Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-13 / 16. szám
nemcsak 500, hanem 10 000 meteren is Kolcsonkenyer visszajar (s vele egy zsak penz) Haile Gebrselassiet az osloi Bislett-stadionban majd szetszedtek a riporterek. Tevesek, radiosok, ujsag- I'rok—mindenki szeretett volna elso kezbol megtudni valamit a 10 000 meteres futas uj — s egyben regi — vilagcsucstartojatdl, s a kis etiop szupersztar, sok mas csillagtol elteroen, mindenki keresenek keszseggel es turelmesen eleget tett. A gyors labu Haile, annak ellenere, hogy huszonnegy evesen az atletika egyik legnagyobb sztarja — olimpiai es ketszeres vilagbajnok—tovabbra is szereny. Es faradhatatlan. Huszonot kor megtetele utan is frissnek tunt, pedig a negyedik ki lometertol egyedul tette meg a tavot, a ket iramfuto seged reg kidolt. Sztarallurjei nincsenek, de azert az evek soran sok mindent megtanult: jol beszel angolul, igy kimeritdbbek lettek valaszai, magabiztosabb a fellepese. Amikor negy esztendeje Stuttgartban vilagbajnok lett, nagy jovdt josoltak neki. 6 csak mosolygott — es mondta a magaet. Aztan szamtalanszor elismetelte tortenetet... Egy evre ra, amikor a hollandiai Hengeloban, ahova batyja, a maratonfuto Tekeye emigralt, fantasztikus vilagcsucsot futott az 5000 meteren, aztan a soron kovetkezo vilagbajnoksag eveben menedzsere Jos Hermens, aki az ottani verseny igazgatoja is egyben, megismetelte hostettet a tizezren is. Ime a rovidke tortenet: Addis Abebeben egy kis srac naponta ketszer 15 kilometert tesz meg, persze futva, hogy eljusson az iskolaba, majd onnan haza. Kozben a nagy idolok jartak a fejeben... Fokent Miruts Jitter, aki 1980-ban Moszkvabol hazavitte mindket szam, az ot- es a tizezer aranyat, aztan az 1973-ban elhunyt legendas maratonfuto Abebe Bikila, aki 1960- ban Romaban, majd negy evvel kesobb Romaban is olimpiai bajnok lett. Kesobb bovult a sztori. Jos Hermens toldotta meg Haile tehetsegerol, lehetosegeirol, intelligenciajarol, gondos felkeszuleserol, amely csak nehany csucspontra iranyul. Ezert szerepel tervukben negy-ot verseny idenyenkent. Tavaly otszor allt rajthoz, az iden, Oslot is beleszamitva, negyszer. Az ideje nagy reszetotthon tolti Etiopiaban — nemregiben megnosu It, de nemcsak ez a „szerencsetlenseg“ erte, kozben atelt egy autobalesetet is vadonatuj Mercedesevel (a masodikkal, mert amikor az elsot nyerte a stuttgarti vilagbajnoksagon, meg nem volt hajtasi jogositvanya). Fonn a magas hegyekben keszul Wolde Mezkel edzo iranyitasaval. Oriasi csodalkozasomra a mester kitunoen beszel magyarul, ami Goteborgban deriilt ki. Haileval interjut keszitve az edzo is besegitett, s ott mondta el magarol, hogy Budapesten vegezte a Testnevelesi Foiskolat, majd ott doktoralt. „Tudok en meg gyorsabban is“, mondta a hengeloi tizezres vilagcsucs utan, amikor a 25 kort atlagosan 64 mp alatt tette meg. Ennek ellenere utana csak Goteborgban allt rajthoz, a kozbeesd idot Addis Abebaban toltotte. Kis csapatanak tagjai azert nem panaszkodnak. „A penz fontos, de csak az eredmenyek hozzak" — nyilatkozta annak idejen. „Ha lesznek eredmenyek, akkor jon a penz is“—tette hozza Jos Hermens is, s meg megjegyezte, hogy remelhetoleg az elkovetkezd evtized soran. Jiz ev?