Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-07-30 / 15. szám
Eteteleciszebbnapjaii Kipketer nem bontott zaszloq ................ *- - - -------------------------------------------—------------------------------------------------------------—'———————— A dan szolgalatban allo kenyai Stockholmban beallitotta Coe szakallas vilagcsucsat Regota allt szandekaban, hogy megjavftja a vilagcsucsot. De csak julius hetedike szombatjan jott ki a lepes, persze akkor is egy icipici szepseghibaval. A huszonhat eves, Daniaban elo kenyai Wilson Kipketer hajszalnyira ugyanannyit futott, mint 16 esztendovel ezelott 1981. junius 10-en az angol Sebastian Coe. A negyveneves konzervatfv kepviselot, aki nemregiben el veszftette szeket az angol Felsohazban, Kipketer megkimelte az ujabb csapastol, nem tbrblte ki a nagykonyvbol szakallas vilagcsucsat (1:41,73). Az atletika legoregebb vilagcsucsa, ugy tunik, tulsagosan eletkepes. Egyebkent, ami a ket kozds tulajdonost illeti, meg az eletben sohasem talalkoztak, de Kipketert idezve, o nem lesz a dolog elrontoja. „Nem repesek a boldogsagtol"— nyilatkozta Kipketer Stockholmban a DN Gala versenyen. Ami azt jelenti, hogy neki csak fel orom az brom, leven hogy osztozkodnia kell valakivel. A sved kbzonseg ugyan forron unnepelte, amikor egy helyett ket tiszteletkort is futott a stadionban, mellesleg zaszlo nelkul. Honfitarsa, a Svedorszagban elo Patrick Sumba nem minden el nelkul megkerdezte a rajt elott, milyen zaszlot hozzanak oda neki a ceiba. Kipketer diplomatikusan valaszolt: „Kerdezz meg ujra, ha majd ottleszek"I Ott viszont mar nem volt ido kerdezgetni. Elobb az ismetlessel volt elfoglalva, majd amikor megjelent az eredetivel szemben (1:41,74) egy szazaddal modositott ido, akkor mar masra ugyelt. Persze, lehet, hogy volt az egeszben egy kis turpissag is, hiszen Wilson Kipketer, aki ket esztendeje Goteborgban vilagbajnoksagot nyert Danianak a 800 meteres sikfutasban, az Olimpiai Alapokmany szerint meg mindig kenyai allampolgar, ugyanis Daniaban, ahol letelepedett es meg is nosult, az ottani torvenyek szerint csak het ev utan kaphat allampolgarsagot. Ez pedig majd jovore lesz. Hiaba remelte, hogy a vilagbajnoki cirri meggyorsitja az esemenyeket, Daniaban kivetelt tesznek majd vele, nem igy lett. Ezert nem indulhatott az atlantai olimpian, pedig nagyon szeretett volna otkarikas bajnok lenni. Csakhogy kenyai szinekben mar nem versenyezhetett, eldszor is mert nem indult a kenyai nagyon szigoru valogaton, no meg nem is indulhatott, mert elozo evben Daniaert nyert (a Nemzetkozi Atletikai Szovetseg szabalyai ezt lehetove teszik, amennyiben valaki allampolgarsagert folyamodik, az altala rendezett versenyeken ezt az orszagot kepviseli). Igy aztan az augusztus 1-jen kezdodo atheni vilagbajnoksagon megint dan mezben all rajthoz. Igy tette az idei parizsi fedett palyas vilagbajnoksagon is, ahol ketszer is szolozott—es ketszer adta a multnak honfitarsa, a nyolcszazas olimpiai bajnok Paul Ereng vilagcsucsat (vegul 1:42,67). Pedig akkor csak edzojenek akarta bizonyitani a Nandi torzs egykori tagja, hogy a felkeszules jo uton halad. Rossz vice? „Egyebkent nem hiszem, hogy az a fontos, milyen mezt viselek— nyilatkozta mar regebben. — Mindket orszag egyforman kozel all hozzam, de en elsosorban sajat magamert versenyzek". Nem ketszfnuskodik, tisztessegesen es oszinten bevallja. Amikor 1990-ben ugy dbntbtt, hogy Daniaba kbltbzik, tette ezt azert, mert tanulni akart — es meg gyorsabban futni. Mindkettdhoz idealis kbrulmenyeket keresett. „Kaptam ajanlatot amerikai iskolakbol, de az nem erdekelt, mert ott elso a sport, csak aztan a tanulas. Ezzel kapcsolatban kedvezo benyomast tett ram Skandinavia, s lapozvan otthon foldrajzkonyvemet, Dania mellett dontbttem. Bucsut vett hat Docars mamatol, Malakwen Bittok papatol, ket fiveretol David Kiprotichtol es Eliase Kipmelitol, no meg a farmtol, amely 200 meteres tengerszint feletti magassagban terul el. „A csaladom, amikor kbzoltem, megyek, elobb azt hitte, megbolondultam, aztan aztmondta, oke. Elvegre is, azert vagtam neki a vilagnak, hogy megalapozzam a jbvomet. A sajat eletemrol, a magam jbvbjerdl csak en donthetek." Wilson Europaba jovet foldmuvelest akart tanulni, de rajott, hogy e teren Dania is segftsegre szorul, igy a villamosmernoki kar mellett dbntbtt. „Lehet, hogy a tanulas nem epp a legjobb szorakozas, de eletem vegeig nem futhatok, s nem lehet mindenkibol edzo sem — veli. — Teny, hogy mine! gyorsabban futottam, annal tobbet kellett edzenem, ezaltal a foiskolan egyre nehezebb lett a dolgom. Magammal vittem a tankonyveket, ha versenyekre mentem, volt ido, amikor tavuton vegeztem tanulmanyaimat. A vizsgaltatokat nem erdekli, hogy en milyen idoket futok“. Wilson Kipketer Sziiletett 1970. december 12-en Kenyaban 1995-ben vilagbajnok lett 800 meteren, 1993-94-ben dan bajnok 1990 ota D£ni£ban el Nem futott az iskolaba, mint a tobbiek Sok millio kenyai gyerekhez hasonloan o is jatszva kezdett sportolni. Futballozott, ha kellett, tavolba mar harmasat ugrott, rajthoz allt, amiben csak kellett. Nem gyoztunk csodalkozni, hogy a tobbi kenyai futotbl elteroen futotehetseget nem az iskolaba futva megtett uton szerezte. „En aztan nem—nevet Wilson. —Az iskola kapuja kozvetlen szomszedsagban volt, csak szep lassan atsetaltam." Kipketer csak a hires Patrick Intezetben, ahol a 400 es 1500 meteres tav szinte mi ndegyiket kiprobalta. Jgy lettem nyolcszazas" — mondja nevetve. Koppenhagaban a Vesterboro utcaban levo Arikai fodraszszalonban levagatta hosszu hajat, vett egy biciklit, azon jart edzesekre, leven hogy jogosftvanya nem volt. Aztan jott egy vegzetes talalkozas: megismerkedett Pernille Falck-Hansennal, aki a Koppenhagai Atletikai Klub szineiben 200 es 400 meteren indult. Masfel evi ismeretseg utan ugy dbntbttek, megprobaljak a kozds eletet. Wilson Kipketer Goteborg elott azt nyilatkozta, sokkal nagyobb nyomas nehezedik ra igy, hogy Daniat kepviseli, mint ha kenyai szinekben indulna. Ez utobbi esetben egy lenne a sok kenyai eremeselyes kozul, igy viszont minden megingas azt jelentheti, hogy a kiralysag erme nelkul tavozik. Mert tul sok dan csillag Athenban sem lesz. Ezert is furcsallotta Wilson Kipketer, hogy a Dan Kiralysagnak tett szfvesseg — a goteborgi vilagbajnoki cim megnyerese — sem gyorsitotta meg a burokratikus eljarast. Pedig ot millio dan szurkol erte — es szurkolt volna Atlantaban is! Kipketer, aki sokkal gyorsabban szedi a labat, mint pergeti a nyelvet (valojaban eleg szukszavu), ezt a tenyt, mint sok mas mindent, nem kommental. „Az en dolgom, hogy fussak, nem pedig, hogy legendakat mese//ek—-nyilatkozta, s azokkal a megallapitasokkal kapcsolatban, amelyek arrol szolnak, hogy Coe es Paul Ereng utan o az egyetlen idealis nyolcszazas alkat, meg hozzatette. —Nem tudom, de azt igen, hogy ezentul sohasem jelentem be, hogy mikor, hogyan es miert leszek vilagcsucstarto". A 800 m-es vilagcsucs fejlodese: 1:46,6 Rudolf Harbig (Nem.) Milano 1939.7.15. 1:45,7 Roger Moens (Bel.) Oslo 1955.8.23. 1:44,3 Peter Snell (Uj-Zel.) 1962.2.3. 1:44,3 Ralph Doubell (Ausztr.) Mexico 1968.10.15. 1:44,3 Dave Wottle (USA) Eugene 1972.7.1. 1:43,7 Marcello Fiasconaro (01.) Milano 1973.6.27. 1:43,50 Alberto Juantorena (Kuba) Montreal 1976.7.25. 1:43,43 Alberto Juantorena (Kuba) Szofia 1977.8.21. 1:42,33 Sebastian Coe (N. Brit.) Oslo 1979.7.5. 1:41,73 Sebastian Coe (N. Brit.) Firenze 1981.6.10. 1:41,73 Wilson Kipketer (Dan.) Stockholm 1997.7.7. SEBOK MARGIT
