Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-11 / 5. szám
Bern apo elso szerelme A budai Bem-szobor hatalmas piedesztaljan harom orszag: Lengyelorszag, Magyarorszag es Torokorszag szabadsaghose mutat kinyujtott karjaval a piski-i csataterre... A szoborleleplezesi iinnepelyekre Magyarorszagra erkezett grof Bern Vladimir, lengyel huszarornagy is, aki - kbztudomasulag - egyeduli leszarmazottja volt a nagy tabornok csaladjanak. A ketmeteres, vallas lengyel katonatiszt alakja kozismertte valt Budapesten. Grof Bern de Kozban Vladimir szamos erdekes, Magyarorszagon ismeretlen, eredeti dokumentumot oriz csaladi leveltaraban nagy elodjenek fiatalkori eleterol, intim maganugyeirol. Ezeknek az elsargult, regi levelek alapjan most sikerult rekonstrualnia Bern tabornok egyetlen ismert ifjukori szerelmenek romantikus, egyszeru, meghatoan hetkoznapi tortenetet. Elmondotta nekiink. Bern apo, akit apja bfronak szant, mint fiatal varsoi lovas tuzerhadnagy, nagybatyjanak, grof Bern Ferencnek a Varso foutcajan levo kis empirepalotajaban volt elszallasolva. Rokona ugyanis jo viszonyban es kozvetlen unokatestversegben allott a kis hadnagy apjaval, Bern Andrassal, aki ugyvedember volt. Bern Andras Ferenc grofot, az unokatestveret szamos alkalommal latta vendegul maganal, ha annak utja Krakko fele vezetett es igy csak termeszetes volt, hogy amikor Andras ur fiat a varsoi lovastiizerekhez vezenyeltek, grof Bern Ferenc felajanlotta neki sajat hazat szallasul. Egy cseppet sem zavarta eleinte ezt a rokoni harmoniat az a korulmeny, hogy grof Bern Ferenc hazaban egy, a kis hadnaggyal majdnem egykoru leanyka: a hazigazda tizenhateves kis brokdse, Bern Roza is nevelkedett. Ha egy mai novellaird frna meg, azt mondanak ra: mily banalis; pedig a Bem-csaladban drzott szamos hiteles level es emlektargy tanusaga szerint az a bizonyos mennyei magassagban lakozo »fro« nem tartotta banalisnak ugy szoni az esemenyek fonalat, hogy az alacsonytermetu, lanyosarcu, vekony kis hadnagy annak rendje es modja szerint bele ne szeressen kekszemu, feketehaju unokatestverebe. Romantikus, szabalyos szerelem fejlddott ki a tuzerhadnagy es Roza kontesz kbzott. A sziilok nem tulajdonftottak nagy jelentoseget ennek a vonzalomnak. Ez azonban kesobb oly erosen kifejlodott, hogy a fiatalok drok huseget fogadtak egymasnak s elhataroztak, hogy amint tehetik, osszehazasodnak. A Mennyei Rendezo erre megint csak nem tartotta banalisnak ugy rendezni a dolgokat, hogy amikor a fiatalok ilyen szep harmonikusan megegyeztek - (akarcsak szimpla kis vi'gjatekokban) -, itt is fellepjen az elmaradhatatlan harmadik: az intrikus. Ez a »harmadik«: Bern hadnagy rivalisa, egy Baliczki nevu orosz vezerkari kapitany volt, aki szinten szemet vetett a szep es gazdag lengyel grofnore. Termeszetesen a leany hallani sem akart rola, azonban - ismet egy meglehetosen eredetietlennek mondhato fordulat - a fiatal hosszerelmest eppen ekkoriban elvezenyeltek a csataterre. (Mindez ugyanis a napoleoni idokben tortent.) Baliczki igy egyedul maradhatott a porondon. Naprol-napra ostromolta Bern Rozat es szuleit, akik azonban voltak annyira felvilagosult emberek, hogy nem kenyszerftettek leanyukat olyan valakihez, akit nem szeret. A kapitany azonban - mint az csak egy szfndarabbeli intrikushoz illik - ravasz es kormdnfont ember volt. ❖ ... Egy szep napon egy maig is ismeretlen nevu lengyel szazados allft be a Bem-palotaba, latogatast teve jo ismeroseinel, Roza grofno szuleinel. Ez a »szavahiheto« lengyel tiszt ugyesen beleszotte a diskurzusba a kovetkezdket: hogy o a fronton, Danzig tajekan, halalosan beleszeretett egy gyonyoru szep es gazdag polgarlanyba, aki azonban nem viszonozta szerelmet. Sot, roviddel az o kikosarazasa utan megtartotta eskuvojet a korulzarolt es mar honapok ota blokad alatt tartott danzigi varban, szive valasztottjaval, egy Bern Jozsef nevu hadnaggyal, aki »talan rokona is a csaladnak«... Mondanunk sem kell termeszetesen, hogy ez a mondvacsinalt mese Baliczki kapitanynak a triikkje volt, hogy a leanyt a hadnagyabol igy kiabrandi'tsa. Miutan Roza grofno tenyleg mar honapok ota nem kapott valaszt Bern hadnagyhoz irt leveleire - Baliczki ugyesen kihasznalta azt a szamara kedvezo veletlent, hogy rivalisa a korulzart varbol, ahol mar honapok ota vesztegelt, valoban nem tudott levelet kicsempeszni Rozahoz -, felberelte baratjat, az allftdlagos lengyel tisztet, hogy a fenti kis szinjatekot eljatssza neki. Ez bizony nem valami fair es meglehetosen fzlestelen fogas, azonban - sikerrel jart. ... A varsoi romai katolikus matrikulak elsargult, eredeti bejegyzesei tanusitjak, hogy - rovid par honapra a vazolt esemenyek utan - grof Bern de Kozban Roza es Baliczki Osztoja csaszari orosz vezerkari kapitany a plebaniadomban megtartottak eskuvojuket... ... A kis hadnagy visszaterte utan heteken at nem mozdult ki szobajabol, soha eleteben tobbe no a szivehez kozel nem tudott ferkozni es nem is tudnak eletiroi csak egyetlen, sotet szarmazasu tbrok norol, aki - mar a tabornok keso dreg koraban - »Osztrolenka veres csillagat« meg tudta volna hoditani... - fejezte be elbeszeleset Bern apo unokaja. (Kerekeshazy nyoman) (korabeli rajzok)