Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években
106 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) jelentés, aki szerint a francia példát követve Magyarországon is rendeletileg kellene megtiltani a hittanoktatást. A jelentés melléklete számadatokat tartalmazott az úrnapi körmeneten résztvevőkről is. A beérkezett beszámolók szerint 95 községben tartották meg a körmenetet, 3 városban és 16 községben a megelőző évvel ellentétben azonban nem került rá sor. A jelentés szerint a résztvevők száma is alacsonyabb volt az 1951-es évvel ösz- szehasonlítva, 56 200-ról 49 900-ra csökkent. Külön tanulmányra érdemesek azok a jelentések, amelyek az egri érsekség és papjainak 1956-os szerepét értékelték. Jelen dolgozatban csak azt a tendenciát szeretném kiemelni, amely Borai Emil 1957-es jelentéseiben már markánsan jelentkezett. Egyre többen voltak jelen az egyházi rendezvényeken, a miselátogatások és gyónások száma is növekedett. Ezt az irányt erősíti Borai Emil egyházügyi főelőadó 1959 áprilisában készített jelentése a Heves megyei húsvéti ünnepkör vallási eseményeiről. Rögtön a jelentés kezdetén problémaként jelezte, hogy a legfontosabb eseményen, a feltámadási körmeneten sokkal többen vettek részt, mint az azt megelőző két évben. Borai úgy látta, ennek fő oka az, hogy a megyében egyáltalán nem folyik ateista propaganda, illetve, ha folyik is, az nem a megfelelő embereket éri el. „Gondolom nem éppen megyei jelenség, hogy atheista propagandát nem a vallásosaknak, hanem atheistáknak tartunk elsősorban.”28 Borai alaposságára utal, hogy igyekezett feltárni a probléma gyökerét is. Megállapítja, hogy a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jogelőde), amelynek feladata lenne ezen programok megszervezése, nem végzi jól a munkáját. Ellenőrzése alapján a TTIT vezetője által jelentett programok jelentős részét meg sem tartották, illetve ahol megtartották, ott pedig az előadók személye nem volt megfelelő. „Sokszor épp olyanokat bíz meg a TTIT ilyen kényes, atheista előadás megtartásával, kinek csak any- nyiban materiális a felfogása, amennyiben az előadásért járó 65 Ft-ra gondol. így előadását belső meggyőződés nem fűtheti át.”2<) Fentieken túl Borai véleménye szerint a húsvéti szertartásokon való magas részvétel különösen a füzesabonyi, gyöngyösi és hevesi járásban volt jellemző, ahol a tavaszi tsz szervezés hagyott mély nyomokat a középparasztság körében. Nem világos, hogy a következő mondatban szereplő „szociológiai mélységű” megjegyzésre miként jutott az előadó: „Itt különben a rémhírek és iszákosság is komoly mértékben felugrott.”3° rozsnyói apostoli kormányzói helynök. Elnyerte a püspöki tanácsosi és a pápai kamarási címet, 1951-ben kanonok és pápai prelátus lett. 1951. július 12-től a kassai egyházmegye magyarországi részének káptalani helynöke és a rozsnyói egyházmegye magyar részének apostoli kormányzója, mindkét megbízatása 1952-ig tartott, ettől kezdve érseki helynök Egerben. Czapik Gyula érsek halála után, 1956. április 27-én az egri főszékeskáptalan káptalani helynökké választotta, 1959. július 25-én az egri főegyházmegye és a kormányzatilag csatolt részek megyéspüspöki joghatóságú apostoli kormányzójává nevezték ki. VI. Pál pápa 1964. szeptember 15-én rotariai címzetes püspökké nevezte ki, 1964. október 28-án szentelték püspökké. 1969. január 10-től haláláig egri érsek. 28 MNL. OL. XIX-A-21-a. 26-7/g/ 1959/Eln. 2? Uo. Uo. 30
