Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-12 / 1. szám

Igaz mese felnotteknek A reparol es a cukorgyartasrol Aregi bolcsek mondasa szerint a nagy tettek meg­­valositasahoz elegendo a jo gondolat es a jo baratok. Ugy tunik, ma mar mindez keves. Valami masra is szukseg van. A fentiek legutobb Oroszkan ju­­tottak eszembe, amikor decem­ber elejen megalltam a cukor­gyar elott, hogy meggyozbdjem rola mennyire elorehaladott a repakampany, amelynek beindu­­lasarol lapunkban is hirt adtunk. Am csalodottan tapasztaltam, hogy a gyarban es a kornyeken az eletnek, a feltetelezett cukor­­gyartasnak es repakampanynak meg a jelei sem latszanak. Hiaba kerestem Nagy Arpad mernbkbt, a kampany vezetojet es Michlian Ernotermelesi igaz­­gatot, meg Molnar Istvan bacsi, a mazsahaz es a repalerakat vezetoje sem volt a helyen. A portas igazitott el, illetve adta tudtomra, hogy „szerdatol sza­­badsagra mentek a dolgozok", es a repat szalh'tjak el a cukor­gyar elotti lerakatrol, mert a tu­­lajdonosok, a repatermesztok kerik a penziiket, s a cukorgyar ujdonsuIt iranyftoi nem tudnak fi­­zetni... Tehat valahol ott tartunk, mint a regi orosz nepmeseben, ami­kor a batyuska talalt egy nagy re­pat es szolt asszonykajanak, joj­­jon segi'teni a repat kiszakitani a fbldbol. Am kettecsken nem bol­­dogultak a repaval. Uzentek a la­­nyukert, de harmasban sem si­­kerult a repat kimozdi'tani. Vegul aztan a mese jol vegzodott, mert sokszoros, kozos erovel es aka­­rattal - meg a legaprobb allatkak is segftettek - a repa kimozdult helyebol; gyozott a barati segi't­­segre alapozott jo dtlet. Manapsag azonban mas sze­­lek fujdogalnak tajainkon. A jo ot­­let, a szakertelem es a barati, munkatarsi osszefogas nem eleg. Penzre van szukseg. Eloszor is fizetni kell a repa­­termeloknek, es fizetni kell a gyarban dolgozoknak es nem utolso sorban a futoolaj is penz­­be kerul. Penz azonban nines, sot kblcsont sem kapott az oroszkai cukorgyar. Hiaba indult el Michlian Erno mernok penzgyujto utjara es for­­dult fuhoz-fahoz; kopogtatott az illetekes miniszteriumok, minisz­­terek ajtajan. Szep szavakat, biztatasokat es igereteket ugyan kapott, de penzt nem. Pedig meg nemregen a cu­korgyar dolgozoi elott felcsillant a remeny, hogy negy esztendo utan beindul a termeles Orosz­kan. A jo otletek viszont elszalltak, a jo baratok szetszeledtek, es minden maradt a regiben. MOTESIKY ARPAD 4 szovivo ielenti Elmult egy ev... Ismet elmult egy ev, kozelebb kerultunk ketezerhez es a 21. sza­­zad elso evehez. A vilag nehezen bar, ingadozva, egy icipicit megis elobbre jutott. Az emberek sorsa ugyan alig javult. Alighogy kihunyt a balkani haboru, maris uj habo­­ruskodasok utottek fel fejuket. A munkanelkuliek, a szegenyek, a raszorultak szama tovabb szapo­­rodott az egesz vilagon. Az ujkori politikai leszamolas legdurvabb modszere, a terrorizmus meg in­­kabb fenyegetove valt. Hiaba emelte fel ellene szavat a vilag egymilliardos egyhazi nagyhatal­­manak feje, II. Janos Pal papa, szavat nem hallgattak meg. Tekin­­telyet elismerik, tisztelik, fejet haj­­tanak elotte, szava megis puszta­­ba kialtott szo maradt. A vilag arculata tehat csoppet se biztato. Es ami jellemzo a vilagra, jellemzo Europa orszagaira is. Po­­litikusaink megis jobb jovot iger­­nek, szep kilatasokkal kecsegtet­­nek. Csak turelem, majd jovore jobb lesz — mondogatjak. Jobb eredmenyeket konyvelhetunk majd el. Vegleg befejezodik a hu­­szadik szazad legszegyentele­­nebb haboruja, a jugoszlaviai ve­­rengzes. Kozep-Europaban egye­­dulallo eredmenynek kell elkonyvelni a szlovak—magyar es a roman—magyar alapszerzode­­sek ratifikalasat. Ha tul sok is volt korulbttuk a huzavona mindket ol­­dalon, mindket szerzodest jo kez­detnek kell