Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-24 / 19. szám
Szergej car alheni fellnmnddsa Szergej Bubka „vagyona": 35 vildgcsucs, egy olimpiai arany es hat vildgbajnoki cfm Bubka egy zseni, akkor is nyer, ha senki egy lyukas garast sem adna erte. Vil ag bajnoki sorozatat—hat rajt, hat aranyerem—aligha fogja valaki megismetel ni. „Szeretem a nagyversenyeket — ennyi a szereny magyarazat — s ezt kulonoskeppen". Az „ez“ alatt a vilagbajnoksagot ertette, azutan, hogy Athenban sorrendben a hatodikat is megnyerte. Harom nappal az emlekezetes tizennegyeves evfordulo elott, amikor elbszor felragyogott Szergej Bubka csillaga. Helsinki elott, ahol 1983-ban epp az elso vilagtalalkozora sereglettek ossze az atletak, nem sokan ismertek nevet. Meg alig volt huszeves es a finn fovarosba a szovjet valogatott harmadik emberekent erkezett — Volkov es Poljakov mellett. Az ugroszektorban nem latszott rajta, hogy ujonc, oreg kozakkent viselkedett. Helsinkiben a rossz idojaras miatt toroltek a rudugras selejtezojet es mind a 27 resztvevo indulhatott a dontoben. Bubka ot es fel orat vart elso kfserletere az 560 cm-es magassagon. Szenvedett — csak harmadikra huppant at a lecen. Utana viszont paradezott: mindjart elsore vitte az 570- et—mint kiderult egyedul. S akkor olyat tett, amivel meg jobban elkepesztette a vilagot: vilagcsucsmagassagra. 582-re tetette a lecet, de akkor meg nem birkozott meg vele. Helsinki utdn mdg ot arany A vilagcsucspremiert Pozsonyra halasztotta. A kovetkezo esztendo majus 26-an a pozsonyi Inter stadionjaban 585 cm-rel Szergej Bubka elbszor iratkozott fol a vi-Szergej Bubka 1963. december 4-en szuletett Donyeckben (Ukrajna). Egy eni legjobbja: 614 cm (1994) szabadteren, 615 (1993) csarnokban. Ermek es rekordok: 1993 vi lag baj nok, 1985 fedett palyas vilagjatekok gyoztese, 1987 csarnokban es szabadteren is vilagbajnok, 1988 olimpiai bajnok, 1991 fedett palyan es szabadteren is vilagbajnok, 1993 vilagbajnok, 1995 ismet dupla, szabadban es fedett palyan is vb-t nyer, 1997-ben vilagbajnok. Vilagcsucsok — szabadteren: 1984: 585, 588, 590,594,1985:600,1986:601,1987:603,1988: 605,606,1991:607,608,609,610,1992:600,612, 613,1994: 614 (osszesen 17). Fedett palyan: 1984: 581, 582, 583,1986: 587, 592, 594, 595, 1987: 596, 597,1989: 603,1990: 605,1991: 608, 610, 611, 612, 1992: 613,1993: 614, 615 (osszesen 18). lagcsucslistara. A soron kovetkezo tizenegy evben (1994- ben ugrott utoljara) osszesen harmincbtszbr. Tizenhetszer szabadban, tizennyolcszor teto alatt. Romaban (1987) ket ugrassal (570 es 585) szerezte meg a vilagbajnoki cimet, negy esztendovel kesobb Tokioban (595) megismetelte gyozelmet annak ellenere, hogy serulten es bei njekcioz va allt rajthoz. Stuttgartban ismet csak ketszer lathattak a nezok, masodik ugrasa pontosan hat meter volt. Goteborgban ugyancsak ket magassagon probalkozott: gyoztes ugrasa az 592 cm-en csak harmadikra sikerult, aztan viszont vilagcsucsmagassag kovetkezett, de a 615 cm, bar nagyon remenykeltok voltak ki'serletei, nem sikerult. Atlanta utan eltunt Az elmult ev majusa ota nem volt hatmeteres ugrasa. Achillesz-fnserulese komolynak bizonyult, bar megprobalta a lehetetlent, Atlantaban az olimpian a selejtezo elott fel kellett adnia a versenyt. Aztan eltunt. Sokan mondtak, vege, Bubka halott. Bizonyitani az ellenkezojet, ez a tudat eltette. Ez adott erot, de ezt csak atheni feltamadasa utan vallotta be. „Az atlantai olimpia utan sokan lefrtak— kezdte mondokajat az atheni Olimpia stadion sajtoszobajaban. — Azt mondtak, Bubkanak vege, Bubka meghalt. Mint lathattak, ujra itt vagyok". Szeme veg ig pasztazott a jelenle vokon, hangjabol elegtetel erzodott. Szo mi szo, Bubka helyzete nem volt derukelto. S ezt maga tudta legjobban. Egyik orvostol a masikhoz ment, a legjobb szakembereket kereste fel, de a serult achillesfn egyre fajt. Az injekciok csak ideig-oraig enyhitettek a fajdalmat, Szergej mar jarni is alig tudott. „Nehez idoszaka volt az eletemnek, tele bizonytalansaggal. Egyes orvosok mutetet javasoltak, masok igyekeztek lebeszelni rola.