Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-25 / 6. szám
Tavaszi faradtsag Vegre magunk mogott hagytuk a telet, bekdszontott a tavasz. Orulunk, hogy mar elmultak a hideg napok, vastag, nehSzkes oltozekunket is eltehetjuk. Hosszabbodnak a napok. Mar nem kelunk sotetben, ds a munkabol is vildgoson hazaerunk. A termeszet is dledezni kezd. Nem betegseg Idovel viszont azt vessziik eszre, valami akadalyoz abban, hogy elvezzuk az evszak valtozasat, a verofenyes napfenyt, a zoldello kornyezetet. Faradtak vagyunk, kimerultek, hianyzik belolunk az eletkedv. Egyszoval: tavaszi faradtsagban szenvediink. A tavaszi faradtsag nem valami kuldnleges betegsegfajta. Ennek az allapotnak a magyarazata teljesen egyszeru, mondhatni prozai. A tel folyaman az az energia es az ellenallo-kepesseg, amelyet a nyari honapokban „gyujtdttunk“ ossze, egyre csokken. Altalaban kevesebb friss gyumblcsot es zoldseget fogyasztunk, es ha igyekszunk is minel tobbet enni, nem biztos, hogy a taplalekunk elegendo vitamint es asvanyi anyagokat tartalmaz. Ezek az anyagok ugyanis nagyon erzekenyek. A szallftas, a tarolas, a konyhai feldolgozas csokkenti a szervezetben torteno hasznositasuk merteket. Raadasul ezeket az elelmiszereket erett allapotukban kellene fogyasztanunk. Szervezetunk nem is mindig kepes feldolgozni es kihasznalni valamennyi hatekony es szukseges anyagot az elfogyasztott etelbol. A megfelelo taplalekon ki'vul hianyzik a rendszeres mozgas is. Arrol mar nem is szolva, hoi van a poziti'v gondolkodasmod! A leggyakoribb tiinetek A jelenlegi eletstilusunk a szervezetunket nehez eroproba ele alh'tja. A tulsagosan gyors eletvitel, az eletstflusunkban eldfordulo szuntelen rendszertelensegek, a stressz nines eppen kedvezo hatassal. Mar a reggeli keles, a tulzsufolt tdmegkozlekedesi eszkdzdkon valo utazas a munkahelyre nagy mertekben neurotizal szinte mindannyiunkat. Altalaban keveset mozgunk, a csukloink egyre kevesbe mozgekonyak, az izmaink nem elegge rugalmasak. Szamtalan apro bajunk van. Eloterbe kerijl a fejfajas, a rosszullet, a letortseg, a teljesitokepesseg csokkenese, az etvagytalansag. Nines kulondsebben kedvunk semmihez, idegesek vagyunk, hajlamosak a megfazasra es a betegsegekre is. Ez az allapot nem valamilyen adott es allando, de erthetoen valamit tennunk kell ellene. Segitenunk kell a szervezetunket, megfelelo erot kell nyujtanunk. Ha kizarjuk, hogy a faradtsag nem valamilyen lappango betegseg tunete, aztan az eletstflusunk megvaltoztatasara helyezzijk a hangsulyt, es igyekezzunk a szervezetunkben potolni a hianyzo anyagokat. Fogadjuk meg a tanacsokat Elsosorban arra tdrekedjunk, hogy megvaltoztassuk az etkezesi szokasainkat. A kovetkezo tanacsokat erdemes megszi'vlelnunk: Ne egyunk tul sokat. A nehez, kevesbe taplalo, zsi'ros etelek helyett fogyasszunk konnyu, kiegyensulyozott taplalekot. Felejtsuk el, illetve hagyjuk ki a nehez vacsorakat. Az alvas elott legalabb negy draval ne fogyasszunk megterhelo etelt. Legfeljebb gyumblcsot egyunk vagy alacsony kaloriaerteku italt fogyasszunk. A fo etelek kozti idoszakokban ne nassoljunk. Az egyes etkezesek kdzott igyunk elegendo folyadekot (korulbelul ket litert naponta). Ugyeljunk arra, hogy rendszeresen legyen szekletunk. Csokkentsuk a tulsulyunkat. Az etkezesen kiviil igen fontos a pihenes Szokjuk meg, hogy rendszeresen ugyanabban az idoben menjunk aludni. Ne sajnaljuk magunktol a boseges ejszakai alvast, amely alatt ujratoltodunk azzal az energiaval, amelyet elozo nap elhasznaltunk. A reggeli keleskor ne siessunk. Hagyjuk, hogy a testunk fokozatosan kezdjen tevekenykedni. Ne csak nappal, hanem ejszaka is igyekezzunk jol szelloztetett szobaban tartozkodni. Nem kevesbe lenyeges a testi aktivitas Naponta tornasszunk, legalabb 20 percig vegezzunk kulbnbbzd gyakorlatokat. A reggeli zuhanyozas, amelyet hideg, illetve langyos vi'zzel fejezunk be, felpezsditi a verunket. A labbelit nyujtott vegtagokkal huzzuk fel, ezzel is a hatgerinc rugalmassagahoz jarulunk hozza. A lepcsdkbn gyalog jarjunk, minel tobbet mozgassuk a bokankat. (Ez kulbnbsen ajanlott azoknak, akiknek visszeres a labuk.) Jaras kozben tartsuk egyenesen a vallunkat, a hasunkat huzzuk be, egyenesitsuk ki nyakunkat, lepkedjunk szabadon. Ha ulomunkat vegzunk, igyekezzunk egyenesen ulni, tamaszkodjunk a szek karjara. Ne tegyuk egyik labunkat a masikra, mert ezaltal a verkeringest akadalyozzuk. Neha setaljunk egyet, egyenesitsuk ki es huzogassuk meg vegtagjainkat, nyakunkat, melyrol lelegezzunk. Tegyunk setat az erdoben, vagy legalabb egy nagyobb parkban, tavol a zajtol es a kipufogogazoktol. A ratermettebbek sportolhatnak is. Legjobb az uszas, a turisztika. A kor, az adottsagok es a lehetosegektol fuggoen igenyesebb tevekenysegekbe is bekapcsolodhatnak. A szabadsagunkat vagy legalabb a hetvegeket lehetoleg videken toltsuk. Tobb vitamint, asvanyi anyagot Probaljuk meg legalabb csdkkenteni rossz szokasainkat, mint peldaul a dohanyzast, a nagyobb mennyisegu alkoholfogyasztast, a tulzott merteku kave ivasat, a televizio elotti ejszakazast. Keruljuk a kozvetlen napon valo tartozkodast 11 es 15 ora kozott. Ha kenytelenek vagyunk kint lenni ebben az idoszakban, tegyunk a fejunkre fejfedot es hasznaljunk jo minosegu napszemuveget. Mindezeken ki'vul, mivel egyik naprol a masikra nem valtoztatjuk meg a megszokott eletstilusunkat, ajanlatos a taplalekunkat nagyobb mennyisegu asvanyi anyagokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel kiegeszfteni. Ma mar a piacon szeles valasztekban kaphatok az ilyen keszitmenyek. Nagyon hasznosak a multivitamin termekek, amelyek az ajanlott mikroelemek ajanlott mennyiseget szeles palettajat tartalmazzak. Segft a zsensen az aktfv anyagaival, amelyeknek nyugtato es meregtelenfto hatasa van. Raadasul az erzekeny egyeneknel csokkenti a legnyomas negatfv hatasat, es kiegyenli'ti a gyors idojarasvaltozas okozta gondokat. A mehpempo, mint a serkentoanyagok termeszetes forrasa, segi'ti az immunrendszert, noveli a stresszel szembeni ellenallokepesseget es javitja a metabolizmusunkat. Ha az emlitett egyszeru modszerekkel nem sikerul az egeszsegi allapotunkat „helyrebillenteni“, beszeljuk meg panaszunkat az orvossal. Ez azert is fontos, nehogy valamilyen komolyabb kor kart tegyen szervezetunkben. DR. LUBICA PETERAJOVA
