Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-10-08 / 20. szám
A multimilliomos hajomagnas felesege, Gianni Angelopoulosz-Daszkalaki, aki egyebkent hires ugyved, honapok ota ejszakazott, szervezett, dolgozott. Szeptember5-en, miutan a Nemzetkozi Olimpia Bizottsag elnoke, Juan Antonio Samaranch felolvasta a 107 tag donteset, amely a negyedik korben 66:41 aranyban Athennek ftelte a 2004. evi XXVIII. olimpiai jatdkok rendezesi jogat, megis bamulatosan frissen erkezett a sajto kepviseloi vel valo talalkozora. Kollegaja hosszura nyult beszedje kozben tollal az asztalra koppantott, mire az a mondat kozepen befejezte mondandbjdt. Az ove rovid volt es velds. „Boldogan es meghatottan allunk bnok elott, buszkek vagyunk a gyozelmunkre es f el keszultu nk ra, hogy megbirkozzunk a feladattal. Teljesftettuk elso igeretiinket, s bizonyftani akarjuk a vilagnak, hogy az atheni olimpia nem alom." Meg nehany szo, nehany igeret—vigasztalo szavak az ellenfeleknek, Stockholmnak, amely 1912-ben mar rendezett olimpiat, Buenos Aires es Fokvarosnak, az elobbinek otddik nekifutasa is sikertelenul vegzodott, pedig Argentina egyike a NOB 12 alapfto tagjanak, s a masik erv, ami kbzbs a fekete Afrikaval, hogy Latin-Amerika sem adott meg soha otthont az otkarikas jatekoknak. Romat, amelyet Athen legnagyobb rivalisanak tartott, az atheni szervezo bizottsag elnoke, aki egyben a varos polgarmestere is, meg sem emlftette... Athen apraja-nagyja az olim pianak el. S ebbol a tapasztalatbol kiindulva, nem tulzas az allitas, hogy nemcsak a fovaros erezte at ennyire melyen az esemenyt, hanem egesz Gdrogorszag. Az olimpia bolcsdjeben a mai napig nem hevertek ki a csapast, az 1996-os centenariumi jatekok rendezesi joganak elveszteset, amely egyedul es csakis Athent illeti meg. A szomoru a dologban az, hogy az az ur, akinek legszentebb kotelessege az olimpiai hagyomanyok apolasa, Juan Antonio Samaranch, a NOB spanyol elnoke, megengedte, sot nagyban hozzajarult ahhoz, hogy ezek a hagyomanyok jokora pofont kapjanak. Mert minden jozanul gondolkodo ember egyetert abban, hogy ez esetben Athen kivetelt erdemelt volna, meg akkor is, ha netan anyagilag nem lett volna kepes megrendezni a szazeves jatekokat. De ez a veszely nem allt font. A NOB oriasi hibat vetett, amikor az 1990-es tokioi olimpiai elovizsgan Atlantaval szemben megbuktatta az olimpia hazajat. A gordgok sertodottsege az atletikai vilagbajnoksag idejen is erezheto volt, igyekeztek apait-anyait beleadni, hogy meggyozzek a vilagot igazukrol. Tejben-vajban furbsztottek az ujsagfrokat, egymasnak adtak a kilincset az olimpia kovetei. Ott jart a monakoi Albert herceg, a NOB nehany tagja, a rivalis varosok kuldottsegei, vilaghiru sportolok. Ahhoz, hogy a harmadik evezred masodik olimpiajat (2000-ben Sydney-ben talalkozik a vilag) az Akropolisz toveben rendezhessek, 107 urates 10 holgyet (a NOB- nak egyebkent 111 tagja van, de Samaranch elnok nem vesz reszt a szavazason) kellett meggyozni uk a gordgoknek. S bar nagyon igyekeztek, azert kisebb hibak be-becsusztak. Az atletikai vb megnyitoja, amelyet kdtsegtelenul olimpiai foprobanak szantak, magaval ragadta, sot elbuvblte az embereket, de az ezt koveto kozlekedesi zurzavar lehutotte a fejeket, sokakban Atlanta emleket valtotta ki. Semmi sem tokeletes, Athhnban sem az. Igy a hagyomanyidezo maratoni futas, amelyben a resztvevok ugyanazt a tavot tettek meg Maratonbol a csodalatosan felujitott Panathinaikon-stadionba, amelyet a gordgok gyozelmet hfrul