Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-17 / 3. szám

Jonathan J. Joker: Ki koran kel, azt a hideg leli Lazas B. Odon azon keves embe­­rek koze tartozott, akik utalnak koran kelni. Valogatott karomkodasait hajna­­li fel hatkor vagta ebreszto masinaja fejehez, ha ugyan nem a masinat a falhoz. Egyre turelmetlenebbul tapo­­gatta az ejjeliszekreny tetejet. A szemuveget szerette volna megtalal­­ni. „Pedig hatarozottan emlekszem, hogy ide tettem!” - dunnyogte, es le­­hamozta magarol a takarot. Kabult fej­­jel allt fel, csinalt nehany karkorzest, majd amikor a harmadik tompa puffa­­nast hallotta maga kdrul, hatranezett. „Ez is Margareta otlete volt - gondolta ezek a cserepes novenyek a lakas­­ban!” Margaretanak termeszetesen a feleseget hivtak, aki neha vegelatha­­tatlan kormondatokban zuditja ra munkahelye, a Kolni- es Pumpagyar pletykait. A szoaradaton Odonunk rendszerint elalszik, sot az utobbi idoben kizarolag unalmas csacsogas­­ra tud elaludni. Ott allt a huto elott, es sehogy sem ertette, hova tunt a rud szalami, amit este a vacsora elfogyasztasa utan oda helyezett a felso rekeszbe. Ra­­erosen visszacammogott a szobaba, de mivel ezuttal sem talalta a szem­uveget, gyorsan nekilatott a te­­afozesnek, mert a mutatok veszesen kocogtak elore a faliora szamlapjan. A radiobol kellemes zene szolt, s 6 majdnem elbobiskolt, amikor hirtelen felkapta a fejet. Nem akart hinni a fu­­lenek. Hallgatodzasokon es piszkald­­sokon edzett szep, nagy fulei voltak pedig. Amikor a lakasban valaki dtodszor is lehuzta a vecet, felallt, s korbe-kor­­be jarkalt a konyhaban. Utalta a varat­­lan helyzeteket. Ivott egy korty teat, joleso melegseg aradt szet benne, csupan a szive taje­­ka maradt hideg. Mert ugye, ha pilla­­natnyilag egyedul van a lakasban, es be van zarva az ajto, akkor ki szora­­kozik a vizobh'teses szerkezettel?!? Odon harapott a vajaskenyerbol, s ugy a nyolcadik lehuzasnal elindult a hangforras iranyaba. A biztonsag ked­­veert a kezebe vett egy palacsinta­­sutot is, hatha valamilyen klozetmani­­as betorovel akad dolga... A kis helyisegben egett a villany. Odon egyetlen biztos mozdulattal fel­­rantotta az ajtot. Barmilyen latvanyra szamitott, de erre az egyre nem. Ugy allt ott, mint akinek hirtelen megfagyott a vdre, vagy elfelejtette a kovetkezo mozdulatot. Szaja lassan szetnyilt, mint Ali baba elott a barlang, szeme kisse kidulledt, szajaban egy felbeszakadt nyeles mo­­corgott turelmetlenul. A WC-ben egy kb. 1 meter negyven magas, zold szinu, emberre hasonlfto leny dllt. Neha meg-megigazitotta ap­­rocska orran a szemuveget, amit Oddntol vett kdlcson, elegedetten gri­­maszolt hozza, majd sipito sdhajtassal nagyot harapott a kezeben tartott rud szalamiba. Aztan levette a szemuve­get, majd ujra felprobalta, mintha ez lenne a vilag legtermeszetesebb dol­ga, majd hatrafordult, es lehuzta a ve­cet. Szaja helyen apro, egyenes vo­­nalka latszott, s ezt most valami kun­­cogasfele hagyta el. Hosunknek atfutott az agyan, hogy 6 most meghaborodott, reszeg, vagy egeszen egyszeruen csak almodik. Sokat hallott es olvasott mar az „ide­­genekrol”, hitte is meg nem is a szem­­tanuk beszamoloit, de most ez az egesz annyira groteszk es hihetetlen volt... Varta, mikor tunik el a latomas. Hiaba vart. A leny nagy gonddal megtdrolte a szemuveget a vecepa­­pirban, ujra az orrara illesztette, majd harapott hozza egy pofa szalamit. Odon vallat vont, becsukta a WC aj­­tajat, es belenezett az eloszobatukor­­be. Igen, semmi ketseg, ez a karikas szemu, borostas, borzas, meghiilyult tekintetu egyen - ez 6...I „Tudtam, hogy ez lesz a vege!” - gondolta, mi­­kozben melysegesen sajnalta onma­­gat. Meg volt rola gyozodve, hogy a tulfeszitett munkatempo bant el vele ilyen gyalazatosan. Megkereste a pdtszemuveget es ra­­erosen befejezte a reggelizest. A munkahelyen mar ugysem mentheti ki magat azzal, amit a retyon elobb la­­tott. Fonoke feje elobb szep cekla­­szinure valtozna, homlokan hajokotel vastagsagu erek dagadnanak ki, s jobb esetben elkuldene orvoshoz. Rosszabb esetben a bolondokhaza­­ba. (De ott legalabb nyugodtan kialud­­hatja magat az ember!) Orvos? Nem is rossz otlet! Meg kell vizsgaltatnia magat, meg mielott a kor elhatalmasul a szervezeten. Magara kapkodta a ruhait, s elmenteben meg egyszer benyitott a WC-be. A leny a vece lehuzojat pofozgatta. Ja, es kun­­cogott! Lazas B. Odon bezarta a lakast, es sietett a villamosra. Most nem tolako­­dott, raerosen fellokott nehany kesonjdvot, s mar zarult is mdgotte az ajto. A vegallomason szallt le. Ndhany le­­pessel elerte a poliklinika epuletet. A rendeloben turelmesen varakozott. Eszebe jutott az a kis zold figura. Ezen hangosan felnevetett. A tobbi beteg homlokrancolva elhuzodott melldle. Odon gyogyithatatlan betegnek erezte magat, s ez a gondolat furcsa modon feldobta. Mar be is tervezett egy cikksorozatot a Szorozd Magazin hasabjaira. Meg hires ember valhat belole! Bar az a teny aggasztotta, hogy ha a leny csak latomas, akkor nines magyarazat a szalami es a szemu veg eltunesere. Vegre Odont szolftottak. A kovet­­kezo pillanatban mar ott allt dr. Roka­­vari Erno elott. Az orvos fel sem ne­­zett ra, mivel eppen egy keresztrejt­­venyt fejtett. Abba rott gondterhelt arc­­kifejezessel nehany nyomtatott betut.- Kohog? Faj a feje? Zsibbad a tu­­deje? Megmergezte az anyosa? Hol szur? Hol szaggat? - tette fel rutin­­kerdeseit a doki, s lecsapott a vfzszin­­tes 17-re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom