Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-10 / 9. szám

A bioritmusok Az elet, az elctmukodes egyik jellcmzoje a ritmusos valtozas. A kiilonbdzd szervek mukodcse szabalyos ciklusokban hoi gycngebb, hoi erosebb. Mi sem bizonyitja ezt jobban, mint peldaul az alvas es az ebrenlet ritmusos valtakozasa. Vagy cgy masik bizonyitekkent emlitheto a mcnstruacio: szabalyos ido­­kozdkbcn, tehat ciklusosan jelentkezik. A kinai orvosok mar cvsza­­zadokkal ezelott felallitottak az ember szerveinek orarendjet: hogy melyik szervnck mikor van a pihenoideje. A modern orvostudomany kiildnosen az utobbi idoben foglalkozik bchatdan a ciklusos valtozasokkal. Ez az uj tudo­­manyag a kronobiologia. Ennek is tobb agazata van, mint a kronofarmakologia, amcly azt mutatja, hogy egyes gyogyszerek mikent hatnak reggel es mikent este, vagy ejjel. A kronoterapia azzal foglalkozik, hogy a gyogykezelest mikent befolya­­solja a napszak. A krono­­farmakologia es a kronoterapia hivei szerint nem csupan azt kellene rairni a gyogyszerekrc, hogy eves elott, vagy eves utan szedjuk, hanem azt is, hogy a nap melyik orajaban, mert egyes gyogyszerek egeszen maskent hatnak nappal, es maskent hatnak ejjel, a piheno idejen. A cortisol-ritmus A szervek ritmusos orarend­­jenek mcgfelelden valtozik a hormonok, enzimektermelddese is. Ezt meg azoknak az orvosoknak is figyelembe kell venniuk, akik kevesbe hivei a kronobiologianak. Peldaul mindenkiben, aki ejjel alszik, es nappal dolgozik, ejszaka olyan alacsony a vereben a cortisol-szint, hogy a mellek­­vese-elegtelenseg (Addison-kor) teves diagnozisahoz vezethetne az orvost. Ezzel szemben 12 draval kesobb a cortisol-szint olyan magas lehet, hogy a Cushing-korra utalna, ha nem vennek figyelembe a meres idopontjat; azaz az emlitett hor­­mon ritmusos valtozasat. A cortisol-ritmus valtozasa a gyomorfekely megallapitasara is szolgalhat. A fekelyes beteg Cortisol-szintjenek maximuma ugyanisjoval kesobbjelentkezik reggel, mint az egeszsegesnel. Es ha mar a gyomorfckelynel tartunk, emlitsiik mcg azt is, hogy a fekelyes ember gyo­­morsav-kivalasztodasanak ritmusa is elter a normalistol es ezzel kapcsolatos Ardamatski professzor megfigyelese, hogy a gyomorfekelyes betegek sza­­mara megfelelobb az ejszakai ctkezes. Kiilonfele ritmusok Mindenesetre a kronobiologia „fiatal“ tudomany, es az el­­mondottak arra utalnak, hogy a kutatas a jovoben meg sok er­­dekes es gyakorlatilag hasznos megfigyelest eredmenyez. A kutatasi fcladat koze tartozik annak megallapitasa is, hogy milyen ciklusu ritmusok letez­­nek. Egyclorc legclfogadottabb es a legjobban ismert a 24 oras, a nap-ej ritmus, mas neven a circadian-ritmus. (Circa dies, cgy nap koriili). Ezenkivtil az elettani mu­­kodesiinket befolyasoljak a circaseptan (egy het koriili), a circatrigintan (egy holdhonap koriili) es a circaanualis (egy ev kbriili) ciklusok is. Abioritmus kiszamitasa A legvitatottabb ciklusok koze tartoznak az ugynevezett biorit­musok. A bioritmus mtiveldi es hivei szerint az ember testi ereje 23, erzelmi allapota 26, intel­­lektualis kepessege pedig 33 naponkent ritmusosan hullam­­zik, emelkedik es siillyed. Ez azt jelenti, hogy peldaul a testi eronk a sziiletes pillanatatol kezdve 11,5 napig fenn van es 11.5 napig lenn. Meg pontosab­­ban, a 23 napos ritmus hullama 7.5 napig felfele ivel, majd fokozatosan lefelc. 11,5 nap utan a ritmus hullama megkezdi utjat a hullamvdlgyben. llyenkor va­­gyunk testi leg gyengebbek: es a leggyongebbek a ritmus harom­­negyed reszenel, tehat a 10 - 11. napon. Ugyanigy valtozik a szellemi kepessegiink es a lelki eronk is. Az clmelet szerint ez a 23,28 es 33 napos ritmus a sziiletes pillanatatol kezdve hullamzik. Tekintve, hogy a hullamok kii­­lbnbbzo hosszusaguak, a harom ritmus hullamhegyei es hullam­­volgyei egymashoz viszonyitva mindig masmilyen helyzetben vannak. Hol fenn van a testi ero hullama es lenn a szellemi ke­­pesseg hullama stb. Erosek, okosak es jdkedvuek vagyunk egyszerre, ha mind a harom hullam gorbeje fenn van. S forditva. Sajnos a harom ke­­pesseg targyi Iagos meresere meg nines modszer, tehat a teoria he­­lyessegenek teljes bizonyitasa is lehetetlen. Ma mar kiilonfele orak, sot komputerek vannak annak kisza­­mitasara, hogy mikor milyen fa­­zisban van bioritmusunk. Nyu­­gaton utcai automatak is mu­­kodnek, amelyckbe betaplalja a kivancsi ember sziiletesenek da­­tumat, es a gep kidobja a ritmus­­gorbek aznapi allasat. A biorit­mus persze ceruzaval is kisza­­mithato. A bioritmusnak sok hive van es sokan vannak olyanok is, akik nem hisznek benne. Talan jobb hinni, hogy borura derti jon. dr. M. M. GdGDssd A nyers sonkamaradekot salatakhoz es leves­­betetekhez is felhasznal­­hatjuk, de ne hasznaljuk fel parolasra es siiteshez, mert magas sotartalma elveszi az etelek izet. A zsfros husszeleteket siiteskor sozzuk es bor­­sozzuk meg alaposan, mert kiilonben iztelen lesz a suit. A sovany hus­szeleteket kevesbe kell sozni, a suit konnyen kiszarad es ragos lesz. Kiildnosen jdizii lesz a kave, ha az droit kavera egy csipet sot vagy meg­­felezett keseru mandulat szorunk. A hiivelyes gyorsan meg­­puhul, ha csak fozes utan sozzuk meg. A tej nem fut ki, ha a labas szelet keves vajjal meg­­kenjiik. Fiistifecske Hirundo rustica Egesz Europaban, Azsia nagy reszen, Eszak- Amerikaban nagyon elterjedt. Az europai fecske a Szaharatol delre telel. 18-23 cm hosszu. Szeptemberben vonul el, es aprilis elejen ter vissza. A him es a tojo kozdsen epiti csesze alaku feszket, sargolyok es nyal keverekevel, fuszalakbol, szorrel es tollal belelik. 4-6 feheres, roten es ibolyaszinu foltokkal tarkalt tojast tojik. 14-16 napig kotlik, a fiokakat 3 hetig mindket sziilo eteti. Kirepulesuk utan csapatosan ejszakaznak a nadasban. Roptukben kapjak el a rovarokat. VedettI

Next

/
Oldalképek
Tartalom