Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-21 / 8. szám
Ogy M M ya* - kotoja elhunyla utan ,e,ede? „ ereievel emelw6 .n.nav.1 a «r“l5ES. Much* S"m’afXdSlo «,lk kitunooaab TM„bert Museum rendezett la ’ E utobbi tarlat ban Pragaban majd Pozsonyban is bemutatta ^--------dfons M ucha a morvaorszagi Ivanciceben szuletett. Szulei hivatalnoki palyara szantak, de 6 mar tizendt eves koraban Becsbe ment, hogy muvesz lehessen. Elobb szinhazi diszletrajzolokent dolgozott - kozben esti iskolaba jart -, majd 1885 oszen Munchenbe ment. Az ottani mutermekben ekkor nagy, vallasi es tortenelmi targyu kompoziciok keszultek: a modernebb szellem ezektol idegen volt. Ezert ket ev multan Mucha meg tovabb, Parizsba ment: elobb a Julian, majd a kisse haladobb szellemu Colarossi-akademiara jart. Mar ekkor rendszeresen vallalt folyoirat-illusztralast, cimlaptervezest: ebbol tartotta el magat. A Le costume au theatre cimu lap szamara pedig barataival egyutt szinpad- es kosztumterveket keszitett. Ez arra kesztette, hogy rengeteg tanulmanyt rajzoljon. Mindenutt „skiccelt”, ahol csak megfordult: az allatkertben, a parkokban, a piacon. Erdeklodese hamarosan a preraffaelitak es a japanok diszitmenyes muveszete tele fordult. (Ez utobbi egyebkent kulonosen nagy hatassal volt a korabeli francia festeszet alakulasara.) Mucha ebben a muveszetben olyan uj gondolatokat talalt, amelyekkel az akademiakon nem ismerkedhetett meg. E muvek segitsegevel alakitotta ki sajatos, egyeni stilusat - ezt egy idoben a korabeli ujsagok valosagosan is Style Muchanak neveztek ami nem volt mas, mint a szecesszio egyik nagyszeru fajtaja. A Gismonda-plakat Eleteben 1894 karacsonya ujabb nagy fordulatot hozott. Sarah Bernhardtnak, a nagy francia szinesznonek Sardou Gismonda cimu uj darabjahoz surgosen plakatra volt sziiksege. Muchat - aki a nyomdaban egy fontos munkan dolgozott - Brunoff, a nyomda vezetoje megbizta ennek elkeszitesevel. Igy jott letre a Gismonda plakatja, s innen datalodik Mucha kapcsolata Sarah Bernhardttal meg a Renaissance Szinhazzal. A Gismonda - ellentetben az akkoriban keszult fekvo teglalap alaku plakatokkal - allo teglalap alaku volt. Keskeny es hosszu: nem harsogott a voros rikito szineitol, hanem a lila, a rozsaszin, a zold, a barna es az arany visszafogott harmoniajara epult. Sikerenek A szecesszio es Plakatok, pannok, szinpadkepek titka epp abban rejlett, hogy Mucha a maga csendesebb szinvilagaval es a korvonalakra epitett rajzaval meg tudta ragadni a szineszno egyeniseget. A kiragasztott plakat nagy feltunest keltett. Hamarosan ujabb munkak is kovettek, mert Sarah Bernhardt az eljovendo szinmuvek plakatjainak es kosztiimjeinek elkeszitesere hateves szerzodest kotott Muchaval. Az uj kapcsolat mas megrendeleseket is hozott. Mucha igen sokat rajzolt es festett: plakatot keszitett a Ruinard pezsgogyaros ceg, a Corilleux es Cassou Fils kiadovallalat szamara, tovabba fogpasztat, furdotablettat, cigarettapapirt, csokoladet, gyermektapszert is nepszerusitett. Kiadoja, Champenois a Sarah Bernhardtnak keszitett plakatok nagy sikere nyoman kezdte meg a diszes pannok kiadasat. Ezek abban kiildnbdztek a plakatoktol, hogy nem volt szoveguk. Tartos papirra vagy selyemre nyomtak oket, be lehetett keretezni es a falra akasztani valamennyit, vagy pedig az akkor oly divatos spanyolfalak diszitesere szolgaltak. 1896-ban nyomtak a Job cigarettapapir nagyszeru plakatjat: ezen egy bordurrel ovezett belso sikon jelenik meg a papirt reklamozo elveteg, leomlo haju nd alakja. A vegleges sikert az 1897. evi juniusi kiallitas hozta meg neki. A tarlatra a Szazak szalonjaban kerult sor, s ott a muvesz teljes korai munkassagat bemutattak. Mucha gyors munkaja a nyomdat is hasonloan sebes tevekenysegre kesztette. Ezert a Montparnasseon a rue de la Grande Chaumiere-ben uj mutermet berelt, s ott szinte futoszalagon keszultek muvei. Mialatt az egyik lapot befejezve uj lap megrajzolasahoz kezdett, a nyomdaszok mar kore vittek a kesz oldalt, s igy Mucha a helyszinen ellenorizhette a litografia szineit. Igy ke-Az llsee-cimlap A Job cigarettapapir plakatja