vivo egykori futar, gyozteseit nem a gyonybru marvanystadionban vartak baberkoszoruval (persze, ehhez manapsag dollarok is parosultak), hanem a kapuk elott, ami amolyan kisebb haborut valtott ki az egy begy u'lt ujsagi'rok koreben. Az atletika nagyhatalmu fonoke, Primo Nebiolo bfralta a varos polgarmesteret, s rbhdgott a markaba, neki jol jott minden hasonlo ballepes. Koztudott, hogy a Nemzetkozi Atletikai Szovetseg elnoke az Athen legnagyobb ellenlabasanak szamfto romai bizottsag tiszteletbeli fonoke is volt. Az olimpia lazba hozta a tobb mint harommillios gorog fovarost. „Athens in Motion" ilyen ci'm alatt fut a reklamkampany, amelynek fo utokartyai a metro ket uj vonala (2-es es 3-as, emiatt a varost elegge folturtak, aminek a turistak nem orulnek), a haromsavos autout. Aztan a csoda: a varos kozpontja, amely regeszeti parknak is beillik, tortenelmi emlekek sora, amelyek szabadon vagy muzeumokban lathatok. A metro epiteset is, panaszkodtak, tbbbszor felbe kellett szakitani, mert regeszeti leletbe utkoztek: 1993 ota, amikor a munkalatokat elkezdtek, 1200 leletet tartakfol. Honnan a temerdek penz? — kerdezik sokan, hisz Gorogorszag nem a vilag kincsestara. Egyszeru a dolog: a foldalatti 2,6 milliard dollaros epi'tesi koltsegenek felet az Europai Unio fedezi, 30 szazalekat pedig az Europai Beruhazasi Bank, csak a maradek 20 szazalek szarmazik a varos kasszajabol, innen az olimpiai koltsegvetes tovabbi 1,6 milliard dollarja is. A maganszponzoroktol 16 millid dollar a bevetel. Athennak a siker erdekeben meg kell oldania a „romai problemat": a kozlekedest es a szmogot. A tdmegkdzlekedes es a maganautok aranya az iden 65, illetve 35 szazalek, s ezzel nehezen kezdenek valamit. A megoldast egyreszt a metro vonalainak hasznhlataban, foleg abban latjak, hogy a kozpontba igy 250 000-rel kevesebb autot engednek be, ezaltal a levegoszennyezodes 35 szazalekkal csokken. Ennek egyebkhnt tanui voltunk az atletikai vb idejen is, amikor a varos lakossaganak zome szabadsagat toltotte. Persze ennek volt egy negati'v kovetkezmenye is, a lelatok asitoztak az uressegtol. A sportletesitmenyek 72, az edzopalyak 93 szazaleka reg elkeszult. A sulypont Athen eszaki reszeben fekszik: az 1980-ban felepult Olimpiai Stadion (az 1982-es atletikai Eb, majd az idei vb szi'nhelye), amely az atletak kedveert uj kontdst kapott. Az Olimpiai Kozpontban szinte minden megtalalhato: sokoldaluan kihasznalhato csarnok, fedett es nyi'lt uszoda, kerekparpalya, teniszstadion — mindez 11 percnyi jarasra a Parnitha labanal tervezett olimpiai falutol. A tobbi letesitmeny maximum 30 perc alatt elerheto. A gordgok 96,4 szazaleka optimista. Hiszi, hogy a NOB, amelynek tagjai szamara Olimpiai Parkot letesi'tettek az ujkori olimpia szfnhelyen (minden odaerkezo tag elultet egy olajfat, s ennek agai diszi'tik majd a 2004. evi bajnokok fejet), ez esetben csak Athen javara donthetnek. S az Akropolisz toveben nem tevedtek. Az o' hitiik volt erosebb, mert ahogy a vilag 1990-ben, amikor az 1996- os centenariumi jatekokat iteltek oda, biztos volt abban, hogy az csakis es egyedul a gdrdgdket illeti meg, most epp ellenkezoleg. Inkabb meglepo volt a dontes. Azoknak lett igazuk, akik alh'tottak, a NOB-nak jova kell tennie ballepeset. Maga Samaranch is ferfiasan bevallotta, hogy ez a gesztus a NOB szimbolikus bocsanatkerese. „Ugy erzem, hogy Atlanta kesobb mindannyiunkban buntudatot keltett. A hibat, amelyet elkovettunk, most legalabb reszben jova tettunk." SEBOK MARGIT 14