“ Az operacio mellett dbntott. December 20-an Helsinkiben mutottek, nagy titokban. Egyetlen interjujaban sem arulta el, csak Athenba erkezven vallott szfnt. „Az ev elso harom honapjaban meg futnom sem volt szabad, az orvosok szigoruan megtiltottak. Ehelyettsokat usztam, erdsftettem. Aprilisban vegre elkezdhettem kocogni, majd futni, edzestervem naprol napra intenzfvebb lett. Ennek ellenere megbekeltem a gondolattal, hogy az ideny versenyein a bizonytalansag erzese kiser majd. "Nem egesz egyeves edzes utan junius 18-an megjelent versenyen abban a varosban, ahol decemberben mutobe kerult es 560 cm-rel btodik lett a mezonyben, s a kulonbozd talalgatasok kozepette ismet illegalitasba vonult, amelybol—a prostejovi bemutato kivetelevel—az atheni vilagbajnoksagig nem jott eld. A nagy visszateres „A vilagbajnoki elm sorsa 590 es 600 cm kozbtt dol el — josolta Athenba erkezven, s meg hozzatette, hogy egyetlen igazan komoly ellenfele az orosz Taraszov lesz, aki julius ota szinten a hatmeteresek klubjanak tagja. Szergej egy centimetert tevedett: 601 cm kellett a gyozelmehez egy izgalmas es nem mindennapi versenyben. Taraszov 596 cm-rel lett ezustermes, ez Atlantaban az olimp; i aranyra is eleg lett volna. Athenban kevesnek bizonyult. Szergej btodik nekifutasra (570-en es 591-en ket kiserlete volt, a 601-et efsdre ugrotta) megszerezte hatosik vilagbajnoki cimet. A rendezveny utolso napjan meg megprobalta foltenni az „i“-re a pontot, nekifutott a 615 cm-es vilagcsucsmagassagnak, de ugrani nem ugrott. „A 601 cm-es ugras utan fajdalmat ereztem es megijedtem—magyarazta.—Remelem, lesz meg alkalmam, hogy komolyan probalkozzam. “ Szergej car feltamadt. S ujra terveket szo a jovot illetoen. Az evezred vegen 1999-ben Sevillaban hetedszer is vilagbajnok szeretne lenni, s az ezredfordulo olimpiajan Sydney-ben olimpiai arannyal akar buesuzni. Otthon csak egy van: Donyeck! Monte Carloban, masodik otthonaban, es Berlinben, ahol csak keveset tartozkodik, Mercedese es Ferrarija biztonsagosan parkolhat apartmanja elott, a hideg Donyeckben vigyaznia kell, hogy ne veszftse el Volswagenjet, a Pontiacot es a Volgat. Jgazi otthonom itt van Donyeckben — mondogatja Szergej. — Itt el csaladom, barataim. Itt az anyanyelvemen beszel mindenki." Az egesz vilag tudja, hogy Bubka nem szegeny. Rudjaval multimilliomos lett — egy utanozhatatlan palyafutas soran. Megis visszavagyik szulovarosaba, ahol veluk el edesanyja Maria, s ott el fivere az ugyancsak rudugro Vaszilij is, o vezeti a Szergej Bubka Sport Klubot. Mar keszul az uj hatemeletes epul ete Donyeck kozpontjaban: tiz helyisegben a klub kap otthont, azonkfvul lesz benne 47 apartman, amelyet berbe adnak. Ezek egyike, ketszer akkora, mint a jelenlegi, Bubkaekotthona lesz. „A klub az en otletem volt, de az elnevezes nem tul vonzo. De a kilencvenes evekben, amikor letrehoztuk, az en nevem kellett a szponzoroknak. Semmi nines ingyen. S azoknak, akik irigylik, hadd mondjam el, hogy a sajatpenzem van benne, csak azert, mert tenni akartam valamit Donyeckert.“Tobb mint szaz rudat vitt haza, ezek darabonkenti ara 300 dollar korul mozog, s mindent elokeritett, amire sziikseg van. Szergej Bubka sokaktol elteroen, akik most csak bi'ralnak, azt allftja, ezzel adds mindazert a gondoskodasert, amelyet egykor kapott. Szergej felesege Lilja, az egykori tornasz neveli a gyerekeket, a 12 eves Vitalijt, aki Szergej egykori edzdjerol kapta nevet es a ket evvel fiatalabb Szergejt. A ket fiu Donyeckben jar iskolaba, ha ott vannak, egy ebkent magantanulokent vegzik a Monte Carlo-i francia iskolat. S maganedzo vezetesevel teniszeznek. Azok a percek, amikor focizhatnak, futkoshatnak a papaval, igazan ritkak. SEBOK MARGIT
