Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-12 / 1. szám
Igaz mese felnotteknek A reparol es a cukorgyartasrol Aregi bolcsek mondasa szerint a nagy tettek megvalositasahoz elegendo a jo gondolat es a jo baratok. Ugy tunik, ma mar mindez keves. Valami masra is szukseg van. A fentiek legutobb Oroszkan jutottak eszembe, amikor december elejen megalltam a cukorgyar elott, hogy meggyozbdjem rola mennyire elorehaladott a repakampany, amelynek beindulasarol lapunkban is hirt adtunk. Am csalodottan tapasztaltam, hogy a gyarban es a kornyeken az eletnek, a feltetelezett cukorgyartasnak es repakampanynak meg a jelei sem latszanak. Hiaba kerestem Nagy Arpad mernbkbt, a kampany vezetojet es Michlian Ernotermelesi igazgatot, meg Molnar Istvan bacsi, a mazsahaz es a repalerakat vezetoje sem volt a helyen. A portas igazitott el, illetve adta tudtomra, hogy „szerdatol szabadsagra mentek a dolgozok", es a repat szalh'tjak el a cukorgyar elotti lerakatrol, mert a tulajdonosok, a repatermesztok kerik a penziiket, s a cukorgyar ujdonsuIt iranyftoi nem tudnak fizetni... Tehat valahol ott tartunk, mint a regi orosz nepmeseben, amikor a batyuska talalt egy nagy repat es szolt asszonykajanak, jojjon segi'teni a repat kiszakitani a fbldbol. Am kettecsken nem boldogultak a repaval. Uzentek a lanyukert, de harmasban sem sikerult a repat kimozdi'tani. Vegul aztan a mese jol vegzodott, mert sokszoros, kozos erovel es akarattal - meg a legaprobb allatkak is segftettek - a repa kimozdult helyebol; gyozott a barati segi'tsegre alapozott jo dtlet. Manapsag azonban mas szelek fujdogalnak tajainkon. A jo otlet, a szakertelem es a barati, munkatarsi osszefogas nem eleg. Penzre van szukseg. Eloszor is fizetni kell a repatermeloknek, es fizetni kell a gyarban dolgozoknak es nem utolso sorban a futoolaj is penzbe kerul. Penz azonban nines, sot kblcsont sem kapott az oroszkai cukorgyar. Hiaba indult el Michlian Erno mernok penzgyujto utjara es fordult fuhoz-fahoz; kopogtatott az illetekes miniszteriumok, miniszterek ajtajan. Szep szavakat, biztatasokat es igereteket ugyan kapott, de penzt nem. Pedig meg nemregen a cukorgyar dolgozoi elott felcsillant a remeny, hogy negy esztendo utan beindul a termeles Oroszkan. A jo otletek viszont elszalltak, a jo baratok szetszeledtek, es minden maradt a regiben. MOTESIKY ARPAD 4 szovivo ielenti Elmult egy ev... Ismet elmult egy ev, kozelebb kerultunk ketezerhez es a 21. szazad elso evehez. A vilag nehezen bar, ingadozva, egy icipicit megis elobbre jutott. Az emberek sorsa ugyan alig javult. Alighogy kihunyt a balkani haboru, maris uj haboruskodasok utottek fel fejuket. A munkanelkuliek, a szegenyek, a raszorultak szama tovabb szaporodott az egesz vilagon. Az ujkori politikai leszamolas legdurvabb modszere, a terrorizmus meg inkabb fenyegetove valt. Hiaba emelte fel ellene szavat a vilag egymilliardos egyhazi nagyhatalmanak feje, II. Janos Pal papa, szavat nem hallgattak meg. Tekintelyet elismerik, tisztelik, fejet hajtanak elotte, szava megis pusztaba kialtott szo maradt. A vilag arculata tehat csoppet se biztato. Es ami jellemzo a vilagra, jellemzo Europa orszagaira is. Politikusaink megis jobb jovot igernek, szep kilatasokkal kecsegtetnek. Csak turelem, majd jovore jobb lesz — mondogatjak. Jobb eredmenyeket konyvelhetunk majd el. Vegleg befejezodik a huszadik szazad legszegyentelenebb haboruja, a jugoszlaviai verengzes. Kozep-Europaban egyedulallo eredmenynek kell elkonyvelni a szlovak—magyar es a roman—magyar alapszerzodesek ratifikalasat. Ha tul sok is volt korulbttuk a huzavona mindket