Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László Bernát: „Ha én zsidó lennék, cionista lennék”. Prohászka Ottokár és a keresztény cionizmus kérdései
Prohászka Ottokár és a keresztény cionizmus kérdései 109 tetni kívánjuk a képviselő urat, hogy a cionizmus nem az antiszemitákat, hanem a zsidó nép jövőjét szolgáló mozgalom”.66 Szalay László korábban érdekes tanulmányt közölt Prohászka zsidó sajtóban megjelent nekrológjairól. Tény, hogy az Egyenlőség a püspök nekrológjában nem említette meg Prohászka antiszemitizmusát, s a cionista sajtó is méltatta életútját.6? Ehhez külön adalék lehet, hogy az Egyenlőség - mely a századfordulót követően, de különösen Szabolcsi Miksa halála és az „ellenforradalom” között markánsan „progresszív” álláspontot képviselt - korábban baloldali gazdasági nézetei és társadalmi igazságért való felszólalásai miatt méltatta Prohászkát, megannyi cikkben dicsérve a püspök „modern”, „liberális” és „haladó” szellemét.68 Ezek a cikkek 1918-tól a fokozatos meglepődésből váltanak át nyílt támadásba,69 s dacára néhány, 66 Schönfeld József: Válasz Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő úrnak. In: Zsidó Szemle, 1921. január 28.1-3. p. 67 Szalay László: Zsidó sajtóorgánumok Prohászka-nekrológjából. In: Prohászka- tanulmányok, 2012-2015. Szerk.: Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 302-319. p., küln. 306., 314-315-, 319- p. 68 Két semleges korai cikkért ld.: Zempléni ÁRPÁD: Pápista szocializmus. In: Egyenlőség, 1897. január 17. 5-6. p.; Keresztény és katolikus társadalmi politika. In: Uo., 1901. november 10. 4. p. A hangnem innentől dicsérő a lap hasábjain: A pécsi kongresszus. In: Uo., 1907. október 13. 1. p.; MEZEY SÁNDOR: Prohászka püspök. In: Uo., 1910. október 23. 2-3. p.; Glosszák a hétről. In: Uo., 1910. november 13. 3. p.; Botond: Zsidók és rendőrök. In: Uo., 1911. január 22. 3. p.; HEVESI Simon: Hit és tudomány. In: Uo., 1911. augusztus 20. 3-5. p.; KISS Arnold: Prohászka püspök tanítása. In: Uo., 1912. november 17. 21. p. Kiemelkedően pozitív Kiss Arnold rabbi értékelése, miszerint minden szépen szónokló fiatal rabbi „zsidó Prohászka szerepre vágyik”, illetve egy 1916-os (!) cikk, mely szerint Prohászka „világosság a sötétségben”, mert „jól esik hallani,” hogy „üti azokat, akik a zsidókat ütik”. Ld.: Kiss Arnold: Emlékezések. In: Uo., 1911. december 3. 3. p. (melléklet); Glosszák a hétről. In: Egyenlőség, 1916. december 16. 4. p. 69 Az elforduláshoz ld.: Mezey Sándor: Levél Prohászka Ottokárnak. In: Egyenlőség, 1918. június 1. 1. p.; Steinherz Jakab: A legújabb keresztes hadjárat. In: Uo., 1918. július 6. 8. p.; Mezei Ernő: Próféta vagy demagóg? In: Uo., 1918. július 13.1. p.; Levél a Szerkesztőhöz. In: Uo., 1918. július 20. 6. p.; Vázsonyi Vilmos: Elég volt! In: Uo., 1918. szeptember 5.1. p.; Ballagi Ernő: A méreg. In: Uo., 1918. szeptember 23. 6. p.; Mezei Ernő: Hungarizmus? Megjegyzések az új magyar inkvizíciós hadjárathoz. In: Uo., 1918. október 5. 1-4. p.; Hevesi Simon válaszol Prohászkának. In: Uo., 1922. október 14. 6. p. Jól megfigyelhető az Egyenlőség fokozatos támadásba lendülése a következő két cikken, mely először még azt feltételezi, hogy az egyébként jóindulatú Prohászka csupán félretájékozódott a zsidóság ügyében, később azonban már a nyelvezetét is „haladóból” „középkorivá” minősíti. Ld.: Jól megy Szatmár vármegye zsidó tisztviselőinek. In: Uo., 1921. június 25. 11. p.; Prohászka Ottokár exportálja az antiszemitizmust. In: Uo., 1921. szeptember 17. 5. A csalódás érzését Prohászkával kapcsolatban szintúgy élesen mutatja meg egy 1921. februári cikk, mely még emlékezett „azokra az időkre, mikor zsidó írók, tudósok és újságírók tömjénezték körül és hódoltak” a püspöknek, illetve Szatmári Mór egy évvel későbbi Írása, mely így kezdte sorait: „Jóságos teremtő Isten! Micsoda óriási különbség van aközt a Prohászka Ottokár püspök közt, aki a háborúban elesett Zuboly hírlapírótársam temetésén ott a kerepesi temetőben, főpapi ornátusban’ igazi emberszeretettől áthatott, fenséges felekezeti türelmesség szellemétől sugárzó gyászbeszédet mondott,