—rdkdnydddtt meg a kicsi etiopiai, de ekozben mosolygott. — Ez meg akar olni engem." Persze akkor mar meggydzoddtt arrol, mennyit kereshet — nemcsak vilagcsucsokkal. Akkor Hengeloban a rajtpenzhez 25 ezer dollart fizetett neki Hermens, Stockholmban, ahol visszavette tizezres vi lagcsucsat, amelyet tavaly augusztusban a marokkoi Szalam Hissou lopott el tole, mar 125 ezer volt a gazsija. Otvenezer a rajtert, ugyanennyi a vilagrekordert, a maradekot szponzora, az Adidas tette hozza. Persze, ennel joval tobbet kapott a hengeloi futoparbajt megnyerven. Egy nappal a torontoi Bailey-Johnson vagtaparbaj elott Gebreselassie es a masik futocsoda, Nourredine Morceli egymillio dollarert versengett, s a penzt az etiopiai vaghatta zsebre. A nagyszeru vilagcsucs utan mindenki azt akarta tudni, ott lesz-e az atheni vilagbajnoksagon. Tovabbra is kitartott amellett, amit a marciusi fedettpalyas vilagbajnoksagon tartott sajtoertekezleten mondott, hogy inkabb nem, mint igen. S ezen a tenyen nem nagyon valtoztatott az sem, hogy az Adidasnal mar elkeszult az erre az alkalomra szant kulon futocipd. „Nem tudom, segit-e — velekedett. — Meglatom meg, milyen lesz a palya, az ido, mert, ha olyan konyortelen, mint tavaly az atlantai olimpian, akkor kdszdnom, nem kerek belole." Mondja 6, de hogy az Adidas nem hagyja annyiban, no es Nebiolo ur (az IAAF fondke) sem, az is biztos. Stokholmban azt allitotta, nem vart ennyi javulast. A szakemberek viszont ugy veltek, ha az iramfutok tovabb birtak volna, esetleg Haile nem engedi ki a hajra vegett, 26:30 ala is kerulhetett volna. Sot, 26 percet sem tartanak kizartnak. Az otezren pedig 12:35-ot. Latva, milyen konnyeden szedi a labat a huszonotddik kor vegen is, az ember nem is csodalkozik. Csak egy dolog akadalyozhatna meg, ha rovidesen ugy dontene, atter a maratonra. Mert ez nem titkolt szandeka... Egy kis statisztika Az atletika torteneteben csak nyolc hosszutavfuto buszkelkedhetett azzal, hogy egyszerre tartja az 5000 es a 10 000 meter vilagcsucsat is. Az elso volt sorban a legendas finn Paavo Nurmi (1922—24), majd honfitarsa Taisto Maki(1939— 42), a csehszlovak Em/7Zatopek 1954-ben 3 honapig volt vilagrekorder, az orosz VlagyimirKuc 1957—60 kdzott, majd az ausztral Pon Clarke kovetkezett — 1965-ben 10 honapra iratkozott fel a listara, majd 1966—72 kozott huzamosabb idore, a finn Lasse Viren hat napig volt duplas 1972-ben, a kenyai Henry Rono 1978—82-ben, az utolso a sorban, az etiopiai Haile Gebrselassie 1995-ben negy napig. 1997. julius 4-ike ota ujra o a leggyorsabb mindket szamban. Hogy meddig — az a jovo titka. Mint a statisztikai adatokbol kiderul, kozuluk csak kettonek sikerult ismetelni... Haile Gebrselassie Sziiletett 1973. dprilis 18-an Arssiban (Etidpia) 10 000 m-en olimpiai ds kdtszeres vi- Idgbajnok, 5000-en vb ezustdrmes, mindket szdmban junior vilagbajnok (1992) A10 000 m eddigi torteneteben hatan futottak 27 percen belul. Az egyetlen, akinek ez ketszer is sikerult, Haile Gebrselassie volt: 26:31,32 Gebrselassie (Etiopia) Oslo 1997 26:38,08 Hissou (Marokko) Brusszel 1996 26:43,53 Gebrselassie Hengelo 1995 26:52,23 Sigei (Kenya) Oslo 1994 26:54,41 Tergat (Kenya) Brusszel 1996 26:56,78 P. Koech (Kenya) Brusszel 1996 26:58,38 Ondieki (Kenya) Oslo 1993 29:01,6 Zdtopek (CSSZSZK) Stard Boleslav 1953.11.1. 28:54,2 Zatopek Brusszel 1954.6.1. 28:42,8 lharos (Magyaror.) Budapest 1956.7.15. 28:42,8 Kuc (Szovjetunio) Moszkva 1956.9.11. 28:18,8 Bolotnyikov (Szovjetu.) Kijev 1960.10.15. 28:18,2 Bolotnyikov (Szovjetu.) Moszkva 1962.8.11. 28:15,6 Clarke (Ausztralia) Melbourne 1963.12.18. 27:39,4 Clarke (Ausztralia) Oslo 1965.7.14. 27:38,4 Viren (Finnorszag) Munchen 1972.9.3. 27:30,8 Bedford (N. Brit.) London 1973.7.13. 27:30,5 Kimobwa (Kenya) Helsinki 1977.6.30. 27:22,5 H. Rono (Kenya) Bees 1978.6.11. 27:13,81 Mamede (Port.) Stockholm 1984.7.2. 27:08,23 Barrios (Mex.) Berlin 1989.8.21. 27:07,91 Cheimo (Kenya) Stockholm 1993.7.5. 26:58,38 Ondieki (Kenya) Oslo 1993.7.10. 26:52,23 Szigel (Kenya) Oslo 1994.7.22. 26:43,53 Gebrselassie (Etiop.) Hengelo 1995.6.5. 26:38,08 Hissou (Mar.) Brusszel 1996.8.23. 26:31,32 Gebrselassie (Etiop.) Oslo 1997.7.4. SEBOK MARGIT