oldalon, mindket szerzodest jo kezdetnek kell tekintenunk, biztato jelnek. Helytelen hataturelmetlenseg! Hazankban, a Szlovak Koztarsasagban a szokashoz meltoan Szilveszter ejszakajan es az uj ev kezdeten oregek es fiatalok ezrei unnepeltek nemzetisegi hovatartozasuktol fuggetlenul koztereinken a koztarsasag megalakulasanak negyedik evfordulojat. Allamok eleteben ez meg nagyon is gyermekkor, annak minden hatranyaval. Vezetoinek kevbs a tapasztalata, s igy nem csoda, hogy alig-alig haladt elore, bar kisebbnagyobb eredmenyeivel gorcsbsen igyekszik elismerest szerezni Europa allamai, nemzetei koreben. Ezert nem helyes az egyes politikusok reszerol az eltulzott kritika. Kar volna a mosdovi'zzel kionteni a gyereket is. De a helyzet javftasa azt koveteli, hogy a hatalmon levo kormany nagyobb eleganciaval, turelemmel, toleranciaval reagaljon az ellenzeki partok kepviseloinek figyelmezteteseire. Helytelen, ha nem akarja eszrevenni, hogy a privatizacio folyaman Csaky-szalmaja modjan elkotyavetyelik az orszag vagyonat, es a vagyonreszesedbsbol kimaradnak azok, akik a javakat letrehoztak, hatranyos helyzetbe kerulnek azok az egyenek, akiknek adottsaguk van arra, hogy a vagyont feluji'tsak, gyarapi'tsak es tovabbi munkalehetosegeket teremtsenek. A jelenlegi privatizorok — tisztelet a kivetelnek — busas haszonnal igyekeznek a megkaparintott vagyonon mielobb tuladni. Be kellene fejezni a demokraciarol, a nemzetisegekrol, a nyelvtorvenyrol es mas torvenyekrol folyo I icitalast, es tiszta vizet kellene onteni a poharba. Egyedul ez vezethet fejlodeshez, haladashoz. Mozgalmunk, a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert egy sikeres evet hagyott maga utan. Hallatta szavat az orszag valamennyi egeto problemajarol, az itt elo magyarsag eleterol. Hol sikerrel, hoi sikertelenul. Annak ellenere, hogy nem vagyunk parlamenti mozgalom, a surgeto problemakrol targyaltunk a kormanyelnokkel, miniszterekkel, allamtitkarokkal, korzeti es helyi hivatalok vezetoivel. Nyi'ltan kialltunk az alternatfv oktatas bevezetese ellen. Javasoltuk az elfogadott nyelvtorveny modositasat, a teruleti atrendezes olyan megoldasat dolgoztuk ki, amely figyelembe veszi a nemzetisegek szamaranyat. Javasoltuk a mezogazdasagi termekek alacsony felvasarlasi aranak emeleset. A Megbekeles Alapitvany anyagi lehetosegehez merten anyagi tamogatasban reszesitett egy sor magyar intezmenyt, falusi kulturalis es tarsadalmi rendezvenyt. Mozgalmunk letevel megvaltozott a hazai magyar politikai elet mozaikja. A mozgalom platformjava I, programjaval elfogadott es elismert politikai tenyezove valt az orszag magyar nemzetisegu polgarai es egyes politikai partok reszerol. Tevekenysegevel hozzajarult ahhoz, hogy uj szavak kerultek vissza a mindennapi eletbe, a politika szotaraba: megbekeles, baratsag, megertes, tolerancia. Ezek a szavak a szlovakiai magyarsagnak es a vele egyutt elo szlovakoknak mindennapi szohasznalatava valtak. Ki magyarul, ki szlovakul hasznalja oket. Ezert szinte erthetetlen, hogy egyes ujsagi'rok, de egyes politikusok is mindezek ellenere jogot formalnak arra, hogy ebbe a mozgalomba ugymond hetrol-hetre a sajton keresztul a cipojuket toroljek. Mindezek ellenere a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert el, kiteljesedik, es ezt tudomasul kell venni. A Magyar Koah'cio partjai ma mar jogtalanul hirdetik magukrol, hogy egyedul csak ok kepviselik az itt elo magyarsagot. Ha zsbrtolbdunk is, ha elegedetlenek vagyunk is, mit sem valtoztat a tenyen, s ezt ki kell mondani: minden nehezseg ellenere is „csodas vilag ez”. DR. SZIEGL FERENC
