — tekintve, hogy nem hi'vtak meg — nem tartottak kivanatosnak azt sem, hogy a magyar szabadsagharc es forrada­lom 150. evforduloja alkalmabol az o rendezvenyeiken reszt vegyenek tob­­ben azok kdziil, akiknek viszont na­­gyon is sok kozuk volt es van a ma­gyar forradalom es szabadsag esz­­mejehez, a Csemadokhoz, a szlovaki­ai magyar kulturahoz, nem utolsosor­­ban Petofi Sandor szobranak a marci­us 15-e alkalmabol rendszeresitett ko­­szoruzashoz. A tortentekbdl arra lehet kovetkeztetni, hogy Szlovakiaban akadnak magyarok, akiknek az ertek­­rendje szerint nem mindegyik magyar magyar, hogy vannak „jo“ es „rossz“ magyarok... A diszkriminacio es a ki­­rekesztes egyertelmuen a baloldal kepviseloinek szol, a baloldal kepvise­­loit erinti. A Magyar Koalfcio vezetoi kozul az elmult evekben tobben tobbszor el­­mondtak, hogy Szlovakiaban nehany diszkriminativ intezkedes miatt a szlo­vakiai magyarok masodrendu allam­­polgarok. Bennem (es gondolom, hogy ma­­sokban is) felvetodik a kerdes: azok a magyarok, akiket Szlovakiaban a ma­gyarok diszkriminalnak es ignoralnak, hanyadrendu allampolgarok? BALAZS BELA Irvtlalmi ,oa/!/a er&drrrem/hirdet^a A termeszet es en Ot esztendovel ezelott alakult Budapesten a Vadasz Konyvklub Egyesiilet, amelynek elndke, Talosi Istvan a TerraPrint Kiado igazgatoja is egy szemelyben. A kettos kap­­csolat annal inkabb kedvezden hat a konyvklub eletere, a TerraPrint Ki­ado termeszeti es vadaszati temaju konyvek kiadasat is felvallalta. — A TerraPrint Kiado Otven vadasz emlekeibdl cimmel megjelent, sikeres antologiasorozatanak szerzoi kozott olyan kamaszkoru fiatalemberek es holgyek is szerepeltek, akik remek megfigyelok, es tehetseges terme­­szetabrazolasi kepessegukroi tettek tanubizonysagot — kezdi ismertetojet Talosi ur. — Ezen felbuzdulva irtuk ki A termeszet es en cimu palyazatot, amelyre sajat termeszetelmenyuket megbrokitd prozai keziratokkal pa­­lyazhattak a jelentkezo diakok. A va­­daszat, a horgaszat, a fenykepezes, a vadfigyeles, a termeszetjaras sokak kedvtelese, ezert ugy gondoltuk, hogy a palyazaton minden magyar anya­­nyelvu diak reszt vehet — allampol­­garsagatol fiiggetlenul — a koroszta­lyanak megfelelo kategoriaban. — Mennyire hatott ez a felhivas a hatarokon kiviili fiatalokra? — Erdekes modon brommel fogad­­tak felhivasunkat, Erdelybol es Szlo­­vakiaboi mar tavaly is jelentkeztek fia­talok, sot nagyszeru, sajatos hangu irasaik dijazottak is let­­tek. Az iden ez a kor kitagult, a Vajdasagbol es Karpataljarol is erkeztek palyazatok. Mivel az Eletunknek nyilatkozom — sze­retettel olvasom a lapot —, el­­mondhatom, hogy a szlovakiai Lengyel Melinda is a dijazottak kozott van... Talosi Istvan szavain felbuz­dulva az eredmenyhirdetest va­­rakozok kozott megkerestem Lengyel Melindat, akit novere ki­­sert el Budapestre. Megtudtam, hogy a Csallokozben, Balonyban szuletett, ott is el szuleivel. Az alapiskola elvegze­­se utan Pozsonyba kerult, ahol a Duna utcai magyar gimnazium masodikos diakja. Magyartanar­­noje hivta fel figyelmet a palya­­zatra. — Mirol szol a torteneted? — kerdeztem Melindat. — Nagyon szeretem a Dunat es a termeszetet. Palyazati munkamnak az Egy csaladi tortenet cimet adtam, es egy dunai kalandot irtam le. Csonako­­zas, termeszetjaras volt a progra­­munk, de nem maradt el a viragsze­­des, viraggyujtes es a termeszet meg­­figyelese sem. Mindezekhez hozza­­tartozott meg a dunai halakbol keszult izletes halaszle, melynek elkeszitese-nel is segitettunk... Nem tartoztattam tovabb Melindat, mert Homonnay Zsombor, a zsu'ri el­­noke a beerkezett palyamuvek erteke­­lesebe kezdett. Hangsulyozta, hogy a zsu'ri tagjaival, Adam Jeno es Beregszaszi Gyorgy irokkal egyutt nagy brommel olvastak a muveket, kiilbnosen azokat, amelyek eredeti el­­menyeken alapulnak. Volt, aki tudo­­manyos munkat kuldott be egy-egy vadrol, ami nem volna baj, csak ep­­pen nem eredeti munka, masoktol ellesett szavak, atvett gondolatok koszon­­tek vissza a sorokbol. A ter­meszet es en cimu palya­­zatnak nem ez volt a celja, hanem a sajat tapasztalat, a termeszettel valo talalko­­zas elmenyenek leirasa. Az I. kategoria gyoztese Reith Tekla left Egy vadasz lanyanak feljegyzesei cimu frasaval, a II. kategoriaban Bene Attila Lencsike, a le­­velibeka cimu palyamuve­­vel vitte el a palmat, s a III. kategoriaban Nemes Dora orulhetett a gyozelemnek, melyet Havas etetok, jegvi­­ragos ablakokemu munka­­javal vivott ki. MOTESIKY ARPAD (A szerzo felvetele) Lengyel Melinda

Next

/
Oldalképek
Tartalom