tekin­­tenunk, biztato jelnek. Helytelen hataturelmetlen­­seg! Hazankban, a Szlovak Koztar­­sasagban a szo­­kashoz meltoan Szilveszter ej­­szakajan es az uj ev kezdeten oregek es fiatalok ezrei unnepeltek nemzetisegi ho­­vatartozasuktol fuggetlenul koz­­tereinken a koztarsasag megala­­kulasanak negyedik evfordulojat. Allamok eleteben ez meg nagyon is gyermekkor, annak minden hat­­ranyaval. Vezetoinek kevbs a ta­­pasztalata, s igy nem csoda, hogy alig-alig haladt elore, bar kisebb­­nagyobb eredmenyeivel gorcsb­­sen igyekszik elismerest szerezni Europa allamai, nemzetei kore­­ben. Ezert nem helyes az egyes politikusok reszerol az eltulzott kri­­tika. Kar volna a mosdovi'zzel ki­­onteni a gyereket is. De a helyzet javftasa azt koveteli, hogy a hatal­mon levo kormany nagyobb ele­­ganciaval, turelemmel, tolerancia­­val reagaljon az ellenzeki partok kepviseloinek figyelmezteteseire. Helytelen, ha nem akarja eszre­­venni, hogy a privatizacio folya­­man Csaky-szalmaja modjan elko­­tyavetyelik az orszag vagyonat, es a vagyonreszesedbsbol kima­­radnak azok, akik a javakat letre­­hoztak, hatranyos helyzetbe kerul­­nek azok az egye­­nek, akiknek adottsaguk van arra, hogy a va­­gyont feluji'tsak, gyarapi'tsak es to­­vabbi munkalehe­­tosegeket teremt­­senek. A jelenlegi privatizorok — tisztelet a kivetel­­nek — busas ha­­szonnal igyekez­­nek a megkaparintott vagyonon mielobb tuladni. Be kellene fejez­­ni a demokraciarol, a nemzetise­­gekrol, a nyelvtorvenyrol es mas torvenyekrol folyo I icitalast, es tisz­­ta vizet kellene onteni a poharba. Egyedul ez vezethet fejlodeshez, haladashoz. Mozgalmunk, a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert egy sikeres evet hagyott maga utan. Hallatta szavat az or­szag valamennyi egeto problema­­jarol, az itt elo magyarsag eleterol. Hol sikerrel, hoi sikertelenul. An­nak ellenere, hogy nem vagyunk parlamenti mozgalom, a surgeto problemakrol targyaltunk a kor­­manyelnokkel, miniszterekkel, al­­lamtitkarokkal, korzeti es helyi hi­­vatalok vezetoivel. Nyi'ltan kiall­­tunk az alternatfv oktatas bevezetese ellen. Javasoltuk az el­­fogadott nyelvtorveny modosita­­sat, a teruleti atrendezes olyan megoldasat dolgoztuk ki, amely fi­­gyelembe veszi a nemzetisegek szamaranyat. Javasoltuk a me­­zogazdasagi termekek alacsony felvasarlasi aranak emeleset. A Megbekeles Alapitvany anyagi le­­hetosegehez merten anyagi ta­­mogatasban reszesitett egy sor magyar intezmenyt, falusi kultura­­lis es tarsadalmi rendezvenyt. Mozgalmunk letevel megvaltozott a hazai magyar politikai elet mo­­zaikja. A mozgalom platformjava I, programjaval elfogadott es elis­­mert politikai tenyezove valt az orszag magyar nemzetisegu pol­­garai es egyes politikai partok re­­szerol. Tevekenysegevel hozzaja­­rult ahhoz, hogy uj szavak kerul­­tek vissza a mindennapi eletbe, a politika szotaraba: megbekeles, baratsag, megertes, tolerancia. Ezek a szavak a szlovakiai ma­­gyarsagnak es a vele egyutt elo szlovakoknak mindennapi szo­­hasznalatava valtak. Ki magyarul, ki szlovakul hasznalja oket. Ezert szinte erthetetlen, hogy egyes uj­­sagi'rok, de egyes politikusok is mindezek ellenere jogot formalnak arra, hogy ebbe a mozgalomba ugymond hetrol-hetre a sajton ke­­resztul a cipojuket toroljek. Mind­ezek ellenere a Magyar Nepi Moz­galom a Megbekelesert es Jolet­­ert el, kiteljesedik, es ezt tu­­domasul kell venni. A Magyar Ko­­ah'cio partjai ma mar jogtalanul hirdetik magukrol, hogy egyedul csak ok kepviselik az itt elo ma­­gyarsagot. Ha zsbrtolbdunk is, ha elegedetlenek vagyunk is, mit sem valtoztat a tenyen, s ezt ki kell mondani: minden nehezseg elle­nere is „csodas vilag ez”. DR. SZIEGL FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom