Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-10-10 / 17. szám

Negyveneves a zselizi gimnazium Jelentos hatarko... „A Zselizi Magyar Tanitasi Nyelvu Gimnazium negy evtizede szolgalja a Garammente magyarsagat. Ennel nemesebbet es fon­­tosabbat nem is tehet. Ez a kiildetese!" (dr. Biro Belane: Iskola a vegeken) Zseliz nevezetessegei koze tartozik a Schubert-park, benne az Eszterhazy­­kastely, es a park teriileten ki'vul eso Ba­­golyvar. A fo utcan meghuzodo gimna­zium epulete is a nevezetessegek ko­­ze sorolando. Neveztek Zselizt a Garamvolgye gyongyszemenek, Schubert varosanak es a folklorfeszti­­valok mekkajanak. Gimnaziuma igen fontos kuldetest tolt be a regioban, otthont es tanulasi, muvelbdesi lehetoseget nyujt a ma­­gyar diakoknak. Dobroviczky Laszlo polgarmestertol tudom, hogy a negyven eve alatt ezernyolcszaz erettsegizoje volt a gimnaziumnak. „De nem akarmi­­lyen diakok, hanem akadt kozottuk sok vordsdiplomas is az orvosi, mernoki es pedagogia palyan, ami egyben szep el­­ismeres az alma maternak"- mondta dr. Princzkel Jozsef, a gimnazium volt tanara... A gimnazium diakja volt tobbek kozbtt Mokos Attila, most szinhazigazgato es Skronka Tibor szi'nmuvesz; a holgyek kozul Mikola Aniko kbltbnb es N. Kakarov Szilvia, aki radios lett, valamint V Kabai lldiko, a Garamvolgy foszer-L. Erdelyi Margit kesztoje. De itt erettsegizett a gimna­zium jelenlegi igazgatoja, Gubik Erno ta­nar, valamint Abel Gabor, a kulturhaz igazgatoja is, akire mint a Zselizi Napok szervezojere, illetve a Levai jaras Csemadok-titkarara emlekezhetnek az olvasok. A gimnazium egykori tanarai kozul L. Erdelyi Margit a Nyitrai Peda­­gogiai Foiskola Hungarisztika Tansze­­ken folytatta aldasos munkajat, amely­­nek ket esztendon at a vezeto tanara volt. OndruszAnna a magyar es a szlo­­vak nyelvet tanitotta, am ez ev szeptem­­beretol az ipolysagi egyhazi gimnazium­­ban folytatja a neveldi-oktatoi munkat.- Miert tavozottZselizrol?-erdek\6d­­tern az iskolavaltas oka irant.- Nagyon nehez volt dontenem, meg­­szerettem Zselizt, az embereket, szu­­loket, diakokat es termeszetesen a gim­nazium tanari karat. De kozelebb akar­­tam kerulni Ipolysaghoz, a csaladi feszekhez, es adodott a lehetoseg. A Zselizen szerzett tapasztalatokat bose­­gesen tudom majd kamatoztatni Ipoly­­sagon... Szeptember 20-an, a gimnazium ala­­pi'tasa 40. evfordulojanak dfszunnepe­­lyere valamivel kilenc elott erkeztem Gubik Jenoigazgato ur irodajaba. Csak ketten tartozkodtak ott, az igazgato ur es Skronka T/bor szi'nmuvesz. A pilla­­natnyilag mas palyan dolgozo szi'nesz is az iskola oregdiakja. Megragadva az alkalmat, megkerdeztem:- Hogy tud egy verbeli szi'nesz szin­­haz nelkul elni?- Nem tud. En sem tudok, eppen ezert foglalkozom a studio novendeke­­ivel es amator szinjatszassal. Pillanat­­nyi kuldetesem is egybevag a hivata­­sommal, hiszen az unnepi musort en fo­gom vezetni - hangzott a valasza. Lassan szallingozni kezdtek a vende­­gek: sorban brkeztek az iskola nyugdi­­jas tanarai, koztuk Sipos Bela tortenesz, akivel nyomban helytorteneti dolgokrol A gimnazium volt diakjai valtottam nehany szot; de kezet razhat­­tam Ujvary Laszloval is, s a vendegek kozbtt ott volt Dolmk Erzsebetes Szobi Kalman is az Egyuttelestol. Az unnepi musor a helyi kulturhazban zajlott. Viczencz Zoltan, a gimnazium di­Viczencz Zoltan akja Kulcsar Tibor Gyokerek ci'mu ver­­sevel teremtett hangulatot. Az unnepi szonok termeszetesen az iskola igaz­gatoja, Gubik Jeno volt. Bevezetojeben Fridrich Oetingert{]8. szazadi gondol­­kodo) idezte: ,Adassek nekem annyi lel­­kiero, hogy mindazt elfogadjam, amin valtoztatni nem tudok, es batorsag, hogy mindazt megvaltoztassam, amire kepes vagyok, es bolcsesseg ahhoz, hogy el ne tevedjek kozottuk!" Gubik igazgato urat a varos elso embere. Dobroviczky Laszlo polgarmester kovet­­te, majd dr. Princzkel Jozsef nyugdi'jas tanar az elmult negyven esztendo ta­pasztalatairol szamolt be, s a jbvore va- 16 tekintettel mondott lelkesfto szot. A Rakoczi Szovetseg kuldotte atadta az iskola igazgatojanak a Rakoczi Emlek­­ermet, es ezzel az unnepi ceremonia veget is ert volna, de az iskola noven­­dekeinek musora meg hatra volt, amely zongoraszoval kezdoddtt, majd az isko­la irodalmi szinpadanak eloadasa kovet­­kezett. Nagyon szinvonalas mu'soru­­kat Gubikne H. Maria tanarno alh'totta ossze es tanitotta be. Bizony a tortene­­lem forgatagaban robogo szekerunkon kell, hogy „fel szavakbol" is megertsuk egymast, ha elni es „talpon maradni" Dobroviczky Laszlo polgarmester akarunk. Az unnepseg Puspoki Nagy Peter eloadasaval fejezodbtt be. Az erdeklo­­do kozonseg ket tarlatot is megtekint­­hetett a kulturhaz kistermeiben: Szilva Jozsef grafikait, valamint egy fotokial­­h'tast a gimnazium negyven esztende­­jerol. Delutan fellepett a Schubertenek­­kar, tancoltak a zselizi neptancosok, es musort adott a vamosladanyi Tormas egyuttes. Az „oregdiakok“ talalkozojaval jo han­­gulatban zarult az egesznapos rendez­­veny, melyen visszacsengtek Gubik Jeno igazgato ur szavai: „Kellaz unnep, a megemlekezes; kell a buszkeseg es meltosag, merta maidiaknakes tanar­­nakkotddest, egyenes tartast ad. Az un­­nepek akkor lesznek szepek - az evek mulasavalis emlekezetesek- ha ekes­­se varazsoljuk... MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei) Gubiknb H. Maria tanarno Skronka Tibor szi'nmuvesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom